A tavaly szeptember-októberi tüntetéssorozat kialakulásáért eltérő mértékben ugyan, de felelős az egész politikai osztály, a közszolgálati média, a társadalomtudományokkal foglalkozó értelmiség és a helyzet kezelésénél hibázott a rendőrség, a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök is - állapította meg a Gönczöl Katalin büntetőjogász vezette bizottság.

A tavaly őszi zavargások hátteréről, következményeiről készített jelentés - az MTI értesülései szerint - azt hangsúlyozza, hogy szükséges volt az október 23-án alkalmazott erőszak az utcakövekkel, vas- és fémrudakkal felszerelt támadó tömeg létszáma és ellenséges magatartása miatt, de egyes rendőrök túllépték a jogszerűen alkalmazható erőszak határát.
A bizottság a jogszabályi előírásokkal ellentétesnek tartja, hogy az október 23-án intézkedő rendőrök egy részén nem volt azonosító, és közülük sokan maszkot is viseltek.

"A tavaly szeptember-októberi tüntetéssorozat kialakulásáért eltéro mértékben ugyan, de felelos az egész politikai osztály, a közszolgálati média, a társadalomtudományokkal foglalkozó értelmiség, és a helyzet kezelésénél hibázott a rendorség, a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök is" - állapította meg a Gönczöl Katalin büntetojogász vezette szakértoi bizottság az MTI értesülése szerint.

A Gönczöl-bizottság a rendőrséggel kapcsolatban többek közt azt javasolja, hogy ilyen akcióban csak erre kiképzett rendőrök vegyenek részt. Az október 23-i eseményekhez hozzájárulhatott az is, hogy a rendőrség a megemlékezés helyszíneként a bejelentés alapján tudomásul vette az Astoria környékét, amely azonban a városszerte folyó ünnepségek, valamint a több mint 50 külföldi delegáció közlekedése szempontjából is különösen aggályos volt.

A jelentés kitér arra, hogy hibázott a Fidesz-rendezvény műsorvezetője, aki annak ellenére nem tájékoztatta a közeledő erőszakos tüntetőkről az ünnepség résztvevőit, hogy erről időben tájékoztatást kapott a rendőrségtől. Így többen tájékozatlanságból mentek a rendőri oszlatás felé. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján - írja a jelentés - a békés tüntetésről távozók és az erőszakos tüntetők a szervezett rendbontó csoportok tervei szerint keveredtek össze.

Nem megfelelő a tömegoszlatás rendszere

A bizottság úgy látja: Magyarországon nem megfelelő a tömegoszlatás rendszere, mert a felhívásokat és az előzetes figyelmeztetéseket nem mindenki hallotta. A jelentés szerint a miniszterelnök hibázott, mert alábecsülte az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének lehetséges következményeit, nem ismerte fel időben a politikai válság kialakulásának lehetőségét, és így nem is tudott rá megfelelően reagálni. A köztársasági elnöknek - a jelentés szerint - a konfliktus megoldására tett kísérletei nem voltak a legszerencsésebbek, mert az erkölcsi válságot hangsúlyozták, hamis képzetet keltettek és nem járultak hozzá az alkotmányos helyzet javításához.

A bizottság úgy véli, hogy a parlamenti ellenzéknek a kormányprogrammal kapcsolatos népszavazási kezdeményezései alkalmasak az alkotmányos rendszer jelentős destabilizálására. Veszélyesnek tartja a jelentés a jelenlegi választási rendszert abból a szempontból, hogy a győztes párt akár egyedül is kétharmados többséget szerezhet, ezzel tetszése szerint, konszenzuskényszer nélkül alakíthatja a későbbi alkotmányos berendezkedést.

A jelentés a helyzet kialakulását vizsgálva arról ír, hogy a politikai pártok 2006-ig halogatták a nagy ellátórendszerek reformját, miközben az embereknek folyamatosan egyre több dolgot ígértek. Az ennek hatására kialakult bizonytalanságot és az aktuális problémák gerjesztette indulatokat a Fidesz vezető csoportjának politikája rendezte össze egységesnek látszó jelenséggé - tartalmazza a jelentés, amely szerint a párt 2002-ben elszenvedett választási veresége óta engesztelhetetlen, támadó politikát folytatott, a 2006-os újabb vereség után pedig egy gyors sikerrel kecsegető kormánybuktató stratégiára váltott. Ezért hihették egy ideig joggal a szélsőjobboldali csoportok, hogy a Fidesz mögöttük is áll.

A rendőrség is hibázott

A rendőrség hibái közé sorolja, hogy a Kossuth téren szeptember 17-én elkezdett tüntetést tévesen minősítette választási gyűlésnek, a kampánycsend alatt tartott rendezvényeket pedig kulturális rendezvényeknek. Azt is hibának tartja a jelentés, hogy feloszlatás helyett a rendőrség tárgyalásokba kezdett az önjelölt szervezőkkel, ami bátorítás volt az erőszakosan fellépők számára és hozzájárult a további jogellenes térfoglaláshoz, illetve más jogsértésekhez. Ezek is összefüggésben álltak az október 23-i be nem jelentett, erőszakossá váló demonstrációk kialakulásával - tartalmazza a jelentés.

Az MTV-székház ostroma kapcsán személyes szakmai felelőssége - a dokumentum szerint - a budapesti rendőrfőkapitánynak, illetve az ORFK helyszínen tartózkodó helyettes vezetőjének van. Előbbinek az előzetes tervezés szakmai hibája miatt, utóbbinak azért, mert nem tett meg minden szükséges intézkedést, amikor látta, hogy a budapesti vezetés nem lesz képes a székház megvédésére.

A gyülekezési törvény módosítását javasolják

Azt ajánlják a kormánynak, hogy módosítsa a gyülekezési törvényt: térjen vissza az 1989-ben elfogadott törvény eredeti szövegéhez, amely tiltja rendezvények megtartását az Országház környékén, valamint írja elő, hogy egy rendezvény kezdete és befejezése között legfeljebb 24 óra teljen el, a demonstrációt a bejelentést követően 6-8 órával már lehessen elkezdeni.

A szakértői vizsgálóbizottság tagjainak nem csak értékelniük kellett a történteket, hanem ajánlásokat megfogalmazni arra nézve, mit lehetne tenni, hogy a jövőben ne ismétlődhessenek meg a rendzavarások.

A munkabizottság személyesen senkit nem hallgatott meg, csak írásos anyagokból dolgoztak, így például a rendőrség és az ügyészség jelentéseiből és civil szervezetek tanulmányaiból. A jelentésből már a nyilvánosságra hozatala előtt annyi kiszivárgott, hogy meglehetősen kritikus a rendőrséggel szemben az MTV-székháznál és az október 23-án történtek miatt. Korábban Gergényi Péter minden bírálatot visszautasított, ami a tüntetőkkel szembeni fellépés miatt a rendőrséget érte. A budapesti rendőr-főkapitány mindvégig azt állította, hogy a hatóság szakszerűen és jogszerűen járt el.

A bizottság tagjai:

Gönczöl Katalin jogász, egykori ombudsman
Györgyi Kálmán nyugalmazott legfobb ügyész
Vörösmarti Mihály nyugalmazott rendor dandártábornok
Kacziba Antal nyugállományú rendorvezérornagy
Pataki Ferenc szociálpszichológus
Tóth Judit, alkotmányjogász
Halmai Gábor alkotmányjogász
Csepeli György szociálpszichológus
Ormos Mária történész.







forrás: Mno.hu, MTI





[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára