Az 1944 őszén Kárpátaljáról elhurcoltak egyszerű magyar emberek voltak, akiket a megyei tanács (közgyűlés) már rehabilitált, de az ukrán állam ezt mind a mai napig nem tette meg - írta kedden az ungvári Igazi Kárpáti Igaz Szó című lap.

"Talán úgy gondolják, örüljünk, hogy beszélhetünk róluk, csakhogy nem tartozunk köszönettel azért, mert megemlékezhetünk halottainkról" - mutat rá írásában Tóth Viktor, aki szerint az illetékesek talán úgy vélik, hogy semmi közük az egészhez. De ezzel - teszi hozzá a szerző - az akkori hóhérokat "mentegetik", ugyanazokat, akik az 1930-as évek ukrajnai éhínségéért is felelősek. Az éhínség áldozatai előtt éppen most hajtottak fejet országszerte, ám az 1944-ben elhurcoltakkal eddig nem volt ilyen kegyes az ukrán állam. Pedig - a cikkíró szerint - az ő életüket is ugyanaz a terrorgépezet szakította félbe, s lényegében csak annyiban különböznek a 30-as évek áldozataitól, hogy nem ukrán nemzetiségűek voltak.

A lap kiemeli: ma Ukrajnában számos jel utal arra, hogy a nemzetállam kiépítése zajlik, s ennek egyenes következményeként hátrányos megkülönböztetés éri a nemzetiségeket. "Ha Szolyvára (az áldozatok emlékhelyére - a tud. megj.) gondolunk, azt látjuk: az állam nemcsak az élő, hanem az elpusztított magyarokat - a mártírokat - is diszkriminálja" - állapítja meg a szerző, megjegyezve, hogy az ilyen dolgok jelzik leginkább, mennyire demokraták, európai gondolkodásúak egy ország vezetői, amely nem tegnap, hanem 17 éve nyerte el a függetlenségét.

Életfa a mártíroknak

Emlékművet állított a Kárpátaljai Református Egyház a szovjet diktatúra idején mártírhalált halt, börtönt szenvedett és egy időre lelkipásztori szolgálatuktól megfosztott papok emlékére. 1944-ben negyven kárpátaljai lelkészt vetettek börtönbe, vittek haláltáborokba. A Beregszászi Püspöki Hivatal kertjében felállított emléktáblán az ő nevük olvasható.

- Gyakran halljuk, milyen fontos az emberi szabadság, pedig ma is sok minden szab határt az ember szabadságának - hangsúlyozta ünnepi beszédében a Magyar Református Egyház Zsinatának elnöke, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. - Bár már nem kell attól félnünk, hogy bomba esik házunkra, vagy eltalál egy golyó, ugyanis a háborúnak vége. Egyszer mégis megtörtént az, hogy embereket ok nélkül elhurcoltak. A felállított emlékmű üzenete az itt és távolabb élők számára egyaránt az, hogy intsen bennünket: ami megtörtént, az soha, semmilyen formában ne történhessen meg újra - jelentette ki Bölcskei Gusztáv.

A Kárpátaljai Református Egyház püspöke a '44-ben történtekről szólt.
- Fájdalmas kérdésekre keresték a választ az emberek. Sztalini lágerek, odaveszett emberek, özvegyek, árvák sírása hangzott a templomokban - emelte ki Zán Fábián Sándor. - Azoktól várták az emberek a választ, az Isten válaszát, akiket erőszakkal kivontak a gyülekezetből, a családból, abból a csonka egyházból, ami akkor a Kárpátaljai Református Egyházat jelentette. Kárpátaljai lelkészek, ők azok, akik igyekeztek választ adni, akik igét olvastak, vigasztalást adtak.

Bársony András a Magyar Köztársaság elnöke, Sólyom László üdvözlő sorait olvasta fel. Magyarország ukrajnai nagykövete aláhúzta: az emlékezés mindannyiunkat arra késztet, hogy leltárt készítsünk környezetünkről és önmagunkról. Gulácsy Lajos hét és fél évet töltött Kazahsztánban. Mint a nyugalmazott püspök elmondta, nagy volt a nyomorúság, a félelem, de velük volt az Isten, és az Ő segítségével sikerült átvészelniük a borzalmakat.

A gránitból készült emlékművet Gulácsy Lajos és Matl Péter szobrászművész leplezte le. A művész bemutatta munkáját, kitért arra, hogy amikor felkérték az emlékmű elkészítésére, semmiképpen nem akart szúrósdrótot, szenvedést ábrázolni.

- Ez egy modern szobor, és a Gulácsy Lajos által elmondott dolgok ihlettek meg - tért ki az előzményekre Matl Péter. - A szobor a szenvedésből való kijövetelt mutatja be, azt, hogy hogyan lehet a rosszat jóra fordítani. Így született meg az életfát ábrázoló mű. A három gömb a lélek fejlődésének három stádiumát - a születést, a megpróbáltatást és az egyesülést az Istennel - ábrázolja.

A beregszászi gyülekezet kamarakórusának szolgálatát követően a jelen lévő vendégek: Czabán Sára, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsosa, Sziklavári Vilmos, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja, Bacskai József, a beregszászi konzulátus főkonzulja, Gajdos István, Beregszász polgármestere, Csizmár Béla, a járási tanács elnöke és még sokan mások elhelyezték a kegyelet koszorúit.

A rendezvény ünnepi istentisztelettel folytatódott a város református templomában, ahol Kárpátalja polgármestereit és magyar iskolaigazgatóit a Biblia éve alkalmából egy-egy Bibliával ajándékozták meg. (Hegedűs Csilla)

» vissza a HUNSOR Emberi Jogok Figyelőjére