Az idézett mondat az újvidéki Magyar Szó-ból, Varga Attila (Erdély) tollából származik. Habár a szerzô a vajdasági (szerbiai) helyzetet elemzi az újvidéki Tartományi Végrehajtó Tanács (helyi kormány) által javasolt és a Tartományi Képviselőház (helyi parlament) által március 29-én elfogadott autonómiaplatform közjogi és alkotmányjogi kezdeményezésének értékelése során, önként adódik, mondhatnánk elôtérbe nyomul a kérdés: nemdebár ez lenne a megoldás Kárpátalja‹Erdély‹Délvidék politikai stabilitására? Az ukrán, a román, a szerb Herrenvolk-államelmélet kiküszöbölésére. Kiev, Bukarest és Belgrád méltatlanná bizonyult vegyesnemzetiségű területek uralására. A Kárpát-övezet egyazon tájegység jellege miatt sem lehet téridegen államok része. Ez is egy olyan szempont, aminek tudatosítása fontos lenne a nemzetközi porondokon.

Valahol el kell kezdeni a nemzetállamfasizmus lebontását. Szerbia Jugoszláviája ebbe bukott bele. Szétesett a délszláv népek föderációja, mert az Nagy-Szerbia akart lenni. Az elsô világháború megtervezôi elszámították magukat: a Balkán még az államalapítások hódítással, foglalással történô megalakulásának korszakában van. Legyen nekik akaratuk szerint. Legyen annyi nemzetállam, amennyi az egy tagban élô nemzet. De olyan területeken, ahol nincs jelen a boldog és ideális egynemzeti egyedüllét, ott olyan állam létrehozása szükségeltetik, amelyben az efféle boldogság nem érvényesülhet. Olyan államot kell létrehozni, amit magának érez annak mindenféle származású polgára.

Jugoszláviát a szerb nacionalizmus tette tönkre. Pedig a föderációs keretek már létrejöttek, de nem tudtak élni vele. Felülkerekedett a hódítási vágy, de ahelyett, hogy létrejött volna Nagy-Szerbia, szétesett Jugoszlávia. A nagy törekvés során Vajdaság is elveszítette ‹ sokat éppen nem érô ‹ önkormányzatát. Ma Szerbia része, és ez nemcsak a vajdasági magyaroknak, de az ottani szerbek egy részének is félelme. Mennyire inkább veszélyeztetett a délvidéki magyarok helyzete egy olyan Jugoszláviában, amelyben a szerb elem túlsúlyra jutott, és a korábban valamilyen különállást élvezett Vajdaságban is megnövekedett a szerbek aránya a beköltöztetett menekültekkel. Egy olyan ország, amely még mindig az etnikai egyetemesség felé akar menetelni, mindent el fog követni a megfogyatkozott magyarság további kiszorításáért. Ezért is tisztelere méltó a törekvés ugyanúgy a tartományi önállóságra, mint az etnikai önkormányzatra. Tiszteletre méltó a magyar kormánynak az az álláspontja, hogy támogatja a vajdasági magyar szervezeteket törekvéseikben.

Eljött az ideje, hogy meg kell mondani, és meg is mondják: “Ma egyértelműen kimondhatjuk, hogy a trianoni békediktátum súlyosan igazságtalan volt, sebet ejtett az ország testén, szétszakította a nemzetet". Ezt Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Fidesz-képviselô mondta Zebegényben, a trianoni emlékműnél, a Nemzet Emlékezés Harangja felszentelése alkalmából tartott beszédében, amelynek további részletei így hangzottak: “Mi nem akarunk bosszút állni, tôlünk senkinek sem kell félnie, viszont jogot tartunk arra, hogy a tôlünk elszakadt nemzettestekért felelôsséget vállaljunk. Ezt senki nem vonhatja kétségbe... A Trianon jelentette csonkolás rehabilitációjára is gondolni kell. Ez azonban nem valósítható meg egy öncsonkító nemzet gyávaságával, identitászavarával, csak egy emelkedô nemzet öntudatával. Egy fogyó, önmagát gyengítô nemzet nem képes folytatni azt az ezer évet, amelyet elôdeink itt a Kárpát-medencében megéltek."

A szerbiai politikai helyzet még kialakulatlan, emiatt eléggé átláthatatlan. A demokrácia és a tolerancia szólamai helyet kaptak és szép ígéretekben nyilatkoznak meg. Ilyen módon kapott politikai szerepet a vajdasági magyarság legnagyobb politikai pártja a Vajdasági Magyar Szövetség, és lett Kasza József a VMSZ elnöke a belgrádi szerb kormányban elnökhelyettes. Csak remélni lehet, hogy ennek a szép gesztusnak nemcsak kirakati, hanem tartalmi értéke is lesz. Kasza József a közelmúltban kifejtette a Politika című szerbiai lapban, hogy a vajdasági nemzeti viszonyokat korábban sem, de az utóbbi túz évben sem kezelték megfelelôen. A rendszer tudatos megosztásra, félelemkeltésre törekedett, ami sokakban bizonytalanságot keltett, és fôként a fiatalok elvándorlását eredményezte. A vajdasági autonómiakérdés kapcsán megjegyezte, hogy a tartomány nem kíván elszakadni vagy állam lenni az államban, de azt szeretné elérni, hogy megkérdezzék gazdasági erôforrásai felhasznélálásáról, és hogy dönthessen az országon belüli viszonyokról. Szerbia és a Vajdaság nem áll konfliktusban; arról van szó, hogy a tartományban tartsák tiszteletben annak sajátosságait, a vajdaságiak maguk döntsenek sorsukról.

Kasza József mint vajdasági szerb állampolgár tölti be a szerb kormányfôhelyettesi tisztséget, ilyen minôségében szól Vajdaság autonómiájáról. A vajdasági magyarok etnikai alapú autonómiájának VMSZ-elnöki minôségében szószólója. A VMSZ elsô kongresszusát tartotta június 23-án Szabadkán. A szabadkai Magyar Szó írja beszámolójában: “Elsô alkalommal fordult elô, hogy a magyar politikai párt közgyűlésén részt vett Szerbia miniszterelnöke. Zoran Djindjic szerbiai kormányfôt hatalmas tapssal fogadták a kongresszus résztvevôi. Ünnepi beszédében a kormányfô kiemelte, hogy Szerbia számára gazdagságot jelent az, hogy több nemzetiség él határai között. Kölön kiemelte: kormányának célja, hogy minden polgár használhassa anyanyelvét, legyenek anyanyelvű iskoláik, anyanyelvű tájékoztatása."

Hát ilyen most a politikai légkör. Meddig, és mennyi válik ebbôl valóra, a jövô titka. Egy biztos: most kell ütni a vasat, amíg meleg. Jelen volt Szabó Tibor a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke is, aki felszólalásában azt emelte ki, hogy “optimizmussal tekinthetünk a harmadik évezredre, mert 80 év után elsô alkalommal történt meg, hogy az anyaország jogi formában is rendezi kapcsolatait a határon túli magyarokkal". Ez a kijelentés a szerb miniszterelnök jelenlétében hangzott el, és jutott tudomására, hogy államának polgárai nemzeti mivoltukban a határon túli nemzethez tartoznak. A románok ennek tudomásulvételétôl nagyon lemaradtak. (Nem volt részük NATO-kezelésben).

Kifejezésre jutott a kongresszuson, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség programja továbbra is a hárompilléres autonómián alapszik, habár új programnak nevezték, de annak mibenlétérôl nem szóltak a hírek. “Nemzeti minimumként a VMSZ autonómiatörekvésének alkotmányos és törvényes támogatását várjuk el a mindenkori köztársasági és vajdasági kormánytól" ‹ áll a dokumentumban, ami ‹ ismerve a balkáni politikát ‹ nagyfokú vágyakozásnak hat. Valószínűbb hogy támogatás helyett ellenzéssel kell szembenézniük. A magyar autonómia megvalósulásának lehetôségeire vonatkozó kérdésre válaszolva Kasza József elmondta, hogy ennek a kérdésnek a megoldását az államberendezés reformjának keretében, a decentralizáció és regionalizáció folyamatának részeként látja. Ehhez is tetemes bizakodás szükséges. Node, politikai gyűlésrôl van szó.

Résztvett a kongresszuson Nenad Csanak, a tartományi képviselôház elnöke, a vajdasági autonómia nagy harcosa is. “Csak lesz valami az autonómiából, ha már ezt Djindjic is felfogta" ‹ ezzel a csípôs megjegyzéssel kezdte üdvözlô beszédét Nenad Csanak, a VMSZ kongresszusán, majd azzal folytatta, hogy Vajdaságban egyetlen nemzet esetében sem engedhetô meg, hogy ne legyen az, ami. Ezért a magyaroknak is magyarnak kell maradniuk Vajdaságban, mondta Csanak, majd Kasza József felé fordulva emlékeztette egy korábbi kijelentésére, hogy a vajdasági magyarok 99 százaléka az autonómia híve, s most itt az idô, hogy errôl a szerbeket gyôzzük meg ‹ írja a Magyar Szó. Óriási tapsvihar kísérte amikor úgy fogalmazott, hogy a vajdaságiak 70 százaléka azért száll síkra, hogy állítsák vissza az 1974-es alkotmányt, de a magyarok körében ez az arány jóval nagyobb, mert ôk régebb óta vannak itt és jól tudják mi az igazi autonómia. Nenad Csanak, a Vajdasági Képviselôház elnöke a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke erôs ellenzéke és kritizálója az új kormányzatnak. Egyebütt kijelentette, hogy “a nagyszerb nacionalisták számára Vajdaság bármilyen gazdasági önállósága sokkal komolyabb csapás, mint Koszovó független állam megalakulása". A ljubljanai Mladinának adott interjújában Csanak hozzátette, hogy Szerbiában október 5-e óta semmi sem történt. “Nem véletlen, hogy Vojislav Kostunica jugoszláv elnök elôször Trebinjébe ment, és hogy az elsô megállapodást a boszniai Szerb Köztársasággal írta alá. Koszovó nem célja a nagyszerb nacionalistáknak. A cél a Koszovóval való manipuláció, hogy másutt megszerezzenek valami értékesebbet. Például Vajdaságban" ‹ mondta Csanak. Véleménye szerint Vajdaság kérdése “egyike azoknak a ritka kérdéseknek, amelyekben Djindjic és Kostunica egyetértenek", és hozzátette, hogy Djindjic taktikája a ködösítés, Kostunica pedig errôl a kérdésrôl nem beszél. “Vajdaság tíz éve megszállás alatt van. Méghozzá Koszovó miatt. Most eljött az ideje annak, hogy kimondjuk: jól van, elveszítettétek Koszovót, most adjátok vissza azt, ami a miénk" ‹ mondta, és hozzátette, nem hiszi, hogy Koszovó elnyeri függetlenségét, mert ezt senki sem akarja. “Koszovó több évtizeden át protektorátus marad".

Ha nem vigyázunk, megint egy örök barátsági szerzôdést kötünk Belgráddal. Vojislav Kostunica jugoszláv elnök Mádl Ferenc államfô meghívására egynapos, hivatalos látogatáson volt Magyarországon. Útjára Goran Svilanovic jugoszláv szövetségi külügyminiszter, Dragisa Pesic pénzügyminiszter, valamint Kasza József, a szerb kormány miniszterelnök-helyettese, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is elkísérte. Nem baj, végülis más világ van, nem a magyarok járulnak Belgrádba, hanem fordítva.

Rasim Ljajic jugoszláv kisebbségügyi miniszter is ellátogatott Budapestre, Martonyi János külügyminiszter meghívására, kisebbségi kérdésekben való érdemi eszmecserére. Közlésre került ezúttal, hogy a magyar kormány támogatja a vajdasági magyarság által kidolgozott javaslatokat, megoldásokat, illetve terveket, amelyek a tényleges és jogi esélyegyenlôség, a szülôföldön való megmaradás és boldogulás elôsegítését célozzák. Asztalra került a Jugoszláviában élô magyarok helyzetében lévô nyitott kérdések rendezése, a Magyarország és Jugoszlávia közötti, a nemzeti kisebbségek ügyére vonatkozó együttműködés javítása érdekében magyar kezdeményezés nyomán elôkészületben van a kormányközi kisebbségi vegyes bizottság megalakítása.

A jugoszláv elnök látogatásával kapcsolatban a hírközlés szerint Jugoszláviában hamarosan olyan kisebbségi törvény születik, amely az országban élô összes kisebbség problémáit megoldja, kizárja a diszkriminációt és bizonyos vonatkozásban meghaladja az európai normákat ‹ Vojislav Kostunica jugoszláv szövetségi elnök megfogalmazása szerint.

A két államelnök megbeszéléseit követôen, jelenlétükben, Varga Mihály és Dragisa Pesic pénzügyminiszter két magyar‹jugoszláv megállapodást írt alá. Az egyik a beruházások ösztönzésérôl és kölcsönös védelmérôl, a másik pedig a jövedelem- és vagyonadók területén a kettôs adóztatás elkerülésérôl szól. Az elnökök közös sajtótájékoztatóján Mádl Ferenc üdvözölte az átfogó jugoszláviai kisebbségi törvény elôkészületeit. Mint mondta, a jelek szerint a törvényjavaslat ígéretes garanciákat tartalmaz a vajdasági magyar kisebbség etnikai, nyelvi és kulturális önazonosságának megôrzésére. Elhangzott az is, hogy elôkészületben van egy magyar‹jugoszláv kisebbségi egyezmény. A vajdasági magyar és a magyarországi szerb kisebbségek híd szerepet képezhetnek a két ország viszonyában ‹ fogalmazott Vojislav Kostunica. Hozzáfűzte: a Jugoszláviában élô nemzeti kisebbségek ‹ köztük öt vajdasági magyar szakértô ‹ részt vettek a kisebbségi törvény megszövegezésében. Elmondta, hogy a vajdasági magyarság lojális partnernek bizonyul Jugoszláviában és jól együttműködik a jelenlegi hatalommal. A tárgyaláson szóba került a dél-szerbiai, macedóniai helyzet is. A magyar elnök hangsúlyozta: Budapest támogatja Jugoszláviát abban, hogy e térségek stabilizálódása békésen és politikai úton történjen. Egyben fontosnak tartotta Jugoszlávia területi sérthetetlenségének elvét is megemlíteni. Kostunica úgy vélte, hogy Koszovóban a szerb és nem-albán lakosságnak megfelelô védelmet kell nyújtani, ám a jelenlegi nemzetközi rendezési elképzelés nem megfelelô erre a célra. Koszovó ember- és államjogi, valamint bűnügyi kérdés is ‹ fôzte hozzá. Mádl Ferenc kiemelte: erôsíteni kell a két ország közötti gazdasági, vállalatközi együttműködést. Magyarország és Jugoszlávia hamarosan szabadkereskedelmi megállapodást köt, emellett szó van nagyobb projektek megvalósításáról, a vasúti, közúti összeköttetés fejlesztésérôl, új határátkelôhelyek megnyitásáról, továbbá együttműködésrôl a Duna hajózhatóságának visszaállításában, hidak építésében. Magyarország érdekelt abban, hogy közreműködjön Jugoszlávia gazdaságának újjáépítésében, ezen belül a magyar vállalatok szeretnének részt venni az ottani privatizációban ‹ mondta a köztársasági elnök.

A szerb politikusok budapesti bájolgása után Goran Svilanovic jugoszláv külügyminiszter a határon túl élô magyarok kedvezményeirôl szóló státustörvény kapcsán országa alkotmányával ellentétesnek mondta a jogszabály több vonatkozását. A Tanjug jugoszláv hírügynökség jelentése szerint Svilanovic errôl a jugoszláv parlament pénteki ülésén beszélt egy ellenzéki képviselô kérdésére válaszolva, aki azt hiányolta, hogy a jugoszláv kormány miért nem reagált a magyar státustörvényre. Svilanovic elmondta, hogy Vojislav Kostunica jugoszláv államfô magyarországi látogatásán a legfelsôbb szinten ismertette a törvénnyel kapcsolatos jugoszláv álláspontot és észrevételeket. Svilanovic ugyanakkor a diszkriminációt tiltó jugoszláv alkotmánnyal ellentétesnek nevezte, hogy a státustörvény révén a magyar nemzetiségű jugoszláv állampolgárok kiváltságos helyzetbe kerülnek más állampolgárokhoz képest. “Nagyon kényes" kérdésnek minôsítette, hogy a törvény szerint egyes szervezetek, személyek vagy nem kormányzati szervezetek igazolásokat adnának ki arról, hogy ki magyar nemzetiségű. Ezzel kapcsolatban jogi problémát is megemlített, arra hivatkozva, hogy a jugoszláv alkotmány értelmében senki nem köteles válaszolni a nemzetiségét firtató kérdésre. A jugoszláv külügyminiszter a státustörvénnyel kapcsolatos politikai észrevételekrôl is említést tett, de a jelentés ezeket nem részletezte.

A Magyar Igazság és Élet Pártja bizalmatlan a jelenlegi szerb vezetôséggel, mi több, Kasza Józseffel szemben is. A MIÉP országos elnöksége szerint a félreérthetetlenül rossz magyar politika zsákutcába vitte a délvidéki magyarságot, illetve az egész magyar‹szerb viszonyt ‹, jelentette ki Csurka István a testület ülését követô sajtótájékoztatón Budapesten. A MIÉP elnöke ‹ Kostunica jugoszláv elnök magyarországi látogatása kapcsán ‹ leszögezte: a szerbiai helyzet még nem érett meg arra, hogy Magyarország, mint közvetlen szomszéd és érintett fél ezt az országot demokratikus országnak fogadja el. Kostunica és kormánya Milosevic politikájának olyan folytatása, mint ahogy az MSZP ôrzi a Kádár‹Aczél-rendszerben szerzett pozícióitî ‹ mondta Csurka István. A MIÉP elnöke szerint Kasza József az SZDSZ rezidense Szabadkán, s nem véletlen, hogy magyarországi látogatásai során korábban Demszky Gábort kereste fel. “Rendkívül visszás Kostunica elnök mellett a Vajdasági Magyar Szövetség vezetôjét, Kasza József miniszterelnök-helyettest látni, aki nemcsak hogy a magyar autonómia-törekvéseket árulta el, hanem a nemzeti kisebbségi viszony szerbiai rendezésére is mentességet kért Brüsszeltôl fônöke és a szerbek számára, mondván, hogy még nincsenek abban a helyzetben, hogy rendezzék a kisebbségek ügyét, de késôbb majd megteszik ‹ jelentette ki Csurka István. A MIÉP elnöke hangsúlyozta: a magyar külpolitika “a megbombázott, de le nem gyôzött kommunista-revizionista politikával szemben alulmaradt", részt vett a háborúban, áldozatot hozott, és nem kapott semmi ellenszolgáltatást, tehát vesztese a balkáni rendezésnek. A MIÉP elnökségének véleményét tolmácsolva kijelentette: vissza kell vonni a balkáni térségbôl minden magyar katonát, Macedóniában pedig végleg semmi keresnivalójuk nincs. Jugoszláviával szemben fenn kell tartani az ENSZ-ellenôrzés mellett megtartandó, a terület hovatartozásáról döntô népszavazás gondolatát. A mostani szerb kormánnyal való bratyizás ennek ellentmond és értelmetlen ‹ fogalmazott a MIÉP elnöke. Csurka István kifejtette, hogy a VMSZ képviselôinek ‹ mint szerb párttömörülés tagjának ‹ nincs helyük a MÁÉRT értekezleten és a MIÉP egyetlen képviselôje sem vesz részt a VMSZ vezetôségének hetedik közgyűlésén. Ez a távolmaradás nem a délvidéki magyarok egyik legnagyobb pártjának szól, hanem kizárólag a vezetôségének ‹ jelentette ki Csurka István.

Jó hír viszont, hogy megkezdte működését Szabadkán az Agora kárpát-medencei szolgáltató és információs hálózat elsô határon túli irodája, amely többek között ösztöndíj-lehetôségekkel, karriertanácsadással, magyarországi munkavállalási lehetôségekkel várja a vajdasági fiatalokat. Az irodát az Ifjúsági és Sportminisztérium ifjúsági ügyekért felelôs helyettes államtitkára adta át. Szabó László közölte: az ISM az oktatási tárcával és a Határon Túli Magyarok Hivatalával közösen, összesen 16 iroda kialakítását tervezi. Hamarosan Kolozsváron, Beregszászon és Pozsonyban is megkezdik működésüket az Agora-irodák. Szabó László elmondta, hogy idén és jövôre is egyaránt 75 millió forintot fordítanak az irodahálózat kialakítására. Az irodák munkatársai felsôfokú végzettségű határon túli magyar fiatalok. A helyettes államtitkár úgy vélte, egyre több ifjúsági közösség működik, amelyek fennmaradását az határozza meg, hogy képesek-e az alapvetô információkhoz hozzájutni. Az Agora-irodák szolgáltatásai az oktatási információk mellett az Európai Unió által meghirdetett pályázati lehetôségekre, nyári diákmunkákra, kulturális eseményekrôl, rendezvényekrôl szóló információk közvetítésére is kiterjednek. Az érdeklôdô fiatalokat hírszolgálat, diákjogi tanácsadás, cserekapcsolati lehetôségek is várják.

Azzal szemben, hogy a hivatalos magyar diplomácia barátkozással kezdi a kapcsolatokat a szerb vezetôkkel (ami esetleg hasznos is lehet), az amerikai magyarság független politikusai szakszerűen a szerbiai kérdés tanulmányozásával vezetik be diplomáciai lépéseiket. A Magyar Amerikai Koalíció és a Magyar Emberi Jogok Alapítvány egy nemzetközi szeminárium megrendezésére készül Washingtonban “A vajdasági autonómia visszaállítása: a többnemzetiségű stabilitás modellje Jugoszláviában" címmel, amely a Vajdaság jövôjével foglalkozik. A szemináriumot a Jugoszláviában júliusban tartandó Donor Konferenciát megelôzô kritikus pillanatban rendezik. Bemutatva a többnemzetiségű Vajdaságot. A szeminárium módot nyújt a washingtoni döntéshozóknak arra, hogy megvizsgálják a térség stabilitáshoz elengedhetetlenül szükséges tényezôket.

Az egynaposra tervezett szeminárium két szakértôi panelben tűzi napirendre Vajdaság jelenlegi helyzetét, megvizsgálva különbözô törekvések esélyeit a jövôre nézve. Julie Mertus (American University) összehasonlítja Koszovó és Vajdaság kérdését. Janusz Bugajszki (Center for Strategic and International Studies) a térség stabilitásának átfogó kérdésérôl tart elôadást, míg Paul Goble (Radio Free Europe) áttekinti a kisebbségi önrendelkezés lehetôségeit és korlátait napjaink jugoszláviai politikai rendjében.

A téma történelmi hátterét Charles Ingrao (University of Purdue) fogja elôadni, míg a szerbek és a legnagyobb kisebbség, a magyarság közötti viszonyról és az elvárásokról Nenad Csanak (a Vajdasági Tartományi Parlament elnöke), illetve Józsa László (a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke) fog beszélni.

Vajdaság századokon keresztül egyedülálló etnikai összetétele tucatnyi nemzetiséget és a térség összes nagy vallását magába foglalta. E történelmileg fejlett térség autonómiával bírt mindaddig, amíg 1988-ban Slobodan Milosevic el nem vonta, éppen egy évvel Koszovó autonómiájának eltörlése elôtt. A Vajdaság annak a Milosevic-ellenes demokratikus mozgalomnak az élére állt, amely sikeresen megdöntötte a diktatúrát Jugoszláviában. A 300 ezres magyarság által is támogatott, demokratikusan választott szerb vezetôk közül többen is szót emelnek a vajdasági autonómia és kisebbségi jogok biztosítása mellett annak érdekében, hogy végbe menjen a decentralizáció és megvalósuljon a kisebbség-többség békés együttélése. Vajdaság autonómiájának visszaállítása kulcsfontosságú lehetôséget kínál az amerikai döntéshozók és politikacsinálók számára: hogy elômozdítsák mindazon csoportok legitim célkitűzéseinek megvalósulását, akik demokratikus, megfontolt és békés megoldásokat keresnek Közép-Európa és a Balkán rendezésének megteremtésében.

*

Milosevics hágai bíróság elé állítása megnyugtató fejlemény, de nem elég egy ember megbüntetése. El kell ítélni azt a rendszert is, amely lehetôvé tette ennek az embernek a garázdálkodását, és jóvá kell tenni annak nevében elkövetett bűnöket és károkat. A Trianonért felelôs nagyhatalmakat terheli a normális viszonyok helyreállításának kötelezettsége.



Csapó Endre
a HUNSOR Ausztráliai tudósítója, a Magyar Élet főszerkesztője




[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]



- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Korábbi cikkek:

» Ziua: Budapest Nagy-Magyarországot akar
» Koszovó és a magyarok - írta Ternovácz István
» Határok és nemzetek - írta Bálint István
» Rettegést kiváltó magyar településnevek Szlovákiában
» Vajdaság: Mindegy kivel, csak másik magyarral ne?
» Hivatalos megemlekezest Trianon aldozataira is!
» Åland az EU-ból való kilépéssel fenyeget
» A kulturális autonómia az elszakadáshoz vezetne?
» Romániai restitúció elvben és gyakorlatban
» Nem akar magyar feliratot a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatója
» Fura cseh mea culpa - írta Papp László Tamás
» "Cseh bocsánatkérés a magyaroktól"
» Déva nincs is olyan messze
» A reményhez 2006. - írta Kaslik Péter
» A megkoronázatlan király - írta Lázs Sándor
» Kifütyülték és NEM-et mutattak Kuncze Gábornak Nagyváradon
» Bozóki: A rehabilitálásról szóló törvény módosító javaslatai
» "Teljes egyetértés" - avagy Miben is értettek egyet Kostunica és Kasza?
» Anti-Minority Incidents Continue in Vojvodina (HHRF)
» Matuska Márton: Tisztelgés az ártatlan áldozatok emléke előtt
» Makovecz: "A szétszabdalt szálakat össze kell kötni"
» Továbbra is tart a szerb elnyomás a Délvidéken
» Halottak napi éltető imáink
» Túszhelyzetben a vajdasági magyarság
» Magyarellenes lépések Csángóföldön
» HRW: "Veszélyes közömbösség: erőszak a kisebbségek ellen Szerbiában"
» Makovecz: "A szétszabdalt szálakat össze kell kötni"
» Katalonia, ahol sikeresebbek az autonomista törekvések
» Benes-dekrétumok: Újabb bírálat Szlovákiának
» Remegős világ után feketeleves - írta Stányó Tóth Gizella
» A délvidéki magyarok helyzetérol az EBESZ konferenciáján
» Az EP a vajdasági kisebbségek jogainak védelmére intette Szerbiát
» Délvidék: jogsértések a magyarok ellen
» A merénylők és terroristák országában - Magyarverések Vajdaságban
» Szabadka: Meggyalázták az ártatlan áldozatok emlékművét
» Gyilkosság Magyarkanizsán
» Tom Lantos: Éles amerikai bírálat Szerbiának
» Csíkszentgyörgyi magyarverés: Rendőrök vertek meg egy betegnyugdíjast (2005.09.05)
» Magyar gimnazistát vertek meg szerb fiatalok Szabadkán 2005.09.20
» Magyar kiskatonát bántalmaztak a zentai laktanyában 2005.09.18
» Magyart bántalmaztak szerb diákok Szabadkán 2005.09.16
» Két magyar fiatalt vertek meg Újvidéken
» Temerini magyarverés: Szabadlábra helyezték a magyarverőket
» Egy magyar fiút sulyossan bántalmaztak a szerbek Palicson
» Két magyar fiút sulyossan bántalmaztak a szerbek Újvidéken
» Becsey: Drákói szigor a magyarok ellen
» Vasrudas leszámolás bácskossuthfalvi diszkóban
» Tomboló magyarellenesség Szerbiában
» Naponta verik a temerini magyar elítélteket a szerbek
» Véresre vertek egy horgosi fiút Szabadkán
» Magyart vertek az újvidéki színhazban
» Becsey: A Vajdaság ügyérol nem szabad megfeledkezniük az európai intézményeknek
» Becsey: A Vajdasági magyarok helyzete nem javult, az EU intézményei is felelősek
» Becsey: Drákói szigor a magyarok ellen
» Becsey: Enyhíteni kell a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheit
» Becsey: Uniós tagságunk adó- és vámkövetkezményei
» Kosztolányira emlékeztek Szabadkán
» Véresre vertek egy horgosi fiút Szabadkán
» Magyart vertek az újvidéki színhazban
» Tanulmányok a nemzeti kisebbség kérdéseiről
» Anti-Minority Incidents Continue in Vojvodina (HHRF)


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

HUNSOR - All Rights Reserved - ., A.D.