A csángó megnevezés eredete nem tisztázott. Ezzel kapcsolatban három különbözô nézetet vallanak: egyesek szerint a csángó népnév a 16-17. században született, és azokat a csoportokat nevezték így, akik Erdélybôl származtak és sót vágtak Moldvában. Egy széles körben vallott nézet szerint a csángó szó a kószál, csavarog, vándorol jelentésu csang/csáng ige származéka; a név világosan utal a csángók költözô, telepes mivoltára. A harmadik, legkevésbé valószínu felfogás szerint a csángók egy török, a csánguru törzs leszármazottai. Ma a csángó megnevezést hasznosnak tartják fôleg a néprajzi megkülönböztetés szempontjából. Ugyanakkor a se ide, se oda nem tartozót, illetôleg a románságtól és a magyarságtól egyaránt eltávolodottat jelenti, magában hordozva az elfajzottság, keveredettség pejoratív jelentéstartalmát is.

A csángók moldvai letelepedése

A moldvai magyarokat a 13. századtól kezdve említik a történeti források. Eredetük kérdése azonban máig sem tisztázott. Elfogadottá az a nézet vált, hogy a moldvai magyarok nyugatról, a Kárpát-medencébôl érkeztek mai településhelyükre a középkor folyamán. A kutatók többsége a csángókat a Szamos-völgyi és Felsô-Tisza-vidéki magyarokkal hozza rokonságba. Valószínu, hogy a csángók ôsei egy tervszeru magyar birodalmi politika támogatásával érkeztek Moldvába, feladatuk a középkori magyar királyság keleti határainak ellenôrzése, védelme volt. 1241-ben Batu kán szétverte Kunországot, végigpusztította Magyarországot. Mivel egy újabb mongol betöréstôl tartott, IV. Béla újabb magyar csoportokat telepített a Kárpátok szorosaiba és keleti lejtôire, a nagyobb folyók völgyeibe. A 14. században a magyar királyok védelmi területet hoztak létre Moldvában, kitelepítve fôleg erdélyieket: magyarokat a Mezôségrôl, románokat Máramarosból. Feltételezhetô, hogy a csángó akkor még külön magyar népcsoport volt, amely határvédelmi feladatokat látott el, hasonlóan a székelyekhez. A magyar befolyás eredményeként a kivándorlás Magyarországról Moldvába évszázadokon át folytatódott, megerôsítve a már ott lévô magyarság sorait. A 15. században magyar husziták menekültek a Kárpátok vonalán kívül esô területekre, ahol Husz (Husi) városát alapították. A magyar kivándorlás többé-kevésbé szervezetten folyt. A magyarok Moldvában kereskedelemmel és különféle mesterségekkel foglalkoztak, de a moldvai vajdaságban magas beosztású tisztviselôk is kerültek ki közülük. A csángók a mohácsi vészig (1526) az erôs, központosított Magyar Királyság védelmét élvezték, hiszen a 15-16. század fordulóján az etnikai szempontból sokszínu Moldva lakosságának legszámosabb nem román népe a mintegy 20-25 ezer fônyi magyarság volt. A növénytermesztéssel foglalkozó, etnikailag és vallásilag homogén csángó falvak lakosai eredetileg szabadparasztok voltak, a faluközösségek testületileg és közvetlenül, bojári közvetítés nélkül a vajdának adóztak. Valószínu, hogy innen ered a középkori moldvai szabadparaszt falvak népének elnevezése, a razes, ami a magyar részes szóból származik. A késô középkorban a tatárok és törökök fenyegették és pusztították Moldvát, aminek következtében kisebb csángó csoportok visszaköltöztek a Kárpátok védelmébe. Azok a csángómagyarok, akik Moldvában maradtak, küzdöttek identitásuk, nyelvük, kultúrájuk és római katolikus vallásuk megôrzéséért. A 18. század közepétôl - különösen a madéfalvi veszedelem (1764) után - a magyarok száma Moldvában ismét gyarapodni kezdett. Ekkor keletkezett a székelyes csángó falvak többsége azokból a katolikus székelyekbôl, akik Csíkból, Gyergyóból, valamint Háromszékrôl menekültek ide.
1859-ben Moldva egyesült Havasalfölddel, megalakítva a román államot. Az esemény mellékterméke a román nacionalizmus erôsödése volt. A kisebbségek asszimilálásának új távlatai nyíltak. A csángómagyarok - kezdetleges - anyanyelvi oktatása megszunt, papjaikat pedig arra nevelték, hogy nemzeti öntudatukat megszüntessék, nyelvüket, kultúrájukat megsemmisítsék. A második világháború után a csángók részére magyar nyelvu iskolákat alapítottak. Ezeket az 1950-es években a hatalom egymás után bezáratta. A Ceausescu-diktatúra idején kutatóknak nem volt tanácsos belépni a csángó falvakba. A csángómagyarok létezését a román kormány tagadta, fel sem merült annak gondolata, hogy népszámláláskor ôket a "magyarul beszélô román állampolgárok" kategóriájába sorolják.

A hatalomváltás után

Az 1859. évi népszámlálás még 37 823 magyart mutatott ki Moldvában (a római katolikus népesség 71,6 százalékát), az 1930-as már csak 23 886 (21,7 százalék), az 1992-es pedig - a mai megyehatárok között összeírt 4749 magyar katolikus közül a közigazgatásilag Bákóhoz csatolt Gyimesbükk magyarjait leszámítva - mindössze 1800 csángómagyarról tud a moldvai megyékben. A moldvai katolikusoknak - akiknek legnagyobb része bizonyítottan magyar származású - ma már csak 43 százaléka (103 543 a 239 938 fôbôl) él olyan településen, ahol egyáltalán beszélik még a magyar nyelvet. Ez utóbbi települések mintegy százezer fôs katolikus lakosságának jelentôs része nyelvileg is elrománosodott. A Moldvában élô, magyarul is beszélô csángók számát ma mintegy 62 ezer fôben állapíthatjuk meg, ez a moldvai katolikusoknak csak mintegy negyedét (25,8 százalékát) jelenti.

A csángó falvakban ma is nagyrészt a 15. századi archaikus nyelvet beszélik. A csángó kultúra sok régi, több évszázados elemet ôrzött meg: a nyelv és a nyelvi szokások, énekek, mesék, imák, rítusok, öltözködés, a gyermekek nevelése, élet- és világfelfogások, néhány mesterség, viselkedés stb. A moldvai magyarok közül sokan úgy vélik, hogy a csángó kultúra egyenlô a lemaradással, ezért folyamatosan eltávolodnak tôle. Az értelmiségi réteg csak most formálódik. A magas végzettséguek nagy része elfelejti származását, mert úgy gondolja, hogy gátolja az érvényesülésben. A csángómagyarok legnagyobb része falvakban lakik. Az értelmiségi réteg a lakosság 1 százaléka. A falvak 10 százaléka írástudatlan, 40 százaléka félanalfabéta. Magyarul tud olvasni körülbelül 2 százaléka, írni körülbelül 0,5 százalék. A diákok 10 százaléka érettségizik, közülük minden tizedik jelentkezik egyetemre. A moldvai magyarok általában elég alacsony muveltségi és civilizációs szinten élnek. Vannak szociális problémák is, mert a munkaképes férfiak 60 százaléka munkanélküli. Az asszonyok nagy része a háztáji gazdaságban dolgozik, patriarchális állapotok között. A családok többsége földmuvelésbôl él, habár a föld kevés és szegény, nincs modern eszköz a megmuvelésére. A Kárpátok vonalán kívül élô katolikusok szinte semmit sem tudnak származásukról, történelmükrôl. Csak románul olvasnak könyveket, és ezek nagy része jócskán ferdíti a történelmi tényeket. A legtöbb román történész semmibe veszi a csángókra vonatkozó történelmi dokumentumokat. Sok történeti irat, dokumentum tartalmaz leírásokat vagy moldvai magyar vonatkozásokat, de többségük hozzáférhetetlen, magyarországi és vatikáni levéltárakban ôrzik. Ugyanott fellelhetô sok moldvai közösség kérése magyar papra és misére, amelyek mindmáig megoldatlanok maradtak.

Lesz-e magyar iskola Moldvában?

A csángóknak 1990-tôl legitim érdekképviseleti szervük van. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének célja "a közösség képviselete és érdekeinek védelme. Tevékenysége ezért az identitástudat és az összetartozás erôsítése, az öröklött nyelvi, kulturális, muvészeti és tudományos ismeretek elsajátítása". A szövetség 1990-tôl segítette a magyarul Erdélyben tanulni vágyó csángómagyar diákokat. Ezt a tevékenységet 1992-tôl teljesen átvette a csíkszeredai Domokos Pál Péter Alapítvány. A Moldvai Magyarság, a csángók havonta megjelenô lapja immár kilencedik évfolyamában jár. Sôt a klézseieknek tavaly szeptembertôl saját kétnyelvu lapjuk is van: Mi Magunkról - Noi Despre Noi. Duma István András klézsei lakos, a helyi lap szerkesztôje annak a csoportnak a fô szervezôje, amely hónapok óta kéri, hogy iktassák be a magyar nyelv tanítását a tantervbe a csángó falvakban. Azonban saját közéleti képviselôk nélkül nehezen mozdulnak a dolgok. A szerény szülôi terv a hivatal minden körmönfont fogását ismerô bürökraták ellenállásába ütközik. A szülôi kérvényeket az iskolában nem iktatják azért, hogy a meg nem tagadható jogos igényt nemlétezônek lehessen tekinteni. Moldvában valami megmozdult. A klézsei szülôk egy csoportja nem hátrál meg. A Moldvai Magyarság 1997 november-decemberi számából idézve: "újra és újra megpróbálja ledönteni a butaság és értetlenség falát: kitartóan próbálkozik, hátha végre-valahára meghallgatná az ô panaszát is valaki".

Agyagási Levente

A fenti írás megszületése óta eltelt egy kis idô, csak épp a várva várt pozitív változások nem következtek be. 1997 végén a sepsiszentgyörgyi bejegyzésu Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Bákóba költöztette a meglévô felszerelést és ott irodát nyitott, amelyet két fôállású alkalmazott muködtet egy bérelt helyiségben. Az iroda tevékenységébe még besegít kb. tíz önkéntes. (Levélcím: AMCM, 5500 Bacau, Of. p. 1., C. p. 124., Romania. Tel.: 0040/34/18-82-78.) Az MCSMSZ jelenlegi vezetôje Csicsó Antal (Anton A. Ciceu) alelnök, titkára Duma István András. Az elnöki funkció betöltetlen - nemigen vállalja senki, elsôsorban a hatósági zaklatásokat elkerülendô. 1998-ban megalakult a Via Spei (A Remény Útja) nevu csángómagyar ifjúsági szervezet, vezetôje Farkas János (Ioan Farcas).

A Csicsó Antal nevével fémjelzett szövetség tevékenysége új fejlôdési szakaszba lépett a Bákóba való költözés után. Egy hosszu távú, globális terv alapján, összehangolt aprómunkával igyekeznek megállítani a moldvai magyarság asszimilációját s egyúttal megalapozni e népcsoport általános fejlôdését, felemelkedését. Román és angol nyelvu felvilágosító anyagokkal, nem kormányzati szervezetek segítségével, a nemzetközi porondon való megjelenéssel próbálják tudatosítani a hazai és külhoni közvéleményben: kik a csángók és mit akarnak. A központi román államhatalom elnézô nemtörôdömséggel, a helyi közigazgatás ellenséges magatartással, a moldvai román sajtó szélsôséges, agresszív, uszító nacionalizmussal viszonyul az MCSMSZ tevékenységéhez, a csángómagyarok kollektív jogköveteléséhez. Az érdekképviseletüket fölvállaló RMDSZ ímmel-ámmal foglalkozik a moldvai magyarokkal - jellemzô, hogy egy, a távoli Bihar megyében megválasztott ifjú parlamenti képviselônek jutott osztályrészül az állandó kapcsolattartás felelôssége -, s noha a magyar párt három éve részese a hatalmi koalíciónak, Moldvában ma semmilyen szintu magyar nyelvu állami oktatás nincs, a csángóknak nincsenek intézményeik, a jászvásári római katolikus püspökség pedig semminemu anyanyelvu hitéletet számukra nem biztosít, nem engedélyez! Az anyaország támogatása is szórványos, szelektív és esetleges, hivatalosan nem lépi túl a mosolydiplomácia kereteit.

"A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége küzd az emberi jogok érvényesítéséért, azért, hogy anyanyelvünkön tanulhassunk, legalább fakultatívan, és legyen magyar misénk legalább havonta egyszer azokban a községekben, ahol ezt kérik a lakosok" - áll a szövetség bemutatkozó brosúrájában. Az alelnök még szívhezszólóbban fogalmaz: "Nagy szükségünk van támogatásokra, mert Moldvában mi fronthelyzetben vagyunk. A mi bákói irodánk a magyarság egyik legkeletibb hídfôje. A helyzetünk nehéz, több okból is. Saját erôbôl az asszimilációt nem tudjuk feltartóztatni..."

[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]



- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Korábbi cikkek:

» Ziua: Budapest Nagy-Magyarországot akar
» Koszovó és a magyarok - írta Ternovácz István
» Határok és nemzetek - írta Bálint István
» Rettegést kiváltó magyar településnevek Szlovákiában
» Vajdaság: Mindegy kivel, csak másik magyarral ne?
» Hivatalos megemlekezest Trianon aldozataira is!
» Åland az EU-ból való kilépéssel fenyeget
» A kulturális autonómia az elszakadáshoz vezetne?
» Romániai restitúció elvben és gyakorlatban
» Nem akar magyar feliratot a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatója
» Fura cseh mea culpa - írta Papp László Tamás
» "Cseh bocsánatkérés a magyaroktól"
» Déva nincs is olyan messze
» A reményhez 2006. - írta Kaslik Péter
» A megkoronázatlan király - írta Lázs Sándor
» Kifütyülték és NEM-et mutattak Kuncze Gábornak Nagyváradon
» Bozóki: A rehabilitálásról szóló törvény módosító javaslatai
» "Teljes egyetértés" - avagy Miben is értettek egyet Kostunica és Kasza?
» Anti-Minority Incidents Continue in Vojvodina (HHRF)
» Matuska Márton: Tisztelgés az ártatlan áldozatok emléke előtt
» Makovecz: "A szétszabdalt szálakat össze kell kötni"
» Továbbra is tart a szerb elnyomás a Délvidéken
» Halottak napi éltető imáink
» Túszhelyzetben a vajdasági magyarság
» Magyarellenes lépések Csángóföldön
» HRW: "Veszélyes közömbösség: erőszak a kisebbségek ellen Szerbiában"
» Makovecz: "A szétszabdalt szálakat össze kell kötni"
» Katalonia, ahol sikeresebbek az autonomista törekvések
» Benes-dekrétumok: Újabb bírálat Szlovákiának
» Remegős világ után feketeleves - írta Stányó Tóth Gizella
» A délvidéki magyarok helyzetérol az EBESZ konferenciáján
» Az EP a vajdasági kisebbségek jogainak védelmére intette Szerbiát
» Délvidék: jogsértések a magyarok ellen
» A merénylők és terroristák országában - Magyarverések Vajdaságban
» Szabadka: Meggyalázták az ártatlan áldozatok emlékművét
» Gyilkosság Magyarkanizsán
» Tom Lantos: Éles amerikai bírálat Szerbiának
» Csíkszentgyörgyi magyarverés: Rendőrök vertek meg egy betegnyugdíjast (2005.09.05)
» Magyar gimnazistát vertek meg szerb fiatalok Szabadkán 2005.09.20
» Magyar kiskatonát bántalmaztak a zentai laktanyában 2005.09.18
» Magyart bántalmaztak szerb diákok Szabadkán 2005.09.16
» Két magyar fiatalt vertek meg Újvidéken
» Temerini magyarverés: Szabadlábra helyezték a magyarverőket
» Egy magyar fiút sulyossan bántalmaztak a szerbek Palicson
» Két magyar fiút sulyossan bántalmaztak a szerbek Újvidéken
» Becsey: Drákói szigor a magyarok ellen
» Vasrudas leszámolás bácskossuthfalvi diszkóban
» Tomboló magyarellenesség Szerbiában
» Naponta verik a temerini magyar elítélteket a szerbek
» Véresre vertek egy horgosi fiút Szabadkán
» Magyart vertek az újvidéki színhazban
» Becsey: A Vajdaság ügyérol nem szabad megfeledkezniük az európai intézményeknek
» Becsey: A Vajdasági magyarok helyzete nem javult, az EU intézményei is felelősek
» Becsey: Drákói szigor a magyarok ellen
» Becsey: Enyhíteni kell a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheit
» Becsey: Uniós tagságunk adó- és vámkövetkezményei
» Kosztolányira emlékeztek Szabadkán
» Véresre vertek egy horgosi fiút Szabadkán
» Magyart vertek az újvidéki színhazban
» Tanulmányok a nemzeti kisebbség kérdéseiről
» Anti-Minority Incidents Continue in Vojvodina (HHRF)


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

HUNSOR - All Rights Reserved - ., A.D.