Nem tudjuk, lesz-e valaki, aki vallalkozni fog arra, mire sokaknak egyutt kellene vallalkozniok, hogy a szazadok alatt osszehordott adatok rejtett kincseit feltarjak, a kis Erdely nagy multjanak epuletet osszerakjak, koveit megfaragjak, apro diszeit a megfelelo helyen elhelyezzek.

A mi feladatunk csak futolagos attekintese es bemutatasa kivan lenni Erdely politikai evoluciojanak. Taglalasa egy nagy tortenelmipolitikai kerdesnek, amely szazadokon at latva es latatlanul mindig Europa nagy kerdesei kozott volt es a jelen koztudatban is azok koze emelkedett.


I.

Erdely az oskori leletek tanusaga szerint regota lakott terulet volt. Elso ismert lakoi az agathyrsek es a dakok voltak, A thrak nep- csaladhoz tartozo agathyrsek, akiket Herodotos gorog tortenet- iro a Maros videkere helyez, valoszinuleg a hatalmasabb dakokba olvadtak bele, kik viszont a kelta nepcsaladhoz szamitanak. A dakok a Balkan felszigeten kerultek erintkezesbe a romaiakkal, kiknek ha- tarait az I. evszazadtol kezdve nyugtalanitottak. Traianus romai csa- szar 101-ben indult eIlenok, kiralyukat, Decebalt, hodolatra birta, orszagukat pedig 101-107. romai provinciava alakitotta (Dacia provincia Augusti). Fovarosuknak, Sarmisegethusanak romjain epult fel a romai kormanyzat kozpontjakent Apulum, amely Hunyad me- gyeben, olyan videken fekudt, amelyet nem lehetett Erdely kozep- pontjanak tekinteni. Amibol az a kovetkeztetes vonhato le, hogy a romai uralom Erdely deli reszein volt a legerosebb. Bar kesobb a pro- vincia harom keruletre oszlott (Dacia Apulensis, Malvensis es Poro- lissensis), az erdelyi hegyvideket a tartomany csak ott lepte tul, ahol a romai csapatok Moesia felol megkozelitettek. A romai utak ugyanis Dacia fele a Banat deli reszein vonultak at. Az a korulmeny, hogy a birodalom kulonbozo reszeibol odarendelt legiokon kivul(4) italiai lakossagnak Daciaba valo vandorlasat a csaszar eltiltotta, sejteni en- gedi, hogy a tartomany kivul esett azon a teruleten, melyet a romai kormanyzat minden korulmenyek kozott meg kivant tartani. A duna- tiszai es az aldunai siksagok koze beekelt Dacia strategiai fontos- saga, majd aranybanyai miatt ertekes volt ugyan a birodalomra nezve, de azt a III. szazad vegen megindult nepvandorlas aradataval szemben megtartani nem lehetett. A gothok megjelenese Dacia fel- adasat vonta maga utan.(5) Aurelianus csaszar vedekezes szempont- jabol mar csak a Dunavonalra szoritkozott, 271-75. Daciabol ki- vonta legioit, Dacia ettol kezdve mar nem Erdelyt, hanem a Duna vonalat jelentette (Dacia Ripensis es Dacia Mediterranea); a pol- gari lakossag is odavonult vagy pedig aldozatava lett azoknak a neparadatoknak, melyeknek Erdely martalekava lett.

A keletrol a nyugat fele vonult nepek vagy athaladtak a romaiak- tol feladott Dacian, mint a german gothok, gepidak es longobardok, vagy igyekeztek a Dunamedenceben hazat alapitani, mint a turani hunok, avarok, bolgarok es magyarok. Egy volt a terulet atmenetileg Gothia (goth nyelven Kaukaland), Gepidia, Langobardia, rovidebb- hosszabb ideig Hunnia, Avaria, Bulharia es Hungaria. A gothok es longobardok mas teruleteken alapitottak allamokat; a gepidak fel- morzsolodtak; a hun birodalom nagy kiterjedesenel fogva bukott el; az avaroke azert, mert szembekerult Nagy Karoly frank birodalma- val; a bolgaroke ezert maradt meg, mert Erdelybol es a Szavapartrol visszahuzodtak, a magyaroke pedig azert, mert a Dunamedenceben elsancoltak magokat. A kivandorlas utolso hullamakent megjelent szlavok a Keleti es Foldkozi tengerek kozott pasztorkodassal foglal- koztak es torzseletet elve nem mindenutt alkottak allamokat.

Azoknak a felteveseknek, hogy a romai lakossag magara maradva tovabb elt es az erdelyi hegyek kozott a german gepidakkal egye- sulve fennmaradt, nincsenek bizonyitekaink.(6) Az a torekves, hogy ezzel az elmelettel a romai es a XII. szazad vegen megjelent roman- sag kozott kapcsolatot allitsanak fel, nem nyert tudomanyos elisme- rest, mert bar a romanok italiai eredetuek voltak, erdelyi eredetu romai vagy german sajatsagokkal nem rendelkeztek. A gothok Er- dely romaisagat elsoportek,(7) a gepidak pedig az avarokba olvadtak be (utoljara emlitve 872-ben); az a beallitas, hogy az erdelyi ro- maiak es romanok olyan viszonyban voltak egymassal, mint a fran- kok es a franciak, egyoldalu beallitas maradt.

Azok, akik a romaiak elvonulasa utan Erdelyt muveles ala vettek, a szlavok voltak, akik a turani bolgarokat es a germanok es tura- niak letunese utan Erdely helyneveit elszlavositottak.(8)

A honfoglalaskori leletek bizonysaga szerint a magyarok Erdelyt a magyar fold tobbi reszeivel egyutt, egyidejuleg foglaltak el. A ma- gyar Erdely tortenete tehat a honfoglalassal vette kezdetet (895) es magyar tortenetirasa is ezt az esemenyt veszi alapul.(9) Az ott talalt lakossag kozul a forrasok csak bolgar-szlavokra es - kovet- keztetes utjan - turani nepmaradekokra; (hunok, avarok, esetleg szekelyek) engednek kovetkeztetni.

A magyarsag az alfoldrol, nyugat felol, a folyok menten felfele haladva nyomult Erdelybe. Ott a termeszetes hatarvonalakon elsan- colta magat es a gyepuvonalakon az esetleges betoresekkel szemben vedelmi allasba helyezkedett. Igaz, hogy ezek a gyepuvonalak Er- dely kozepso reszein huzodtak vegig, ez azonban korantsem azt je- lentette, hogy ugyanott volt az orszaghatar, hanem azt, hogy a be- toro ellenseg lakatlan videkeken athatolva erelyesebb visszautasi- tasra talalhatott azon a vonalon, ahol a vedekezeshez a megfelelo ido is rendelkezesre allt. Ezzel kerultek ki azt a veszedelmet, hogy az utanok jovo keleti barbarok a magyar allamot elpusztitsak. Mi- utan a honfoglalas a Dunamedenceben eszakrol del fele iranyult, az az ellenseg, akitol tartani kellett, a bolgar nep volt, mely a Kelet-romai Birodalom eszaki hatarvonalan, Erdelytol keletre es nyugatra szeles vonalban helyezkedett el. Boris bolgar fejedelem ugyan a gorog egyhazhoz csatlakozott (864-65), de fia, Simeon car mar szembeszallt a bizanci csaszarral es az Adriai es Fekete tengerek kozt elterult eszaki hatarvideket bolgar kezben egyesi- tette. Így jutottak a bolgarok Erdelybe es alkottak ott gorog egy- hazakat es tamogattak a magyar fejedelem ellenzeket. Ennek a bolgar hatalomnak szegezte fegyvereit a bizanci csaszar es 972- ben olyan erovel zuzta szet a bolgar birodalmat, hogy az kette- szakadt, Magyarorszag deli hatarain a rokon bolgarok helyet gorog csapatok foglaltak el, az a hatalom pedig, amelytol tar- tani kellett, a Keletromai Birodalom lett. Azert fordult Geza fejedelem 972-ben a nemet csaszarhoz es ezert alapitott a nyugati kereszteny kozossegbe lepett Szent Istvan Erdelyben latin puspokseget, melynek szekhelyet a romai Apulum es a gorog-keLeti bolgaroktol hasznalt Belgrad, a Gyula vezer utan elnevezett Gyulafehervarott helyezte el. Mikor Szent Istvan ellen Ajtony a bolgarok helyett gorog segitseggel fegy- vert fogott, amire kuIonosen felbiztatta ot az, hogy a bizanci csaszar 1014-ben egesz Bulgariat megszallotta, Szent Istvan 1029-ben a gorogoket is atuzte a Dunan es Csanadon egy masodik latin puspokseget alapitott. Ezzel az egesz delvidek es Erdely is felszabadult a bolgar es gorog befolyas alol. Fel- tehetoleg ez birta ra a gorog kormanyt arra, hogy amikor a bolgarok bukasa utan maganak kellett vedekeznie az orosz besenyok es kunok ellen, ezeket a XI. szazadban allandoan Magyarorszag fele terelte, ami Erdelynek sulyos karokat o- kozott. A magyar kiralyoknak tobb izben kellett Erdely ve- delmere vonulniok es igy keletkezett Szent Laszlo mondaja is, mely a nagy kiralyt Erdely vedojeve, az ottani magyarsag megmentojeve tette.

Feltehetoleg a hatasosabb vedekezes szuksege vonta maga utan azt, hogy a szekelyeket, akar ott laktak addig is, akar csak Szent Laszlo idejeben telepedtek meg Erdelyben, a gyepuvonal es a keleti Karpatok kozott oly modon szerveztek meg, hogy szeleskoru onkor- manyzat mellett a hatar vedelmet rajok ruhaztak. Ezert alakult a Szekelyfold (Terra Siculorum) onkormanyzattal biro terulette, meg- tartvan azt a torzsszervezetet, amelyben a szekelyek osi szokas sze- rint eltek. Ez a kivaltsag erintetlenul hagyta a kiraly rendelkezesi jogat, mert a szekelyek ispanja (comes Siculorum) az o rendelke- zese alatt allo, altala kinevezett kiralyi tisztviselo maradt. Ugyan- ilyenek voltak a magyarsagtol lakott teruleten a gyulafehervari, tor- di, kolozsvari es dobokai varispanok is. Folottuk a kiraly neveben, a hatarvidek jellegere valo tekintettel, a kiralytol kinevezett vajda vitte az ugyeket. Akinek meltosaga szinten nem volt orokos, tehat sem Erdely, sem a Szekelyfold nem alakult at kulon fejedelem- segge. Sot az Árpadok idejeben Erdely szorosan az anyaorszaghoz tartozott. Amit vilagosan bizonyit az, hogy a magyarorszagi es erdelyi varmegyek kozott jogilag semmifele kulonbseg nem volt es hogy a magyar orszaggyulesen a magyarok es a szekelyek egyfor- man es megkulonboztetes nelkul megjelentek. Az erdelyi varmegyek ugyanugy alakultak meg a varispansagokbol, mint a magyarorszagiak. Az elszegenyedett szabad magyarok beleptek a varmegyebe, vallal- tak a varmegyei tisztsegeket (szolgabirosagokat), de jogilag kozvet- lenul a kiraly rendelkezese alatt maradtak. Ezen az alapon alakult meg a het erdelyi varmegye: Doboka, Feher, Hunyad, Kolos, Kukullo, Szol- nok, Torda. Ugyanigy szekekben (sedes) szervezkedtek a szekelyek es alakult meg a het szekely szek: Aranyosszek, Csik-Gyergyo-Ha- romszek, Haromszek (Kezdi, Orbai, Sepsi), Marosszek es Udvarhely- szek.

A magyar allamnak a gyepuvonalak es a termeszetes orszagha- tarok kozott elterult reszeit a XII. szazadban felkoralakban telepi- tettek be a szepesi nemetek, az orosz siksagrol atmenekult ruthenek, a besztercei es naszodi nemetek, a szekelyek, a szebeni nemetek, akikhez a XIII. szazadban a barcasagi nemet es a szorenysegi johan- nita lovagok csatlakoztak. Miutan mindezek a telepitesek a kelet felol joheto barbar es a .delrol mutatkozo gorog tamadasokkal voltak osszefuggesben, az uj telepek szinten szeleskoru kivaltsagokban re- szesultek es onkormanyzati joggal felruhazott teruleteket alkottak. Mindig hozzateve azt, hogy e jogok a kiralyi rendelkezes jogat nem csorbitottak, es hogy a magyar allam szuveren jogait nem erintettek.

A szekelyek utan az Erdelybe hivott elso telepulok az Also- Rajna videkerol, a Luxemburgtol Brabantig terjedo teruletrol bevan- dorolt alsonemetek voltak, akik magokat flamandoknak, majd sza- szoknak neveztek, es akiket a tortenelem ez utobbi elnevezes alatt ismer. Az 1224-ben, II. Andras kiralytol reszukre kiallitott szabad- saglevel szerint az uj telepesek az erdosegen tuli orszagreszben (Transsylvania), II, Geza kiraly idejeben (1141-61), azon a lakat- lan videken (desertum) telepedtek meg, amely a Szeben pataktol keletre es nyugatra elterult. A telepites tehat vilagosan a gyepuvonal es a Karpatok kozotti teruleten tortent es hatarvedelem celjat szol- galta. Kar, hogy neves nemet tudosok is annyira aldozatul esnek a magyarellenes propagandanak, hogy azt allitjak, miszerint a kiraly az erdelyi nemeteket sajat nemesei ellen hivta be, mert ezzel azt aruljak el, hogy nem ismerik azt a tenyt, hogy a szaszok es magya- rok a tortenelem folyaman Erdely hatarait egyutt vedelmeztek. Az er- delyi szaszok ezt sohasem allitottak, pedig ok nagy tudassal es buz- galommal dolgoztak fel sajat multjokat. Ugyanolyan onkormanyza- tot kapnak, mint a hatarvedo szekelyek. Kozpontjuk mindvegig Sze- ben maradt, ahonnan azutan az egesz Erdelyt elneveztek (Cibin- burc-Siebenburgen), bar egyesek szerint kovaraik (septem castra) utan maradt meg a nemet Siebenburgen elnevezes. A Terra Siculo- rum utan igy alakult ki a Terra Saxonum, melyet Bizanc ellen a szaszok vedelmeztek. Jellemzo, hogy prepostjuk, a szebeni prepost, nem az erdelyi puspok, hanem az esztergomi ersek ala tartozott, mi azt bizonyitja, hogy Erdelyt az anyaorszaghoz tartozonak tekintet- tek. A tobbi - segesvari, medgyesi, marosmenti, besztercei es na- szodi - nemet telepek kesobb alakultak, de idovel az egesz erdelyi nemetseg egy igazgatas ala kerult, melynek elen a szaszok ispanja, a szebeni grof (comes) allott; e grofi meltosag azonban szinten nem lett orokletesse. A magyar allamjogi felfogas szerint a szabad ma- gyarok kozvetlenul a kiraly rendelkezese alatt allottak, mig az ispan, mint kiralyi hivatalnok, a kiraly birtokait igazgatta. E birtokok tehat egyetemlegesen allottak a kiraly rendelkezese alatt; eppen ugy, mint a szekelyek es a szaszok, akiket a kiraly a "korona vedeImere" (ad retinendam coronam) hivott be (innen Brasso latin neve: villa Co- ronae, Corona, Kronstadt, valamint a Kiralyfold elnevezes, fundus regius, Konigsboden). A varmegyek, mint kiralyi birtokok, a Sze- kelyfold es a Szaszfold elen ezert allottak ispanok, grofok, comes-ek. A szaszok szabadsagait II. Andras kiraly 1224. vegen kiralyi diplomaban biztositotta.(l0) Feltehetoleg ezzel igyekezett ellensulyozni a Barcasagtol megfosztott nemet lovagoknak Romaban eloter- jesztett panaszait.(11)

Mikor Manuel gorog csaszar halala utan a Keletromai Biroda- lom belso rendje felborult, a szerbek es bolgarok a bizanci uralom alol felszabadulva nemzeti allamokat alakitottak es a Balkan fel- sziget allando haboru szinhelyeve lett, II. Andras kiraly Erdely del- keleti hatarvideket, a Barcasagot, 1211-ben - ad munimen regni contra Cumanos - a Salza Hermann vezetese alatt allo nemet lova- goknak adomanyozta. Salza Hermann ugyan sohasem fordult meg Erdelyben, de lovagjai szeles kivaltsagok elleneben a nekik jutta- tott foldet birtokba vettek es a hatarvedelmet olyan buzgalommal lat- tak el, hogy masfel evtized alatt a varak egesz sorat epitettek fel (nemet nevukon: Heldenburg, Kreuzburg, Kronstadt, Marienburg, Schwarzburg, Rosenau, Torzburg). Teruletuk ugyanugy nem vete- tett ki a kiralyi fennhatosag alol, mint a tobbi kivaltsagos teruletek, a lovagok azonban a nemetorszagi huberi jog alapjan azt a magoke- nak tekintettek, kulon penzt verettek es osszeutkozesbe kerultek a magyar allami szuverenitassal, amiert a kiraly 1225-ben fegyverrel uzte ki oket. Ekkor mentek a lovagok Salza Hermann vezetese alatt Poroszorszagba, hol uj Marienburgot epitettek es szuveren lovag- allamot alapitottak.(12)

Amig a lovagok egysegesen igazgattak a maguk foldjet, addig a szaszok a szebeni ispansag es prepostsag alatt het szeket alakitot- tak (nemet nevukon: Broos, Leschkirch, Muhlbach, Reps, Reussmarkt, Schassburg es Schenk, kesobb Brasso-Kronstadt es Medgyes-Me- diasch).

A szekely(l3) es szasz kivaltsagos teruletek(l4) tortenetenek gazdag irodalma van; a nemet lovagok tortenete azonban eddig meg nem talalta meg feLdolgozojat.(l5)

Egyre fontosabb lett Erdely szempontjabol az aldunai siksag, hol akkor nomad kunok tanyaztak es ezert a teruletet Kunorszag- nak (Cumania) hivtak. A kunok hatalma a XIII. szazad elejen gyen- gulni latszott, mert egyszerre ket iranybol indult meg a telepites a kun teruleten. A Fekete-tenger felol a genuaiak jelentek meg, akik jelentos kereskedelmi telepeket alapitottak, sot reszben a partvi- deket is birtokba vettek.(16) Ugyanakkor a Dunan keresztul a bolgar nemzeti megujhodas elol eszakra menekulo roman parasz- tok (vlahok) leptek el az aldunai mezoseget es haladtak tovabb Erdely fele. Vegul Erdelybol a magyarok, szekelyek es szaszok alapitottak telepeket (Hosszumezo-Langfeld, rom. Campolung) a kunok foldjen. Mikor Bela herceg Erdely kormanyat atvette, nagyobbszabasu teritesi akciot kezdemenyezett a havasokon tul (innen Transalpina) elterult Kunorszagban, melynek kiralyi cimet mar atyja, II. Andras, felvette (Cumaniae Rex) es ketsegtelen, hogy ha 1241-ben a mongol tatarok az orosz es az aldunai al- folddel egyutt Magyarorszagot is el nem arasztjak, akkor az aldunai siksag erdelyi telepites ala kerul.(l7)

A tatarok a radnai szoroson at ozonlottek Erdelybe, amely fel- tehetoleg Magyarorszagnal is tobbet szenvedett pusztitasaiktol. A besenyok es kunok ellen kiepitett gyepuvonalak es kivaltsagos teru- letek vedelmi rendszere felbomlott es amikor eltavoztak, joforman egesz Erdelyt ujbol kellett felepiteni. Erre mutat a keleti hatarvonal nemetsegenek megszervezese es az a korulmeny, hogy IV, Bela 1247- ben a Szorenyseget a johannita lovagoknak engedte at. Az adoma- nyozas erdekessege abban allott, hogy az adomany magyarorszagi (erdelyi) es kunorszagi (havasalfoldi) teruletre is kiterjedt, tehat a kiraly az Aldunaig terjedo videket Magyarorszaghoz tartozonak te- kintette.(18)

Hogy Erdely Magyarorszag. integrans resze volt, azt bizonyitotta III. Andras kiraly 1291. erdelyi utja is, mikor ott orszaggyulest tar- tott es a zavaros viszonyok folytan az utazasban akadalyozott er- delyi rendeket sajat teruletukon kereste fel. Masik erdekessege a dolognak az, hogy az orszaggyulesen a magyar, szekely es szasz te- ruletek egyforman kepviselve voltak, es hogy ekkor targyalt elso- izben erdelyi foldon az a harom nep, amely kesobb harom nemzette fejlodott es egymassal a kozponti kormanytol tavoleso Erdely vedel- mere uniora lepett. Sajatsagos veletlen, hogy a svajci oskantonok is 1291-ben leptek egymassal szovetsegre, de a ket szervezkedes kozott lenyeges kulonbseget tett az, hogy amig a nemet huberi jogrendszer a svajci kantonoknak allamjogi szervezkedes lehetoseget biztositotta, Erdelyben a kiraly hivta ossze a rendeket es szuveren jogai semmi- fele csorbulast nem szenvedtek.(19)

Erdely a magyar allam integrans resze maradt. A kiraly hatalma korlatlanul ervenyesult; Erdelyben a magyar torvenyek voltak er- venyben es kulon erdelyi torvenyekrol, a kozponti hatalom akarata- tol eltero rerndelkezesekrol tudomasunk nincsen.

II.

A roman tortenelem elso tudomanyos feldolgozasat a magyar- orszagi Engel Janos Keresztelynek koszonjuk (Geschichte der Moldau und Walachei. Wien, 1794.). A munka eles tamadast vont maga utan a roman Major Peter, a magyar egyetemi nyomda cenzora re- szerol, ki 1812-ben terjedelmesebb munkaban valaszolt Engel meg- allapitasaira (Istoria pentru inceputul Romaniloru in Dacia. Buda, 1812, II. kiadas 1834. III. kiadas latin betukkel atirva, Bukarest, 1883.). Ezzel vette kezdetet az a vita, mely a magyarsag es roman- sag kuzdelmeve alakult es amelyrol Karacsonyi Janos Szazezer baj, millio jaj egy tevedes miatt cimen irt ismertetest (Nagyvarad, 1911.).

Major es kovetoi szerint ugyanis a romanok a Daciat meghodito romaiak ivadekai es ezen az alapon azt bizonyitottak, hogy Erdely oslakoi voltak, Dacia romai birtoklasa azonban alig vezetett volna egy dakoroman elmelet kialakulasahoz, ha a becsi kormany 1700-ban a gorog keleti romansag megosztasa vegett el nem rendeli az egy- hazi uniot es 1702-ben Romaba nem kuldi az elso roman teologuso- kat. Azok egyike, a nyugtalan jellemu Klein Innocentius, kit egeszen fiatalon puspokke neveztek ki, 1735-ben azt a kijelentest tette, hogy "mi romanok Traianus ideje ota oslakok vagyunk". Ezt a jelszot kaptak fel Sinkai Gyorgy es Major Peter, a budai egyetemi nyomda roman cenzorai, kik kozul az elobbi kronika- szeru roman tortenelmet allitott ossze (Cronica Romanilor. Jassy, 1853. II. kiadas 3 kotetben. Bukarest, 1886.), utobbi pedig, Engel muvet tamadta meg. Az o allapitasaikon epult fel a roman politikai kovetetesek rendszerbe foglalasa (Supplex libellus Valachorum Transylvaniae, 1790.), amely Eder Karoly iskolaigazgato kiadasaban nyomtatasban is megjelent (Ko- lozsvar, 1791.), es amelyet hevesen tamadtak Bolla, Eder, Engel es Schlozer gottingai professzor, de meg hevesebben a roman terjesz- kedes miatt aggodo szlavok, mint Kopitar Bertalan es Tokolyi Szava szerb puspok (Erweis, dass die Walachen nicht romischer Abkunft sind. Halle, 1823.), vegul az erdelyi szaszok, akik a romanok terjeszkedesetol sajat foldjeiket feltettek.

Laurianu Trebonianu es tanitvanya, Pap Hilarion az aldunai fe- jedelemsegekbe vittek at az erdelyi egyhazi unio papjaitol kitermelt gondolatot es ok inditottak harcot a latinositas erdekeben az ott ural- kodo francia kulturbefolyas ellen is. Munkaik tartalma (Istoria Ro- manilor. 3 kotet. Bukarest, I853. IV. kiadas 1873. - Istoria Roma- nilor din Dacia superiore. 2 kotet. Wien, 1851-52.) kivonatokban valt ismeretesse a nyugaton, hol 1871-ben donto tamadast mert a dakoroman elmeletre Roesler Robert (Romanische Studien. .Leipzig, 1871), mig annak vedelmere Jung Gyula pragai professzor vallalko- zott (Romer und Romanen in den Donaulandern. Innsbruck, 1877. II. kiadas 1887), Ettol kezdve ket ellentetes iskola harcolt egymas ellen. A magyarok Roesler elmeletet fejlesztettek tovabb, mint Hun- falvy Pal,(20) Rethy Laszlo(21) es Jancso Benedek,(22) mig a romanok Jung moge sorakoztak. Jung konyve nyoman keszult az 1881-i roman memorandum, mert Romania kiralysag akkor alakult meg; az 1896-i milleniumot Xenopel professzor nagy muvenek(23) francia kivonata zavarta meg (Histoire des Roumains de la Dacie Trajane. 2 kotet. Pa- rizs, 1896); a parlamenti harcok idejen adtak ki a nemetek Jorga Miklos muvet (Geschichte des rumanischen Volkes. 2 kotet. Gotha, 1905), mely francia, nemet es angol kivonatokban a haboru befeje- zese utan tett nagy szolgalatot a dakoroman politikai torekveseknek (Histoire des Roumains el de leur civilisation. Pasizs, 1920).

A terjedelmes forraskiadvanyokon(24) nyugvo kutatasok nyitottak meg az utat a kritikai tortenetiras elott, mely a politikai elmeleteket nem igazolta. Ugyanigy tortent a latinositassal is, melynek alapelveit 1840-i ropirataban az erdelyi Laurianu fejtette ki (T'entamen criticum in originem, derivationem et formam linguae Romanicae in utraque Dacia,) es amelyet a roman akademia latinosito szotara alapul vett (Dictionarul limbei romane. Bukarest. 2 kotet, 1871-76.) A kesobbi nyelvtorteneti kutatas megallapitotta, hogy a romansag a Duna- nak jobb- es nem balpartjan keletkezett (Hasdeu Bogdan: Etymologi- cum Magnum Romaniae. 4 kotet. Bukarest, l886-98 es Puscariu Sextil: Etymologisches Worterbuch der rumanischen Sprache. Heidelberg, 1905 es kov.).

A tudomany megallapitasa szerint(25) ugyanis a romanok, kiknek nyelveben valoban sok a latin elem, a VII. szazad zavaros eveiben, akkor hagytak el Italiat, mikor mar a latin sem volt a regi, hanem megvaltozott alakjaban annak a neolatin nyelvnek volt tekintheto, melybol a roman nyelvek kialakultak.(26) A daciai romai feliratok meg a regi klasszikus latint mutattak, mig a roman nyelvnek latin archaizmusai nincsenek. Ezek az italiai latinok eszak es kelet fele vandoroltak es igy telepedtek meg az Engadinban a rhaetoroman vagy romansh elemek, Friaulban, Isztriaban es Dalmaciaban az isztroromanok es morlakok (mavrovlachok). Amerre a gorogok- tol pasztoroknak (vlachos) nevezett italiai bevandorlok atvonultak, mindenutt Vlachiak keletkeztek, amelyek egyuttal a vandorlas ira- nyat is jelzik. Italiabol elsonek talaljuk Maurovlachiat (szerbul Stara Vlaska) Albania, Montenegro es Hercegovina teruleten; azutan Mikra Vlachiat (romanul Vlahia Mica) Gorogorszag teru- leten; Megali Vlachiat (romanul Vlahia Mare) Thesszaliaban es Macedoniaban; a gorog elnyomas elol Bulgariaba menekulve Bulgaro-Vlachiat, es mikor a bolgarok elol a Dunan atmenekul- tek, Ungaro-Vlachiat, a kesobbi Havasalfoldet (Vlachia, Valachia, Wallachei).(27)

A vlachok igen eros gorog es bolgar (o-szlav) hatas alatt eltek, de mikor a bolgarok Manuel csaszar halalakor nemzetallamot ala- kitottak, a szigorubb bolgar uralom elol kivandorolva megmaradtak a gorog, egyhaz kotelekeben es ezzel igyekeztek az elszlavositas elol menekulni. Az 1186-ban Trnovoban alakult bolgar nemzeti egyhaz- zal szemben az ochridai gorog patriarchatus kotelekeben maradtak. Igy jelentek meg a Duna balpartjan, magukkal hozvan gorog egyha- zukat, gorog neveiket es gorog-szlav egyhazi kifejezeseiket (bolg. krestin, rom. crestin - gor. basilika, rom. biserica) es huzodtak fel a kunok es tatarok elol a Karpatok lejtoin futo magyar hatarhoz, ahol eloszor talalkoztak a latin egyhaz es a latin muveltseg nepeivel; ahol magyar uralom es igazgatas volt; ahol Erdelyt ok is a magyarbol elferditett Ardeal es nem Dacia neven ismertek meg, amely szot ko- zottuk senki sem ismerte; ahol a magyarbol vettek at a varos (oras), hatar (hatat), vam (vama), pecset (pecset), biro (birou), gazda (gasda), mester (mester), stb, szavakat, mert ezekre a fogalmakra nem voltak kulon kifejezeseik. A kun es tatar uralom gyengulese utan a magyar hatar vedett hegyei korul telepedtek meg a tataroktol elhagyott bolgar telepek romjai kozott es igy jottek letre az elso vonalban Arges es Szucsava, a masodikban Jassy es Tergovist, a harmadikban Bukarest es Krajova, megannyi bolgar elnevezes. Mi- kor III. Bela magyar kiraly 1182-ben gorog rokonai megmentesere vonult, csapataiban balkani vlahok is voltak, mi arra enged kovet- keztetni, hogy amint egykor a gorog elnyomas elol az onkormany- zattal biro Bulgariaba huzodtak, most a bolgar nemzeti megujhodas- kor szenvedett uldozesek idejen Kunorszag uratol, a magyar kiralytol vartak vedelmet.

Igy vandoroltak a romanok a Pindos videke- rol, ahol a XIII. szazad kozepen a tatarokhoz utazo flamand Rub- ruquis ferences talalta oket, Vlahia Mare es Bulgaro-Vlachia pusz- tulasa utan Ungrovlachiaba. A bolgarok, akik elol Kunorszagba menekultek, maguk is felelmes ellenfelre talaltak a konstantinapolyi latin csaszarsagban, mely 1204 ota. haborura keszult ellenuk, de az 1208-i plovdivi donto csataban a bolgarok gyoztek, mire a roma- nok tovabb menekultek Erdely fele, hol 1210-bol talaljuk az elso okiratos emleket annak, hogy magyar foldon romanok tartozkodtak.

Ha tehat a roman tortenetiras 275 es 1210 kozott Erdelyben es magyar teruleten semmifele romai es roman emlekre nem tud hivat- kozni, az nem azt jelenti, hogy ezen a teruleten senki sem lakott es semmi nem tortent, hanem azt, hogy az ott lako nepek sem romaiak, sem romanok nem voltak.(28)

Miutan a gorog uralom ellen kuzdo szerbek es bolgarok mozgal- mat a magyarok is tamogattak, az 1210-i viddini hadjaratban a bolgarok oldalan magyar kiralyi csapatok kozott magyarok, szeke- lyek, szaszok es vlachok (olahok) szerepeltek. Turje Joachim szebeni ispan ugyanis szekely, besenyo, szasz es olah segedcsa- pattal jelent meg: rex ipse comitem Iwachinum associatis sibi Saxonibus, Olachis, Siculis et Bissenis in subsidium illi (t. i. Asceno Burul) transmisit. II. Andras 1211-ben a nemet lovagoknak adott Barcasagot a kovetkezokepen jelolte meg: terra Borza nomine, ultra silvas versus Cumanos, licet deserta et inhabitata, usque Da- nubium; amibol kitunt, hogy az aldunai teruletet nem szamitottak lakottnak.(29) A harmadik okirat 1222-ben emliti az olahok fol- djet (terra Blaccorum)(30); a negyedik 1223-ban, mikor a kiraly a kerczi apatsagnak birtokot adomanyoz, de kiveszi es kiralyi birtokon alkalmazza az olahokat (terra exempta de Blacis)(31); az otodik az 1224-i Andreanum; a hatodik IX. Gergely papanak 1234. november 14-en kelt es II. Andrashoz intezett levele, melyben a kiralyt felhivja, hogy ne engedje meg a kunorszagi romanok hiten levo gorog keletieknek Magyarorszagba valo bekoltozeset: te non deceat in regno tuo huiusmodi schismaticos sustinere. Amit semmi esetre sem mondhatott volna akkor, ha a romanok Erdely oslakoi lettek volna.(32) Az Erdelyt igazgato Bela herceg akkor mar Kunorszag megteritesen faradozott, 1227-ben a szekelyek, kunok es vlachok puspokerol tortenik emlites, 1227-ben es 1231-ben papai bullak(33) emlekeznek meg a szeretmenti (moldvai) kun puspoksegrol (episcopus Cumanus), kinek reszere a papa mar 1274-ben suffraganeust allitott Havasalfoldon, Focsani mellett letesult a milkoi puspok- seg(34) es a magyar befolyasnak ez a terfoglalasa birta ra II. Andras kiralyt arra, hogy 1233-ban felvette a Rex Cumaniae et Bulgariae cimet. - A hetedik okmany IV. Bela l247-i ado- manylevele a Johannita lovagok reszere, ut Danubius fortaliciis muniretur, tehat az adomanyozott terulet Erdelybol az Aldunaig kiterjedt.(35) A nyolcadik oklevel 1252-ben a kerczi olahokat (terra Olahorum de Kyrch) emliti,(36) ebben fordulvan elso izben az olah elnevezes. A kilencedik okmany IV. Bela 1256-i oklevele, melyben az esztergomi ersek jovedelmei kozott az olahok tizedet (decima Olacorum) sorolja fel.(37) A tizedik II. Ottokar cseh kiralynak 1260-ban kelt oklevele melyben a pa- panak IV. Bela folott aratott gyozelmet jelentette, kinek erdelyi csapataiban szerinte szekely, kun es roman katonak (Valachi) harcoltak,(38) A tizenegyedik 1262-ben az esztergomi ersek- nek az olahok reszerol jaro juhadojat,(39) a tizenkettedikben IV. Laszlo kiraly 1283-bon Olahtelek falut emliti,(40) az elso magyarorszagi helynev, amely roman telepedesre mutat. A tizenharmadik III. Andras 1291-i oklevele, melyben Ugrin mester ugyeben roman tanuk (Olachi) szerepelnek.(41) Ugyano 1292-ben Gyorke fia Sandornak engedelyt ad arra, hogy birtokaira romanokat telepithessen. (Olacos possit agg- regare et aggregatos retinere). Amibol az kovetkezik, hogy a bevandorlo romanok, mint olcso foldmunkasok, igen kere- settek voltak es kulon kiralyi engedely kellett hozza, meg a XIII. szazad vegen is, hogy egy foldbirtolkos roman telepe- seket kaphasson.(42) III. Andras kiraly 1293-ban vala- mennyi roman bevandorlonak egy kiralyi birtokra valo osszegyujteset rendelte el, tehat azok meg mindig csak annyian voltak, hogy egy nagyobb birtokon megfertek: nos habito consilio omnium baronum nostrorum nobiscum assidentium universos 0lacos in possessionibus nobilium vel quorumlibet et aliorum residentes ad praedium nostrum regale Seckes vocatum, ordinassemus revocari, reduci et etiam compelli.(43) 1294-ben Roland erdelyi vajda emliti oket (Olachy), tehat az Árpadhaz kihalasaig (1301) mind- ossze tizenhat okmanyban szerepelnek, mar pedig abban az esetben, ha oslakosok es nem, bevandorlok lettek volna, ugy a magyarokat, szekelyeket es szaszokat meghalado esetben kellett volna szerepelniok.(44)

A romanoknak Erdelybe valo bevandorlasat jelentekenyen meg- konnyitette az, hogy Kunorszag is a magyar allamhoz tartozott, es hogy a hataron szabadon atkelhettek. A bekoltozottek a szlavoktol atvett torzsszerkezetben es sajat gorog-szlav papjaik alatt eltek. He- lyi ugyeiket kenezeik inteztek, de roman tortenetiroknak az az alli- tasa, hogy e kenezek alatt nemzeti fejedelmeket kell erteni, teves. Az a Litvoj kenez pl., akit IV. Bela 1247-ben a szorenyi johannitak alol kivett, nem a Karpatok eszaki, hanem deli oldalan, nem ma- gyar foldon es Erdelyben, hanem a hegyeken tuli tartomanyban (aliqua pars de regno nostro ultra Alpes existens) elt, aki a johannitak igazgatasa, de nem a magyar kiraly rendelkezese alol vetetett ki, mi a magyar allamjoggal egyebkent is csak akkor fert volna meg, ha Kunorszagot kulfoldnek szamitottak volna. Erre mu- tat az, hogy amikor ugyanazon a teruleten Lythen vajda kesobb a magyar fennhatosag alol szabadulni torekedett (per suam infidelitatem aliquam partem de regno nostro ultra Alpes existentem pro se occuparat), IV. Laszlo sereget kuldott ellene es a lazado a harcban eletet veszitette.(45) - Nem lehetett Fogaras hercege az a Radu Negru mondai alak sem, akit a roman tortenetiras Havasal- fold fejedelemseg megalapitojanak tart, mert Fogaras abban az idoben Ugrin mestere volt. Ugrin a birtokot 1291-ben visszako- vetelven, a maga igazsaganak bizonyitasara roman tanukat is fel- sorakoztatott III, Andras kiraly elott, a magyar, szekely, szasz es roman tanuk pedig egy ertelemmel azt vallottak, hogy Foga- ras valoban Ugrin birtoka volt: Nobiles, Saxones, Siculi et 0lachi universi et singuli praedictas possessiones Fogaras et Zumbothel vocatos ipsius magistri Vgrini et suorum antecessorum esse et fuisse retulerunt. Ha tehat Fogaras Ugrine, sot addig elo- deie is volt, akkor ott semmifele roman hercegseg nem alakulha- tott. Ugyanigy a romanoktol igenyelt Omlasnak talmacsi Konrad fiai voltak a birtokosai, akik azt 1322-ben Karoly kiralynak en- gedtek at.(46)

Havasalfold elso fejedelme Litvoj rokonanak, Tokomernak Ba- zarab nevu fia, kun szarmazasu bojar volt, aki kun-bolgar fejedelmi udvart rendezett be, amelynek szlav elnevezesei ezen a modon kelet- keztek. A havasokon tuli elnevezes (Transalpina) magyar eredetu. Roman allam kialakulasarol tehat a XIII. szazad vegeig a tortenelmi kritika nem bir tudomassal.(47)

-Vege -

Hivatkozasok:
1- A budapesti Kozgazdasagi Egyetem Keleti Intezeteben megtartott eloadasok alapjan.
2- Seton-Watson R. W.: A history of the Rumanians. Cambridge, 1934.
3- Szechen Antal grof: Az erdelyi tortenetiras jelentosege. Budapest 1887.
4- A reszletekrol Kiraly Pal: Dacia Provincia Augusti. 2 kotet.
Nagybecskerek 1893-94. Parvan V.: Dacia, Recherches et decouvertes archeologiques en Roumanie. 2 kotet. Bukarest 1924-25., Dacia. An outline of the early civilizations of the Carpatho-Danubian Countries. Cambridge 1928. Vaschide V.: Histoire de la conquete romaina de la Dacie et des corps d'armee qui y ent pris part. Parizs 1903.
5- Alfoldi A.: A got mozgalom es Dacia feladasa. Budapest, 1930. Magyarorszag nepei es a romaai birodalom. Budapest, 1934. Homo L.: Étude sur le regne de l'empereur Aurelien. Parizs, 1904. Horovitz P.: Le probleme de l'evacuation de la Dacie transdanu- bienne. Revue Historique. CXLIX. Parizs, 1932. 82-90. l. Teglas G.: Dacia megdolesenek tortenete. Budapest, 1913.
6- A goth betoresre vonatkozolag v. o. Rappaport B.: Die Einfalle der Gothen in das Romische Reich. Leipzig 1898. Legujabban Schmidt L.: Geschichte der deutschen Stamme bis zum Ausgang der Volkerwanderung. Die Ostgermanen. Munchen 1934. VI. Die Goten vor dem Einbruch der Hunnen. 195-249. l.
7- Ezt az elmeletet 1922-ben Diculescu C. C. allitotta fel. Ide vonatkozo muvei: Die Gepiden. Forschungen zur Geschichte Daziens im fruheren Mittelalter und zur Vorgeschichte des rumanischen Volkes. I. kotet. Halle 1922., Die Wandalen und die Goten in Ungarn und Rumanien. Leipzig 1923. es vegul: Zeitschrift fur romanische Philologie, XLIX. Leipzig 1929. 385. l. V. o. Schmidt id. m. 529-46. l.
8- A reszletekrol Runciman S.: A history of the first Bulgarian Empire. London, 1930., valamint Tzenoff: Die Abstammung der Bulgaren und die Urheimat der Slawen. Berlin 1930. G.
9- Erdely tortenetet megirtak Kouary L.: Erdely tortenete. 6 kotet. Pest es Kolozsvar 1859-66, Szilagyi S.: Erdelyorszag tortenete. 2 kotet, Pest 1866. Ladikay V.: Erdely tortenete. Kolozsvar 1925. - Erdely okleveltara osszeallitva nincsen. V. o. Teutsch es Firnha- ber: Urkundenbuch zur Geschichte Siebenburgens. I. kotet. 1301- ig, Wien, 1858. Fontes Rerum Austriacarum II. 15.
10- Kozolte Zimmermann-Werner id. m. I. 1892. 32-35. l., hol az 1317-1627. megerositesek is fel vannak sorolva. Egyeb kiadasairol Szenfpetery id. m. I. 135. l.
11- A lovagokra vonatkozo romai leveleket kozolte Zimmermann- Werner id. m. 28-60. l.
12- Hampe K.: Der Zug nach dem Osten. Leipzig 1934. 63. l.
13- A szekelyek tortenetehez okmanyokat kozoltek Szabo Karoly es Szadeczky Lajos: Szekely okleveltar. I-VII. kotet. Kolozsvar 1872- 1898. 1211-1750. - A szekelyek tortenetet megirta Szadeczky L.: A szekely nemzet tortenelme es alkotmanya. Budapest 1927.
14- Az erdelyi nemetek tortenetehez okmanyokat kozoltek Zimmer- mann es Werner: Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenburgen. I-III. kotet, 1191-1415. Nagyszeben 1892-1902. - Az erdelyi szaszok tortenetet meg - irtakk Teutsch Gyorgy Daniel es Teutsch Frigyes puspokok: Geschichte der Siebenburger Sach- sen. 6 kotet. Brasso 1852-58. IV. kiadas. Nagyszeben 1925-26.
15- A nemet lovagok barcasagi tartozkodasarol Bethlen Elek: Geschichtliche Darstellung das Deutschen Ordens in Siebenburgen. Wien 1831. Muller E. G.: Die Ursache der Vertreibung das Deut- schen Ordens aus dem Burzenlande und Kumanien im Jahre 1225. Korrespondenzblatt des Vereins fur siebenburgische Landeskunde. XLVIII. Nagyszeben, 1925. 41-68. l. Obert F.: Hermann von Salza und die Besiedlung des Burzenlandes. Wien 1905. Perlbach M.: Der Deutsche Orden in Siebenburgen. Mitteilungen des Instituts fur osterreichische Geschichtsforschung. XXVI. Innsbruck 1905. 415-30. l. Reissig E.: A nemet lovagok a Barcasagban. Szazadok. XXXV. Budapest 1901. - Az 1211. majusi oklevelet kozolte Zimmermann-Werner id. m. I. 1892. 11-12. l. 1222-diki meg- erositese u. ott 18-20. l.
16- Bratianu G.: Recherches sur le commerce genois de la mer Noire au XIII-e siecle. Parizs 1929.
17- A kunorszagi teritesekrol Altaner B.: Die Dominikaner- missionen des XIII. Jahrhunderts. Breslau 1924. Pfeiffer N.: Die ungarische Dominikanerprovinz, 1221-42. Zurich 1917.
18- Az okmanyt kozolte Zimmermann es Werner id. m. I. kotet. Nagyszeben 1892. 73. l.
19- Az 1291-diki, 1292-diki es 1298-diki orszaggyulesi okma- nyok u. ott I. kotet. - Egyes erdelyi tortenelmi kerdesekrol v. o. Baumgarten A.: A kerczi apatsag a kozepkorban. Budapest, 1915. Deer J.: A kozepkori Erdely. Magyar Szemle XXII. Budapest, 1934. 194-205. l. Karacsonyi J.: A honfoglalas es Erdely. Budapest, 1896. Reissenberger L.: Die Kerzer Abtei. 1894. Taganyi K.: A honfoglalas es Erdely. Ethnographia. Budapest 1890. Temesvary J.: Erdely kozepkori puspokei. Kolozsvar 1922. Vass J.: Erdely orszaggyulesei a vajdak alatt, 1002-l540. Pesti 1869.
20- Hunfalvy Pal: Az olahok tortenete. 2 kotet, Budapest 1894.
21- Rethy Laszlo: Az olah nyelv es nemzet megalakulasa. Budapest 1887. IT. kiadas. Nagybecskerek 1890.
22- Jancso Benedek: A roman nemzetiegi torekvesek tortenete es jelen allapota. 2 kotet. Budapest 1896-98.
23- Xenopol Demeter Sandor: Istoria Romanilor din Dacia Traiana. I-VI. kotet, 1859-ig. Jassy, 1888 es II. kiadas 5 kotetben. Bukarest, 1914.
24- Hurmuzaki Eudoxie baro: Documente privitore la istoria Romanilor, 1199 es kov. Bukarest 1878. es kov.
25- V. o. a Vlach cimszot az Encyclopaedia Britannica XI-dik kiadasaban. Cambridge 1911. Ugyanezt allitotta kutatasai nyo- man Savj-Lopez Pal professzor is, ki a neolatin nyelvek es nemzetek letrejottevel behatoan foglalkozott (Le origini neo- latine. Milano 1920. 93. l.).
26- U. ott. IV. § Le varieta neolatine. 163-240. l.
27- V. o, Weigand Gusztav lipcsei professzor kutatasait es kulonosen roman nyelvtani atlaszat: Linguistischer Atlas des dacoromanischen Sprachgebietes. Leipzig 1898-1908.
28- Szentpetery I.: Az arpadhazi kiralyok okleveleinek kritikai jegyzeke. I. Budapest 1923. 277-81. l.
29- U. ott I. 84. l. - Kozolte Zimmermann es Werner id. m. I. Nagyszeben 1892. 11. l.
30- U. ott 79-80. l.
31- U. ott I. 27. l. - Egyeb kozleseket emlit Szentpetery id. m. I. 130-31. l.
32- Zimmermann es Werner id. m. I. 60-61. l. - A papa ertesulese szerint Kunorszagban sem lehetett sok roman: "in Cumanorum epis- copatu, sicut accepimus, quidam populi, qui Walati vocantur, existunt."
33- U. ott I. 55. l.
34- A milkoi puspokseg tortenetet megirta Benko Jozsef: Milkovia, 2 kotet. Wien 1871.
35- Zimmermann es Werner id. m. I. 73-76. l. Egyeb kozle- seket emlit Szentpetery id. m. I. 257. l.
36- Bimmermann es Werner id. m. I. 78-79. l.
37- U. ott I. 80 l. Egyeb kozleseket emlit Szentpetery id. m, I, 346-47 l.
38- Hurmuzaki id. m. I. 287-88. l.
39- U. ott I. 307-09. l.
40- U ott I. 446. l.
41- Zimmermann es Werner id. m. I. 177-78. l.
42- Szazadok XL. Budapest 1908. 580. l.
43- Zimmermann es Werner id. m. I. 195-96. l.
44- Hurmuzaki id. m. I. 324. l.
45- Keveset foglalkoztak tortenetiroink a szorenyi bansaggal, melyet a johannitak nem vettek birtokba. Élere a kiraly tisztvi- selojekent a ban kerult; a bani kormanyzat a szavamenti horvat teruleten es az Alduna mellett avar hagyomanyokra mutatott es bolgar kozvetites utjan eledt fel. A szorenyi bantol vere- tett magyar penz a roman vajdasag elso penzeve lett es a mai napig megmaradt (ban), mit a roman tortenetiras is elismer. [Jorga M.: Histoire des Roumains et de leur civilisation. Parizs 1920. 57. l. - A szorenyi bansagrol Pesty Frigyes: A szorenyi bansag es Szoreny varmegye tortenete. 3 kotet. Pest 1877-78.
46- Az oklevelet kozolte Zimmermann es Werner id. m. I. 1892. 177, es 365-367. l.
47- A kozepkori roman tortenet fobb kerdeseirol Lecca O.: Formation et developpement des pays et des États roumaines. In Valachie au XIII-e et XIV-e siecle. La Moldavie au XIV-e siecle. Parizs 1929. Murnu G.: Vlahia Mare. Bukarest 1913. Onciul O.: Romanii in Dacia Traiana pana la intemerile princi- patelor. Bukarest 1902. Xenopol A. D.: Une enigme historique. Les Roumains au moyer age. Parizs 1885., L'empire valacho- bulgare. Revue historique XLVII. Parizs 1891.

írta Horváth Jenő professzor
forrás://kffarkas@mail.uti.hu


[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]



- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Korábbi cikkek:

» Ziua: Budapest Nagy-Magyarországot akar
» Koszovó és a magyarok - írta Ternovácz István
» Határok és nemzetek - írta Bálint István
» Rettegést kiváltó magyar településnevek Szlovákiában
» Vajdaság: Mindegy kivel, csak másik magyarral ne?
» Hivatalos megemlekezest Trianon aldozataira is!
» Åland az EU-ból való kilépéssel fenyeget
» A kulturális autonómia az elszakadáshoz vezetne?
» Romániai restitúció elvben és gyakorlatban
» Nem akar magyar feliratot a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatója
» Fura cseh mea culpa - írta Papp László Tamás
» "Cseh bocsánatkérés a magyaroktól"
» Déva nincs is olyan messze
» A reményhez 2006. - írta Kaslik Péter
» A megkoronázatlan király - írta Lázs Sándor
» Kifütyülték és NEM-et mutattak Kuncze Gábornak Nagyváradon
» Bozóki: A rehabilitálásról szóló törvény módosító javaslatai
» "Teljes egyetértés" - avagy Miben is értettek egyet Kostunica és Kasza?
» Anti-Minority Incidents Continue in Vojvodina (HHRF)
» Matuska Márton: Tisztelgés az ártatlan áldozatok emléke előtt
» Makovecz: "A szétszabdalt szálakat össze kell kötni"
» Továbbra is tart a szerb elnyomás a Délvidéken
» Halottak napi éltető imáink
» Túszhelyzetben a vajdasági magyarság
» Magyarellenes lépések Csángóföldön
» HRW: "Veszélyes közömbösség: erőszak a kisebbségek ellen Szerbiában"
» Makovecz: "A szétszabdalt szálakat össze kell kötni"
» Katalonia, ahol sikeresebbek az autonomista törekvések
» Benes-dekrétumok: Újabb bírálat Szlovákiának
» Remegős világ után feketeleves - írta Stányó Tóth Gizella
» A délvidéki magyarok helyzetérol az EBESZ konferenciáján
» Az EP a vajdasági kisebbségek jogainak védelmére intette Szerbiát
» Délvidék: jogsértések a magyarok ellen
» A merénylők és terroristák országában - Magyarverések Vajdaságban
» Szabadka: Meggyalázták az ártatlan áldozatok emlékművét
» Gyilkosság Magyarkanizsán
» Tom Lantos: Éles amerikai bírálat Szerbiának
» Csíkszentgyörgyi magyarverés: Rendőrök vertek meg egy betegnyugdíjast (2005.09.05)
» Magyar gimnazistát vertek meg szerb fiatalok Szabadkán 2005.09.20
» Magyar kiskatonát bántalmaztak a zentai laktanyában 2005.09.18
» Magyart bántalmaztak szerb diákok Szabadkán 2005.09.16
» Két magyar fiatalt vertek meg Újvidéken
» Temerini magyarverés: Szabadlábra helyezték a magyarverőket
» Egy magyar fiút sulyossan bántalmaztak a szerbek Palicson
» Két magyar fiút sulyossan bántalmaztak a szerbek Újvidéken
» Becsey: Drákói szigor a magyarok ellen
» Vasrudas leszámolás bácskossuthfalvi diszkóban
» Tomboló magyarellenesség Szerbiában
» Naponta verik a temerini magyar elítélteket a szerbek
» Véresre vertek egy horgosi fiút Szabadkán
» Magyart vertek az újvidéki színhazban
» Becsey: A Vajdaság ügyérol nem szabad megfeledkezniük az európai intézményeknek
» Becsey: A Vajdasági magyarok helyzete nem javult, az EU intézményei is felelősek
» Becsey: Drákói szigor a magyarok ellen
» Becsey: Enyhíteni kell a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheit
» Becsey: Uniós tagságunk adó- és vámkövetkezményei
» Kosztolányira emlékeztek Szabadkán
» Véresre vertek egy horgosi fiút Szabadkán
» Magyart vertek az újvidéki színhazban
» Tanulmányok a nemzeti kisebbség kérdéseiről
» Anti-Minority Incidents Continue in Vojvodina (HHRF)


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

HUNSOR - All Rights Reserved - ., A.D.