A nemzetállami státushoz való görcsös, merev ragaszkodásnak az okai a történelemben keresendők. A mindenkori román történetírás -- amely ugyancsak nem mentes az elfogultságtól -- azt állítja, hogy az ország históriája nem más, mint a románok függetlenségért vívott harcának története. Török, tatár, orosz, bolgár, osztrák, magyar s még ki tudja, hány náció osztozott s osztozik máig a románok történelmi jussán. Amit azonban sikerült véres áldozatok árán visszaszerezni és szervezett, egységes nemzetállamba kovácsolni, azt minden románnak szent kötelessége megtartani és védelmezni -- mondják a történészek és tanítják az iskolák.
Tény, hogy a XIX. század második feléig Románia, mint olyan, nem létezet

Volt két román fejedelemség, Moldva és Havasalföld, amelyek a török portának, illetőleg a magyar királynak voltak a hűbéresei, 1859 előtt. Ekkor Alexandru Ioan Cuza személyében közös fejedelmet választott a két tartomány és a két fejedelemség egyesüléséből jött létre a román állam. Amely az 1877-es balkáni háborúban aztán végleg kivívta függetlenségét a török birodalommal szemben -- ekkorrtól számíthatjuk a független román államiságot. Ezután következett be "az egységes nemzetállam kiteljesedése", amikor 1918-ban a Gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlés kimondta Erdély egyesülését a "patria muma"-val (anyaország). Így került egy hazába, a Nagy Romániába "minden románul beszélő és érző ember". Ezt a szemléletet a legkevésbé sem zavarja a történelmi tény, hogy Trianonban a nagyhatalmak önkényesen húzták meg a Duna-menti országok határait, és ennek a szerencsétlen történelmi helyzetnek a következtében vált Erdély román földdé.

Szerintük ugyanis Trianon egy fennálló állapotot szentesített, "elismerte a román nép évszázados, következetes hacát az egységes nemzetállami létért", s Erdély lecsatolásával "történelmi igazságtétel" történt. Mert Erdély mindig is román föld volt, sőt a román nép bölcsője, hiszen itt, Szászváros mellett, Sarmisegetuzán székelt Decebal, a dák király, akinek népe keveredett a győztes Trianus római seregével, s ebből a keveredésből alakult ki a román nép. A történelmi tény, hogy 1918. december 1-je előtt Erdély soha, egyetlen percig sem tartozott román fennhatóság alá, soha nem volt román, csak magyar fejedelme, elöljárója, ugyancsak nem zavarja a román történelemcsinálókat. A délibábos eredetlegenda, a romantikus, átkozmetikázott historizálás, az elfogult történelemszemlélet alapján írt "művek", a tankönyvek, utóbb a nemzeti-szocialista pártpropaganda-gépezet, jelenleg pedig a média ébren tartja a társadalom tudatában a "nagyromán eszmét", ami a nemzetállami ideológiának biztosítja a tömegbázist, a hátteret.

Ettől, meg a rossz történelmi lelkiismerettől (mert az "esze mélyén" minden értelmesebb román tudja, milyen történelmi kegy, és nem más a Nagy Románia) van az, hogy mihelyt valaki emberfia -- ráadásul még magyar is -- autonómiát mer emlegetni, beindul a nagy nemzeti tiltakkozás, s a kincstári retorika a revizionizmusról, irredentizmusról, szeparatizmusról. Aki az egységes nemzetállam koncepciója ellen szól, mint tette legutóbb félénken, félszájjal az RMDSZ, amikor a télen a TDRP kormányalakítási tárgyalásokat kezdett az ellenzékkel, nyomban rásütik a hazaárulás bélyegét. (El is hallgattak vele rögvest.) Mint ahogyan az RMDSZ első kongresszusának programdokumentumában a legfontosabb célkitűzésként megfogalmazott autonómiakoncepció is -- remélhetőleg csupán egyelőre -- ad acta került. Mondván, hogy a román társadalom, a román nép ma még nem elég érett arra, mivel, fiatal nemzet lévén még "nem élte ki" eléggé a nemzettudatát, s amihez még bizonyos történelmi idő szükségeltetik. Ez a történelmi idő arra kell, hogy a jámbor román tudomásul vegye, értelmiségijei, politikusai pedig megemésszék: az európai integráció a szigorúan vett állami szuverenitás bizonyos fokú korlátozásával, így pedig a nemzetállami mindehatóságról való lemondással jár. Ami feltételezi a régiókénti társadalmi szerveződést, s ezzel teret nyit a helyi civil kezdeményezéseknek, amelyek minden kétséget kizáróan bizonys fokú -- és egyre erősödő -- területi, gazdasági, kulturális autonómiához, az autonóm szerveződési rendszrek megsziládulásához vezetnek.

A román hintapolitikával már sok mindent elértek, azonban az egységes nemzetállam megszilárdítása ideológiájának és az európai integráció által megkövetelt államszervezési liberalizmusnak az egyidejű éltetése és összeegyeztetése nem lesz könnyű feladat az elkövetkező, és mindig nacionalista retorikával hatalomra kerülő román kormányok számára. Márpedig nincs ma Romániában olyan korszerű politikai erő, amely szembe helyezkedhetne a nagy-nemzeti elkötelezettségűek konzervativizmusával, akik éppen a nemzeti tényező felülértékelésével, sőt túllihegésével, nemzeti uszítással alakították ki a román társadalomban az intoleranciának azt a légkörét, amely alkalmatlanná tesz bármiféle integrációra. A túlhajtott nacionalizmus nem képes engedményre, csak kizárólagosságra, önmagába fordulásra, a nemzeti köldöknézésre.

Kétségtelen, hogy a nemzettudatot mindg is eszközként manipuláló román politika most a saját csapdájába esett: nem veszik komolyan az integrációs óhajáról hangoztatott retorikáját. Mint ahogyan nem is lehet komolyan venni, hiszen ugyancsak kilóg a lóláb: a társadalmi-gazdasági struktúrák maradjanak a régiek ("reformpártoló" kormányok tíz éve jönnek és mennek, de a román gazdaság 80 százaléka még mindig állami tulajdonban van, lehetetlenné téve ezzel a piacgazaság kialakulását), az európai csatlakozásból pedig csak a hasznot lefölözni, az előnyöket élvezni. Ez pedig a nyereség-érdekelt Európával szemben nem fog menni!
Már eddig is nehéz volt a román politikai elitnek tudomásul vennie és a közvélemény előtt is beismernie, hogy a legkorszerűbben, legeurópaiabban Romániában is -- mint általában az utódállamokban -- a magyarok politizálnak, akik az integráció legőszintébb és legkövetkezetesebb hívei. Ami természetes is, hiszen jelenleg csupán az egyesült Európa lazíthat a nemzetállami határok szorításán, s oldhatja meg a nyolcvan esztendős keserves kisebbségi lét során felhalmozódott gondokat

Az erdélyi magyarság -- mint ahogyan a másutt élők sem -- nem rragad fegyvert, hogy erőszakkal vegye vissza erőszakkal elrabolt földjét, erdejét, jószágát, hanem a törvény eszközével harcol a jussáért. Azért, hogy egy méltányosabb rendben, nem másodrendű polgárként, autonóm módon maga igazgathassa a saját sorsát. Abban az integrálódó Európában, amely esetleg jóváteheti a trianoni gyalázatot, és amelyben végre egyesülhetnek a szétszaggatott nemzetrészek, s végre begyógyulhassanak a kisebbségi méltánytalanság sebei. Az irigység és a gyanakvás helyett a románság, politikusainak rövidlátása ellenére, kénytelen lesz felismerni, hogy az integrálódás közös, és nem csupán magyar érdek. Minél előbb megtörténik ez, annál hamarabb lehet elindulni együtt Európába. Mert másfelé számunkra nem vezet út.



forrás: Magyar Szó




[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]



- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Korábbi cikkek:

» Ziua: Budapest Nagy-Magyarországot akar
» Koszovó és a magyarok - írta Ternovácz István
» Határok és nemzetek - írta Bálint István
» Rettegést kiváltó magyar településnevek Szlovákiában
» Vajdaság: Mindegy kivel, csak másik magyarral ne?
» Hivatalos megemlekezest Trianon aldozataira is!
» Åland az EU-ból való kilépéssel fenyeget
» A kulturális autonómia az elszakadáshoz vezetne?
» Romániai restitúció elvben és gyakorlatban
» Nem akar magyar feliratot a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatója
» Fura cseh mea culpa - írta Papp László Tamás
» "Cseh bocsánatkérés a magyaroktól"
» Déva nincs is olyan messze
» A reményhez 2006. - írta Kaslik Péter
» A megkoronázatlan király - írta Lázs Sándor
» Kifütyülték és NEM-et mutattak Kuncze Gábornak Nagyváradon
» Bozóki: A rehabilitálásról szóló törvény módosító javaslatai
» "Teljes egyetértés" - avagy Miben is értettek egyet Kostunica és Kasza?
» Anti-Minority Incidents Continue in Vojvodina (HHRF)
» Matuska Márton: Tisztelgés az ártatlan áldozatok emléke előtt
» Makovecz: "A szétszabdalt szálakat össze kell kötni"
» Továbbra is tart a szerb elnyomás a Délvidéken
» Halottak napi éltető imáink
» Túszhelyzetben a vajdasági magyarság
» Magyarellenes lépések Csángóföldön
» HRW: "Veszélyes közömbösség: erőszak a kisebbségek ellen Szerbiában"
» Makovecz: "A szétszabdalt szálakat össze kell kötni"
» Katalonia, ahol sikeresebbek az autonomista törekvések
» Benes-dekrétumok: Újabb bírálat Szlovákiának
» Remegős világ után feketeleves - írta Stányó Tóth Gizella
» A délvidéki magyarok helyzetérol az EBESZ konferenciáján
» Az EP a vajdasági kisebbségek jogainak védelmére intette Szerbiát
» Délvidék: jogsértések a magyarok ellen
» A merénylők és terroristák országában - Magyarverések Vajdaságban
» Szabadka: Meggyalázták az ártatlan áldozatok emlékművét
» Gyilkosság Magyarkanizsán
» Tom Lantos: Éles amerikai bírálat Szerbiának
» Csíkszentgyörgyi magyarverés: Rendőrök vertek meg egy betegnyugdíjast (2005.09.05)
» Magyar gimnazistát vertek meg szerb fiatalok Szabadkán 2005.09.20
» Magyar kiskatonát bántalmaztak a zentai laktanyában 2005.09.18
» Magyart bántalmaztak szerb diákok Szabadkán 2005.09.16
» Két magyar fiatalt vertek meg Újvidéken
» Temerini magyarverés: Szabadlábra helyezték a magyarverőket
» Egy magyar fiút sulyossan bántalmaztak a szerbek Palicson
» Két magyar fiút sulyossan bántalmaztak a szerbek Újvidéken
» Becsey: Drákói szigor a magyarok ellen
» Vasrudas leszámolás bácskossuthfalvi diszkóban
» Tomboló magyarellenesség Szerbiában
» Naponta verik a temerini magyar elítélteket a szerbek
» Véresre vertek egy horgosi fiút Szabadkán
» Magyart vertek az újvidéki színhazban
» Becsey: A Vajdaság ügyérol nem szabad megfeledkezniük az európai intézményeknek
» Becsey: A Vajdasági magyarok helyzete nem javult, az EU intézményei is felelősek
» Becsey: Drákói szigor a magyarok ellen
» Becsey: Enyhíteni kell a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheit
» Becsey: Uniós tagságunk adó- és vámkövetkezményei
» Kosztolányira emlékeztek Szabadkán
» Véresre vertek egy horgosi fiút Szabadkán
» Magyart vertek az újvidéki színhazban
» Tanulmányok a nemzeti kisebbség kérdéseiről
» Anti-Minority Incidents Continue in Vojvodina (HHRF)


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

HUNSOR - All Rights Reserved - ., A.D.