- Remélem, hogy a határon túli magyarok támogatására létrehozott közalapítványok beolvasztása a Szülőföld Alapba nem támogatáspolitikai visszametszést jelent, hanem pusztán igazgatási, adminisztratív reformot - nyilatkozta Pomogáts Béla, a megszűnőben levő Illyés Közalapítvány elnöke.

- Tavaly szeptemberben lejárt négy évre szóló elnöki megbízatásom. Ennyit vállaltam el, s csak azért maradtam még néhány hónapig, mert tudtam, hogy az alapítvány meg fog szűnni. Békében távozok erről a posztról, úgy érzem, négy év alatt elég sok eredményt értünk el: ebben az időszakban közel négy milliárd forint támogatás jutott a határon túli magyar intézményekhez - mutatott rá.

Bár reméli, hogy az új támogatási rendszer az átszervezés következtében eléri célját, és valóban hatékonyabban fog működni, Pomogáts felhívja a figyelmet néhány olyan változtatásra, ami véleménye szerint zökkenőket fog okozni.

- Az új rendszer szerint nem lesznek határon túli alkuratóriumok, amelyek azért voltak szerencsések, mert ezek a testületek az illető régió igényeinek ismeretében tudtak javaslatot tenni a budapesti kuratóriumnak, ahol a döntéseket végül meghozták. A szakszerűség követelményének inkább eleget lehetett tenni azzal, hogy az alkuratóriumoknak is befolyásuk volt a döntési folyamatban - mondta.

A másik változtatás, amit Pomogáts nehezményez, az az elképzelés, miszerint az új rendszer csak a nagy összegű támogatásokat fogja befogadni.

- Az Illyés Közalapítványnak egyik fontos feladata éppen az volt, hogy eleget tegyen a csupán néhány tízezer vagy százezer forinttal támogatott programokra, folyóirat- és könyvkiadásra, különböző ünnepségekre, iskolai táborokra vonatkozó számtalan egyszeri, alkalmi kérelmeknek, de amelyeknek fontos szerepe volt, egyféle hálót jelentettek a határon túli magyar kulturális közélet fenntartására. Hogyha ezt a hálót megszüntetjük, fél éven, egy éven belül nagyon sok olyan program meg fog szűnni, amelyet eddig csak magyarországi támogatással lehetett megrendezni. Ha például egy székelyföldi falu vagy egy kolozsvári kulturális társaság rendezni akar valamilyen eseményt, és erre nem fogja megkapni azt a néhány százezer forintos támogatást a magyar költségvetésből, más forrásból nemigen számíthat segítségre. Ez erős sérüléseket fog okozni a határon túli magyar kulturális közéletben - vélekedett az ismert irodalomtörténész.

A leköszönő elnök ugyanakkor visszautasítja azokat a megjegyzéseket, amelyek szerint az alapítvány pénzügyi visszaélésekkel vádolható.

- Budapesten kibontakozott egy vita, amelyben én nem kívántam részt venni, de akaratom ellenére mégis kénytelen voltam megszólalni. Mindenekelőtt azért, mert ránk hárul az Illyés Közalapítvány 15 éves történetének lezárása, mi pedig olyan mérleggel kívánunk az utókor elé állni, hogy abból kiderüljön: amit eddig tettünk, az a magyar nemzeti érdekeket, a határon túli magyarság érdekeit szolgálta. Azért, hogy tiszta lapot adjunk át a kormányzatnak, illetve a Szülőföld Alapnak, mérleget készíttettem egy független szervezettel arról, hogy az elmúlt négy esztendőben az Illyés Közalapítvány hogyan gazdálkodott azzal a pénzzel, amit a magyar költségvetésből kapott. Örömmel vettem tudomásul, hogy ez a felmérés nem fogalmazott meg semmiféle olyan vádat az alapítvánnyal szemben, amiből mulasztásokra, vagy szabálytalan eljárásokra lehetett volna következtetni.

Voltak persze megjegyzései ennek az összegzésnek, ezek azonban nem arra vonatkoztak, hogy a pénzösszegeket helytelenül használta volna a közalapítvány, hanem csupán az elszámolási technikáknak a pontosabbá tételét észrevételezték. Ezek után nagy megdöbbenéssel olvastam Fejtő Ferenc párizsi magyar író és történész írását a Népszabadságban. Fejtő vitába elegyedett Bodor Pállal, aki néhány nappal korábban ugyancsak a Népszabadságban bírálatot fogalmazott meg a mai budapesti kormány támogatási politikájáról. Arról beszélt, hogy ez a támogatáspolitika nem felel meg azoknak az elveknek, amelyeket a határon túli magyarokra vonatkozó alkotmányos kötelezettség előír. Nos, ebben lehet vitatkozni Bodor Pállal, lehet neki igazat adni, és lehet az érveit cáfolni.

A vita során azonban Fejtő tett egy olyan megjegyzést, miszerint a határon túli magyarokat támogató közalapítványok, az Illyés és az Új Kézfogás Közalapítvány financiális visszaéléseket követett el. Ezt elfogadhatatlannak tartom, hiszen éppen az a vizsgálat, amire az előbb utaltam, megállapította, hogy semmiféle financiális visszaélés nem történt. Ha a független vizsgálat, amit hivatalos auditáló cég végez el, igazolja ennek a két közalapítványnak a tevékenységét, azt nem lehet újságcikkben megkérdőjelezni. Ezt nehezményezem, annak ellenére, hogy Fejtő Ferencet egyébként nagyra becsülöm, és személyesen is jó viszonyt ápolok vele - magyarázta Pomogáts.

- Szeretném tehát az erdélyi magyar olvasónak is tudomására hozni: az Illyés Közalapítványnak az eddigi tevékenysége minden kritikát kibír. Nyilvánvaló, hogy ezek mögött a vádak mögött politikai szándékok rejlenek, s hogy ezeket a vádakat vissza kell utasítani. Gondolom, hogy ennek a polémiának a híre el fog jutni Kolozsvárra, Erdélybe is, nagyon remélem, hogy az olvasók a józan mérlegelés alapján fognak véleményt formálni ebben az ügyben. Amit azért tartok borzasztó kínosnak, mert közmegbecsülésnek örvendő, a magyar közéleti és tudományos tekintélyt birtokló párizsi magyar történész, a 95. életévén túl lévő Fejtő Ferenc került be akarata ellenére olyan vitába, amely méltatlan hozzá. Szeretném megőrizni Fejtő Ferenccel barátságomat, de szeretném azt is, hogy az Illyés Közalapítvány a becsülete megőrzésével fejezze be tevékenységét. Erre pedig ez a hivatalos vizsgálat minden alapot megadott - összegzett a leköszönő elnök.




forrás: Szabadság



[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára