Székely Nemzetgyűlés Ditró 2006. június 18-án

 A szeszélyes időjárás, a sűrű záporok közepette gyülekeztek a Székelyföld legkülönbözőbb településeiről érkező küldöttek a község sportpályáján. A magyar szentkoronás zászló mellett számos olyan lobogó is látható volt, amely a hagyományos székelyföldi közigazgatási egységeket, a székeket, illetve a különböző településeket jelképezi. Az árpádsávos lobogó sem hiányzott.

A helyi idő szerint 12 óra 30 percre meghirdetett időpontra még nem telt meg teljesen a pálya, de már több ezer ember összegyűlt, ki-ki a maga településének a képviseletében, ezek nevét a kezükben tartott táblákon lehetett olvasni. Nem hiányoztak a folklór elemek sem. A rendezvény helyszínére például egy hintó is érkezett, amelyet egy székely népviseletbe öltözött kocsis hajtott.

 A gyűlés előtt a szervezők a Székely Nemzetgyűlés célkitűzéseit tartalmazó röpiratot osztogattak a sajtó képviselőinek. Ebben a székely nép önrendelkezési igényének konkrét formáit fogalmazták meg, így például azt, hogy követelik: a Székelyföldön maradjon a helyi adók kilencven százaléka, és csak tíz százaléka jusson el Bukarestbe. Az egyik pontban például az olvasható: az autonóm Székelyföldnek ne Bukarestből diktálják, hogy például a ditrói iskolában milyen osztály indul, hány tanulóval; az önálló oktatási rendszerben az ilyen döntések helyben szülessenek.

Körülbelül háromnegyed egykor Dr. Csapó József megnyitotta a Székely Nemzetgyűlést. Köszöntötte a mintegy ötezer résztevevőt.

A helyi SZNT alelnöke, Madaras Albert és a helyi MPSZ elnöke, Kovács András köszöntötte az egybegyűlteket. Nagy Zsuzsanna népdalokat énekelt.
A helyszínen a szervezők szerint kb. 4-5 ezren gyűltek össze.

Gazda József író, nyugalmazott tanár, ismerteti a nemzetgyűlés előzményét és történelmi jelentőségét.
"Mi is büszkék akarunk lenni erre a földre! Itt szabad népek éltek egymás mellet, de mára bűnné vált őseink nyelvének használata, népi kultúránk ápolása. Rendőrök botozzák meg a népdalokat éneklő fiataljainkat, bezárják iskoláinkat. Az adófizetők pénzén még mindig csak románul lehet tanulni. Jogfosztott, bűnös nemzet lettünk szülőföldönkön. Ott is kisebbség vagyunk, ahol többségben élünk. Jogfosztottak vagyunk. Jogunk van az autonómiához!" - mondta beszédében Gazda József.

Széki elnökök beszédeiből szemerkélve:
Ne féljetek magyarok!
Miénk Székelyföld, miénk az Autonómia!
Összehangolni Karpátmedence autonómia törekvéseit!
Székelyföld határainak pontos meghatározását!
Nem akarunk az erdélyi szászok és zsidók sorsára jutni!
Felkérjük a magyar kormányt támogassa az autonómia törekvést!

A Sepsiszéki Székely Tanácsának elnöke:
- Követeljük a Románián belüli önrendelkezést
- Európa fejlett régiójává kell tenni Székelyföldet
- Gazdasági és pénzügyi autonómiát követelünk
- Tiltsák meg az etnikai arányok megváltoztatását

Orbaiszék Székely Tanácsának elnöke:
- Az őshonos lakosságnak semmi sem jutott a borvizek és mofetták használati jogából. A turizmusban csak szolgák maradtunk. Fogynak erdőink, mezőink, már a rongyszőnyeget is kicsavarják a lábunk alól.

 Marosszéki Székely Tanács elnöke Fodor Imre:
Köszönti a jelenlevő torontói Orbán Balázs Társaság képviselőit, akik jelen vannak a gyűlésen. Megköszöni hathatós anyagi támogatásukat. - Székelyföld határainak pontos meghatározását!
- Nem akarunk az erdélyi szászok és zsidók sorsára jutni!

Ezek után a széki, székely tanácsok elnökei előterjesztették a székely nép önrendelkezési- és önkormányzási jogára vonatkozó határozatát.

Dr. Csapó I. József felolvasta a Székely Nemzetgyűlés Határozat-tervezetét.

A hátározatban többek közt:
- A Székely Nemzetgyűlés megjelöli a Székelyföld Autonóm Közigazgatási egység határait.
- Teljes és tényleges szabadságot követelünk Székelyföld minden lakójának!
- Esélyegyenloséget minden vallási felekezetnek!
- Szavatolák a gazdasági esélyegyenloséget, a tulajdonjog védelmét!
- A román kormány üljön le, tárgyaljon Székelyföld képviselőivel,
- fogadják el az autonómia-törekvéseket.
- Ha ez nem történik meg oszig, akkor a következo Székely Nemzetgyulés fogja eldönteni Székelyföld további sorsát.

  A tömeg háromszoros "Akarjuk" felkiáltással elfogadta el a határozatot.

Ezek után a felszolalt Gergely István plébános, megtöltötte az ezer éves poharat, -amiből a székely székek elnökei isznak-, ezzel megkötve a 'vérszerződést' és szentesítve a Nemzetgyűlés határozatát.

Ezután Bardócz Ferenc, -a ditrói polgármester- is ivott a kehelyből, és elhangzott a "Kossuth Lajos azt üzente".

Záróul, Balázs Károly római katolikus plébános áldást mondott, a tömeg elmondta a Mi Atyánkat, az Üdvözlégy Máriá-t. Végezetül az összegyűlt Nemzetgyűllés eléneklte a Magyar és a Székely himnuszt.

Dr. Csapó I. József: A Székely Nemzetgyulést bezárom. Szabadságot!

Az első nemzetgyűlést március 15-én tartották Székelyudvarhelyen. Annak azonban inkább ünnepélyes jellege volt, akkor kiáltványt fogadtak el a résztvevők. A mostani rendezvénynek sokkal inkább gyűlés jellege volt, azaz konkrét határozatot fogadtak el a székely önrendelkezésért, autonómiát követelve ennek az erdélyi földrajzi egységnek.

Ezzel a dokumentummal ismét a román parlamenthez és a nemzetközi szervezetekhez fordulnak.

A határozatban kérik, hogy a román kormány halaszthatatlanul kezdjen tárgyalásokat Székelyföld területi autonómiájának törvény általi szavatolásáról. A Székely Nemzetgyűlés határozata szerint, követeljen megállapodást a kormánytól a Székely Nemzeti Tanács a székelyföldi autonómia kérdésében.

Ha a megállapodás szeptember 30-ig nem jön létre, egy újabb Székely Nemzetgyűlésnek kell döntenie az önrendelkezés érvényesítésének módjáról.

Önrendelkezést a Székely Népnek! Önkormányzást Székelyföldnek!