Autonómiát a Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek!
HUNSOR összeállítás • HUNSOR medencefigyelő
2006. március 15-én háromszor is elmondták ezt a Székelyudvarhelyen zajló székely nagygyűlés részvevői, miután Csapó József felolvasta a kiáltványt, amelyben a jelenlevők kinyilvánították igényüket a Székelyföld területi autonómiájára. A Székely Nemzeti Tanács elnöke a nemzetközi szervezetek segítségét és közreműködését kérte a cél megvalósítására.
Véget ért székelyudvarhelyen a Székely Naggyűlés, ahol Dr. Csapó József
felolvasta a székelység kiáltványát. A résztvevők közfelkiáltással fogadták el a Székely Nagygyulés autonómia-kiáltványát.
Az ünnepi rednezvényen mintegy húszezer ember vett részt.
A naggyűlést TransylMania etnorock együttes fellépése nyitotta meg. A város
központját lezárták, a Márton Áron tér megtelt fiatalokkal, sokan díszmagyarban érkeztek. Az emelvény fölött az ENSZ Chartából idéztek három nyelven : "Az önrendelkezés minden népek joga"
A naggyűlésről minden nagyobb román televízió közvetítést adott. A naggyűlésre nem csak Székelyföld, de egész Erdély területéről mindenhonnan érkeztek. A helyiek tapsviharral fogadták a vendégeket.
Szép, szabad európai országot!, Bólyai egyetemet!, Területi autonómiát Székelyföldnek! – ezek a jelszavak voltak olvashatók a magasba tartott táblákon, amelyeket a székelyföldi településekről érkezett résztvevők hoztak magukkal.
Önrendelkezést a székelyeknek, autonómiát Székelyföldnek! - nyitotta meg a
naggyűlést az ünnepség szóvivője. Köszöntötte az ünneplőket, a szép számmal
jelen lévő Magyarországról érkezetteket is.
Elsőként a város polgármestere, Szász Jenő emelkedett szólásra.
A
nyelvében egységes magyar nemzet március 15-én a szabadságot ünnepli - szögezte
le már indulásból a szónok.
- Tudunk-e még hinni a szabadságban, akarunk-e még tenni érte? - tette fel a kérdést beszéde bevezetőjében. - A szabadság számunkra a területi autonómiát, a személyi elvű önrendelkezést jelenti. A romániai magyarok sem többet sem kevesebbet nem akarnak annál, mint amit a román nemzet 1918. december 1-jén ünnepélyesen megígért a részünkre. Hiszünk abban, hogy ami jó Európának, az jó Romániának. Ezért olyan autonómiát akarunk a magyarságnak, amilyen már létezik és működik Dél-Tirolban vagy Katalóniában. A közvetlen demokrácia lehetőségeivel élve azt az üzenetet küldjük a nagyvilágnak, hogy a romániai magyarság méltósággal, egyenlőségben akar élni a szülőföldjén. Az erdélyi magyarság jóhiszeműségével és türelmével senkinek nem szabad visszaélnie. Új párbeszédet kívánunk nyitni román honfitársainkkal a közös jövőnkről. Nem apró lépésekre, hanem egyenes lépésekre van szükség. Kérni fogjuk Románia elnökét, hogy segítse ezt a párbeszédet - mondta Szász Jenő.
A Székelyudvarhelyen zajló székely nagygyűlésen másodikként Tőkés László beszélt. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke magyarul és románul is köszöntötte az egybegyűlteket.
A polgármester után Tőkés László református püspök köszöntötte az ünneplőket,
román nyelven is üdvözölte azokat a nemzettársainkat, akik ezen a nyelven
értenek jobban. Márton Áron 1946-os Csíksomlyói pünkösdi búcsún mondott szavait
hozta példaként: szabad emberekhez és szabad néphez méltó életet!
- Szabad emberhez méltó szabad életet kívánunk élni, ehhez istenadta jogunk van - kezdte beszédét Tőkés. - Jogainkért és szabadságunkért tiltakozunk, és ezekért folyamodunk. Miként 1848 március 15-én tették ezt szabadságharcos elődeink. Most népünknek és egyházainknak is lehetőségük van arra, hogy kimondjuk igényeinket, kívánságainkat. Egyik ilyen kívánságunk: Unió Erdéllyel, a határok felett - az önrendelkezés és a nemzetegyesítés azok a fontos ügyek, amelyek az 1848-as forradalom örökségébe illenek. A szabadság és önrendelkezés egyetlen szóba foglalható össze: AUTONÓMIA. Területi, személyi és a sajátos jogállású települések
autonómiáját kérjük. - szögezte le Tőkés. Vértelen módon, békés eszközökkel ezért küzd a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Mindenki az erdélyi magyarok autonómiájáért, mindenki a Székelyföld autonómiájáért. Szégyenletesnek tartjuk az RMDSZ Operatív Tanácsának azt az állásfoglalását, miszerint a székely nagygyűlés szervezői a hangoskodó politizálás hívei, és önös politikai érdekeket követnek. Olyan nyilatkozat is elhangzott: sok hűhó semmiért. Mi, több ezren, akik itt összegyűltünk, joggal várjuk el: az RMDSZ vezetői nyilvánosan kérjenek bocsánatot ezért a durva sértegetésért. Az RMDSZ is térjen észhez, vizsgálja felül elhibázott álláspontját, vállaljon párbeszédet az erdélyi közélet több szereplőjével, támogassa az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács törvénykezdeményezéseit, és teljes összefogással harcoljuk ki önrendelkezési jogainkat - fogalmazott Tőkés László. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt mondta: a határmódosítás ma már nem járható út. Más a megoldás: területért autonómiát - ha már elvették a területet (a románok), biztosítsanak autonómiát.
Példának hozta fel, hogy Moldávia autonómát
adott a gagauzoknak és Transznisztriának. Tőkés László RMDSZ-román párbeszéd
helyett magyar-román párbeszédre szólított fel A püspök szerint az európai
nemzetek uniója az autonóm nemzeti közösségek unióját is kell jelentse. Székely
testvéreim, legyen intő figyelmeztetés számotokra, hogy ha nem vívjátok ki az
autonómiát, ti is a Partium és a többi szórvány sorsára fogtok jutni! -
figyelmeztetett Tőkés. A szónok a román sajtó képviselőihez román nyelven
szólt. Figyelmeztette őket, hogy korrekt, előítéletektől mentes módon
tájékoztassák a román népet. Megköszönte a román miniszterelnök március 15-i
üzenetét, amelyből idézett is: "Romániában a kisebbség jogai a demokratikus
párbeszéd útján érvényesíthetők". A római katolikus egyház, az EMNT és a Székely
Nagygyűlés határozatot hozott: nemzeti imaévet hirdet a romániai magyarok
lelki megújulására - fejezte be beszédét Tőkés László.
Dr. Csapó I. József Bardócz Ferenc gyergyóditrói és Román Attila vargyasi
polgármesternek és az önkormányzatnak Gábor Áron díjat adott át. A Nagygyűlés
szóvivője bejelentette hogy körülbelül 20 ezer ünneplő van Székelyudvarhelyen a
Márton Áron téren. Mindkét kitüntetett szólt néhány szót az ünneplőkhöz.
Raffay Ernő történész beszédében a székelység ősi jogának, és jussának nevezte
az autonómiát. Azt állítják, hogy az autonómia nem Európa-kompatibilis, de ezen
a területen már 800 éve Európához illő autonómia létezett, a székelyek és a
szászok autonómiája. Az Unió egyik alapelve az, hogy a dolgokat nem a
központban, hanem ott kell megoldani, ahol azok felmerültek. - szögezte le
Raffay. Felidézte az 1918-as gyulafehérvári határozatot, amelyben megígérték a
teljes nemzeti szabadságot. Utalt Traian Basescu román államfő nyilatkozatára,
melyben autonómiát javasolt Koszovó számára. Ha Koszovó autonomiát kaphat a
román elnök szerint, akkor adja meg ugyanezt Székelyföldnek is! - mondta
Raffay.. Smaranda Enachet is idézte, aki azt mondta, hogy az, hogy ma
Székelyudvarhelyen nagygyűlést szerveznek az autonómiáét, annak a román vezetés
a legfőbb okozója, amiért azt mindeddig megakadályozta. A neves történész Petőfi
soraival zárta beszédét:
"Még kér a nép, most adjatok neki Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép, Ha
fölkel és nem kér, de vesz, ragad..."
Raffay Ernő beszéde után Gazda Zoltán színművész szavalta el rendkívül
szuggesztív módon Ady Endre Felszállott a páva című költeményét. A televízión
keresztül is érezni lehetett a levegő vibrálását:
"Új szelek nyögetik az ős, magyar fákat, Várjuk már, várjuk az új magyar
csodákat.
Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig, Vagy ez a mi hitünk valóságra
válik. "
A Naggyűlés végén a Székely Nemzeti tanács elnöke Dr. Csapó I. József emelkedett
szóra.
Nem akarunk kiszolgáltatottságban, alárendeltségben élni, a területi
autonómia ősi jussunk, erről soha le nem mondunk! Alapvető emberi jogainkért
demokratikus eszközökkel küzdünk. - mondta Csapó. Autonómiát, szabadságot a
székelységnek! Követeljük, hogy tartsák be az 1918 december 1-én tett
ígéretüket!
A nemzetállam fogalma túlhaladott, azt Románia alkotmányából törölni kell. -
szögezte le Csapó.
Az Európai Unió orvosolja a 86 évvel ezelőtt elkövetett jogfosztást: tegye
Románia csatlakozási feltételévé Székelyföld területi autonómiáját! Az ENSZ
gyakoroljon felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése fölött.
Autonómiát Székelyföldnek, Szabadságot a Székely Népnek! - nyilvánította ki
akaratát kiáltó szóval a húszezres tömeg Csapó József kezdeményezésére.
A Naggyűlésről az előzetes híerkkel ellentétben a Duna Televízi élő közvetítést
adott. A rendezvényre sem a román elnök, sem az RMDSZ vezetői nem mentek el.
Itt olvasható a » A Székely Nagygyűlés Kiáltványa
