Az RMDSZ-es tisztségviselot abból az alkalomból kérdezte az MTI, hogy az utóbbi idoben közigazgatási szinten több kezdeményezés is született. Így létrejött a Szövetség a Székelyföldért Egyesület, körvonalazódik egy Kovászna megyei gazdaságfejlesztési egyesület megalakítása is.

Vajon ezek a kezdeményezések lépéseket jelentenek a székelyföldi autonómia irányába? E kérdésre Demeter János kifejtette: az autonómia csak akkor válhat muködoképes rendszerré, ha komolyan megtervezett gazdasági háttérrel rendelkezik. Az autonómia mint intézményrendszer önmagában nem oldja meg például a szegénység problémáját.

A legsürgosebb feladat most az, hogy a székelyföldi önkormányzatoknak legyen elegendo saját forrásuk a fejlesztésre, a fiatalok otthon is boldoguljanak, ne kelljen másutt keresniük képzettségüknek megfelelo munkát, és legyen megfelelo számú szakember.

Ezért érlelodött meg 2001-ben a gondolat, hogy Székelyföldbol önálló fejlesztési régiót hozzanak létre. A tanácselnök szerint a jelenlegi romániai fejlesztési régiók nem tükrözik az ország gazdasági realitásait. Például ugyanahhoz a régióhoz tartozik Fehér és Kovászna megye, holott semmiféle hagyományos együttmuködési tapasztalatuk nincsen. A Fekete-tenger partján fekvo Konstanca megye egy fejlesztési régióban található a Kárpátok túlsó felén lévo Vrancea megyével, noha „köszöno viszonyban sincsenek egymással" – mondta Demeter, leszögezve, hogy az így megrajzolt régiókra nem lehet alapozni egészséges fejlesztési stratégiákat.

A székelyföldi megyéknek közös fejlesztési régióba kell tartozniuk, ehhez azonban ki kell dolgozni egy önálló székelyföldi stratégiát – hangsúlyozta a tisztségviselo. Utalt a számos korábbi, politikai természetu támadásra. Volt, aki szegregációs törekvésekkel vádolta a kezdeményezoket, azzal, hogy ki akarják szakítani az ország „szent testébol" ezt a térséget. Idoközben azonban bebizonyosodott, hogy korántsem román–magyar problémáról van szó, hiszen más megyék is ugyanazzal a nehézséggel küszködnek, felismerve: a jelenlegi regionális politika Romániában nem a régiókat szolgálja, hanem a különféle bukaresti politikai érdekeket.

Mindenki érezte – nemcsak a magyar, hanem a román vezetésu megyékben is –, hogy ez a rendszer nem muködik, Bukarest rendre elsorvasztja a különféle regionális ügynökségeket, a régiók pedig puszta „pénzelosztókká" degradálódtak, ahelyett hogy komoly szellemi muhelymunkával, tervezéssel foglalkozhatnának – fejtette ki Demeter János, emlékeztetve: a megyei közgyulések országos szövetsége kérte, hogy a román kormány változtassa meg a jelenlegi regionális felosztást. Ez nem történt meg ugyan, de annyit sikerült elérni, hogy ez ma már nem pusztán politikai kérdés, hanem szakmai vitatémává vált Romániában.

Demeter János szerint ma már Brüsszel részérol nincsenek fenntartások az ilyen átszervezéseket illetoen. Nem egyszeru folyamatról van szó, hiszen már létezo struktúrákat kell megváltoztatni – fuzte hozzá. Úgy véli: az új román fejlesztési régiók 2009 és 2013 között alakulhatnak ki, és van esély arra, hogy 2009 körül létrejöjjön egy székelyföldi fejlesztési régió. A fejlettebb európai országokban a fejlesztési régiókat késobb közigazgatási szerepkörrel ruházták föl, így jöttek létre ott az önkormányzati régiók – emlékeztetett a megyei vezeto, hangoztatva: az a cél, hogy amikor Románia önkormányzati hatalmat ad majd a régióknak, addigra Székelyföld már önálló fejlesztési régióként létezzen.


forrás: Erdély Ma



[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára