Délvidéki haláltáborok - Csúrog, Zsabja, Mozsor 1944/45
írta Teleki Júlia
Délvidéki író, az 1944-es Csúrogi/Délvidéki magyarok felett elkövetett holokaust túlélője
HUNSOR medencefigyelő
Ez év szeptemberében van 60 éve, hogy kinyíltak a haláltábor kapui, a csúrogi, zsabjai és mozsori magyarok előtt. Ez alkalommal megszerveztük a találkozót mindazok részére, akik túlélték a haláltábor minden kínját.
Ez év szeptemberében van 60 éve, hogy kinyíltak a haláltábor kapui, a csúrogi,
zsabjai és mozsori magyarok előtt. Ez alkalommal megszerveztük a találkozót
mindazok részére, akik túlélték a haláltábor minden kínját.
A szabadulásunk évfordulóját talán örömünnepnek is vehetnénk, de sajnos a
szabadulásunk napja sem lehet számunkra ünnep. Hisz a szabadulásunk napján
kezünkbe adtak egy elbocsátó levelet, mellyen az állt, hogy bárhova mehetünk,
Csúrog, Zsabja, és Mozsor kivételével. Ezt a döntést 1945-ben az akkori
Vajdasági Képviselőház Elnöksége hozta meg a belügyi szervek javaslatára.
A szegény megkínzott magyarok, asszonyok, és gyerekek ott álltak egyszál ruhában
csontig lesoványodva és akkor döbbentek, rá, hogy földönfutókká váltak. Nincs
ahova haza menjenek. Nem volt elég, hogy férjeiket 1944-ben kivégezték, most
megalázva, mindenüktől megfosztva száműzték otthonukból, amit kétkezi munkával
teremtettek.
1946-ban a zsabjai bíróság hozott egy határozatot melyben kimondta, hogy
alkalmazni kell a csúrogi magyarok felett a kollektív bűnösséget. Ezzel a
határozattal osztották szét vagy államosították el a magyarok vagyonát. Mind ez
a katonai közigazgatás és Tito beleegyezésével történt. Ezek az emberek soha nem
kaptak kártérítést. A házainkban mások laknak, a földjeinket mások szántják.
Éppen ezért ki kell mondani, hogy nem csak "benesi dekrétumok" hanem "titói
dekrétumok" is voltak.
Ezen a találkozón részt vett Dr. Becsey Zsolt EU parlamenti képviselő, akinek
átadtuk a kérelmünket, hogy amennyiben teheti álljon ki az érdekeink mellett.
A kérésünk az, hogy vegyék le rólunk a háborús bűnök terhét, és rehabilitálják
mindazokat, akiket ártatlanul kivégeztek és akiket ártatlanul meghurcoltak.
Tehát számunkra az erkölcsi kártérítés a legfontosabb, viszont tudtára kell adni
a világnak, hogy e három község magyar lakosságát minden ingó és ingatlan
vagyonuktól megfosztották, és kártérítést soha nem kaptak.
Ezt a kérelmet átadjuk a Szövetségi, a Köztársasági és a Vajdasági
képviselőháznak. Több mint 300 aláírással.
Dr . Becsey Zsolt képviselő úrnak hálával tartozunk amiért elfogadta a
meghívásunkat, és külön köszönjük, hogy ellátogatott Csúrogra, arra a helyre,
ahol az ártatlan magyarokat elföldelték, és megnézte a volt katolikus temetőt
ahol most szeméttelep van. Keresztül gázolt velünk együtt a kórékon és a
szeméten, amit kevés politikus tenne meg.
Köszönet érte.
írta Teleki Júlia