Becsey Zsolt (EPP-ED, Fidesz) európai parlamenti képviselő 2008. december 16-ai strasbourgi sajtóközleményében javasolta, legyen Szerbia majdani uniós csatlakozásának egyik előfeltétele, hogy Belgrád hivatalosan beismerje a titoista partizánok által 1944-45-ben a Délvidéken elkövetett népirtást, aminek becslések szerint negyvenezer magyar, kétszázhatvanezer német és zsidó esett áldozatul, "kollektív bűnösségük" koholt vádjával. E mai napig fenntartott megbélyegzés eltörlése és az áldozatoknak nyújtott jóvátétel nélkül Szerbia nem felel meg a népek közti megbékélés Európában bevett gyakorlatának, következésképpen az uniós felvételi kritériumoknak sem - emlékeztette történelmi felelősségére a Belgráddal tárgyaló brüsszeli bizottságot Becsey Zsolt.

Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza 2003. február 28-án rezolúciót fogadott el a kollektív bűnösség eltörléséről és "síkraszállt a II. világháború alatt és közvetlenül utána elüldözött, ártatlanul megvádolt és ártatlanul szenvedett valamennyi személy teljes mértékű rehabilitációjáért". A Magyar Nemzeti Tanács 2004. december 29-én nyilatkozatban emlékezett meg az 1944-45-ben, a katonai közigazgatás idején végrehajtott magyarellenes megtorlások hatvanadik évfordulójáról. A szerbiai parlament azonban mind a mai napig nem hozott határozatot a kollektív bűnösség elvének eltörléséről. Az 1941-1948-as magyar áldozatok számának tényszerű megállapítására úgyszintén nem került sor. A Tartományi Tényfeltáró Bizottság tényfeltáró munkája mind a mai napig befejezetlen. Munkáját akadályozta az is, hogy egyes archívumokat még mindig nem nyitottak meg, sőt vannak olyan levéltárak is, ahol elutasítják vagy lehetetlenné teszik az együttműködést. A hatóság mindeddig nem tette lehetővé a csúrogi áldozatok hozzátartozóinak a halottaikról való méltó megemlékezést, és hogy - a szerémségi Mitrovicán, az egykori Svilara gyűjtő- és munkatáborban 1945 és 1947 között elhunyt svábok emlékére állított kereszthez hasonlóan - megfelelő emlékművet emeljenek Csúrogon. Eddig úgyszintén nem engedélyezték az újvidéki Futaki úti temető katonasírjaihoz Makovecz Imre műépítész tervezte emlékkápolna építését. Az emlékmű terve már majd két évtizede elkészült. E levél aláírói, illetve a civil szervezetek vezetői támogatjuk Becsey Zsolt EP-képviselő javaslatát, annál is inkább, mert a jelenlegi, magát demokratikusnak nevező szerbiai hatalom sem tett érdemleges lépéseket elődei történelmi bűneinek elismeréséért és a jóvátételért. Szerbia a volt jugoszláv állam jogutódja, és jelenlegi területén államhatalmi felhatalmazással történtek a mai napig egészében föl nem tárt, népellenes atrocitások, amelyek következményeiről nemcsak az érintett szerbiai, valamint a magyar és német közvélemény tájékozatlan, hanem az európai is.

A háborús bűnök elhallgatása, elkövetőik meg nem nevezése, illetve a felelősségre vonás elmaradása nemcsak Vajdaság többnemzetiségű jellegét veszélyezteti, de ellenkezik Szerbia nemzetközi kötelezettségeivel és uniós csatlakozási érdekeivel is. A bocsánatkérés hozzájárulhatna a magyar-szerb/szerb-magyar megbékéléshez. Felszólítjuk a vajdasági magyar politikai pártokat, a köztársasági és a tartományi képviselőház magyar képviselőt: nyilvánosan támogassák, hogy január 23-a legyen hivatalosan is a vajdasági magyar népirtás emléknapja, és csatlakozzanak Becsey Zsolt javaslatához.


Aracs Társadalmi Szervezet, Szabadka, dr. Gubás Jenő elnök
Árgus - Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület, Újvidék, Bozóki Antal mgr., elnök
Emberi Jogi Központ, Szenttamás, Andróczky Csaba és Kiss Rudolf
Fény - Civil Szervezet, Magyarkanizsa, Hegedűs László elnök


forrás: Emberi Jogi Központ

» vissza a HUNSOR Emberi Jogok Figyelőjére