Soványka elismerést, de annál több kritikát kapott Kóka János gazdasági miniszter a Magyarországra beáramló tőke 85 százalékát képviselő országok budapesti nagyköveteitől. A tekintélyes diplomaták támogatják a gazdaságirányítás modernizálását - jelentette ki 8 ország nagykövete a miniszterrel folytatott beszélgetésen. Udvariasan fogalmazott, de annál határozottabb kritikájukban Ausztria, az Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Németország képviselői aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az ország hogyan használja fel azt a 23 milliárd eurót, amelyet az EU ad hazánknak a következő hét évben.

A diplomaták először egy közös ebédre hívták meg a gazdasági tárca vezetőjét, ahol felajánlották hazánknak, hogy szívesen átadják azt a tapasztalatot, amit országaik az elmúlt 20-30 évben hasonló problémák megoldásakor összegyűjtöttek - ebből arra lehet következteni, hogy Magyarország eddig nem tanult a külföldi hibákból.

A diplomaták - és a hozzájuk csatlakozó külföldi kereskedelmi kamarák vezetői - elsősorban három dolog miatt aggódnak. Legelébb a társadalom és az állam titkolózása miatt: véleményük szerint minden információnak nyilvánosnak kellene lenni, a titok pedig ritka, de jól körülírt kivételnek számítana. Ennek következtében - állította Bienerth Gusztáv, az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke - azok a közalkalmazottak, akik tudják, hogy munkájukról a közvélemény előtt számot kell adniuk, cselekedeteikben tisztességesek és szabályosak lesznek.

A diplomaták és üzletemberek, valamint az államigazgatás eltérően értékelte Magyarország helyzetét a Transparency International által kiadott "tisztességességi" világrangsorán. A diplomaták szerint aggasztó, hogy 2000-hez képest sokat romlott hazánk helyezése ezeken a listákon. (A 32. helyről a 41-re, a versenyképességi listán pedig a 25-ről csúszott le a 41-re.) Kóka szerint ez nem magyar sajátosság, a térség velünk együtt átalakuló országai mind hasonló problémákkal küzdenek, egyedül Szlovénia áll előttünk. Bienerth szerint azonban az országot nem a szomszédokhoz, hanem a világpiachoz kell mérni.

A John Nichols, brit nagykövet által vezetett munkacsoport másik kifogása a pártfinanszírozást érinti. Szerintük amíg ezt az "elfogadhatatlan helyzetet" nem teszik rendbe, addig nem várható a polgároktól sem a nyitottság. Bienerth szerint a jelenlegi pártfinanszírozási rendszer nemcsak korrupciót szül, hanem egy egész iparágat táplál, amely arra szakosodott, hogy ezeket a pénzeket tisztára mossa.

Kóka János ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy a két kormánypárt május 6-án, a lovasberényi kormányülésen megállapodott a finanszírozás átalakításáról. Ennek a megállapodásnak némiképp csökkenti az értékét, hogy a módosítások elfogadásához "politikai egyeztetésre" van szükség, és pontosan ez hiányzott eddig is a kampánypénzekről szóló törvények megváltoztatásához.

Hasonlóképp vélekedik a testület a közbeszerzésekről is. Szerintük ugyanis a tenderek szempontjait már az elején, a szerződéseket és a teljesítéseket pedig megszületésükkor nyilvánossá kell tenni. Számításaik szerint tavaly 2200 milliárd forintot költöttek közbeszerzésre. Az AmCham vezetője azzal számolt, hogy a folyamat 90 százaléka nem volt fair, és ez egyenként 7 százalékos kárt okozott. Szerintük ez összesen 138 milliárd forintos kárt okozott a társadalomnak.

A résztvevők egyöntetűen sajnálták, hogy ekkora társadalmi kár ellenére az ellenzéki pártok közül csak az MDF fogadta el a nagykövetek meghívását a megbeszélésre.




forrás: FigyelőNet



[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára