A magyar reneszánsz legjelentősebb humanista uralkodója, Hunyadi Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából a 2008-as "Reneszánsz Évben" egy éven át tartó programsorozat mutatja be e kiemelkedő kor örökségét. A "Mátyás király öröksége - Késő reneszánsz művészet Magyarországon a XVI-XVII. században" című kiállítás ünnepélyes megnyitására 2008. március 28-án került sor Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában.

A mostani kiállítás nem előzmény nélküli: az 1983-ban rendezett "Mátyás király és a magyarországi reneszánsz" című tárlat 550 ezres látogatói létszámával negyedszázada tartja a hazai kiállítások látogatottsági rekordját.
A kiállítás alsó időhatárát a Jagelló-kor (1490-1526), felső határát pedig a XVII. század vége adja. A mintegy 450 kiállított műtárgy között a látogató megcsodálhat frissen restaurált táblaképeket, kódexeket, címeres nemesleveleket, festményeket, iparművészeti alkotásokat, ötvöstárgyakat, fazekasmunkákat és liturgikus tárgyakat. A kiállítás kiemelkedő alkotásai a frissen restaurált táblaképsorozatok, illetve a késő középkor legfontosabb és leglátványosabb képzőművészeti műfajának, a táblaképekkel, szobrokkal díszített szárnyasoltár-művészetnek fennmaradt darabjai. Több műremeket frissen restaurálva, először láthat az érdeklődő nagyközönség. A csíksomlyói ferences templom egykori főoltárának középképe Szűz Máriával és szentekkel, vagy a szintén erdélyi illetőségű két tábla (a Napbaöltözött Asszony és Krisztus színeváltozása) az erdélyi oltárművészetet reprezentálja. A késő középkor másik fontos műfaja a - jelentős egyházi központokra jellemző - hatalmas kóruskönyvek sorozata. Az érdeklődők megtekinthetik a ritkán kiállított Kassai Graduálét (1518), melynek miniatúráin olykor látványosan vegyülnek a késő gótika és az északi reneszánsz elemei.

A nyomtatott könyv a XVI. század második felének egyik fontos médiuma Magyarországon. Pozsony nemcsak a kormányhivatalok székhelye, hanem az egyik legfontosabb szellemi központ is volt: itt gyülekezett a művelt hivatali elit, a török hódítás elől ide menekültek a káptalanok. Radéczy István egri püspök, királyi helytartó házának oltalmában humanista kör alakult, amelynek tagjai - például Mossóczy Zakariás, Istvánffy Miklós, Zsámboky János és mások - könyvgyűjtők is voltak. Köteteik között számos díszes kötésű példánnyal is találkozunk. A reneszánsz korszakán végigfutó másik műfaj a magyar történelem illusztrált kiadása. Thuróczy János krónikája - amely Mátyás király megbízásából jelent meg 1488-ban - az a késő középkori munka hazánkban, melyet a királyok képmásai és sokfigurás, mozgalmas jelenetek díszítettek.

A XVI-XVII. század nemcsak a török háborúk, hanem a vallási megújulás korszaka is. Minden felekezet kialakította viszonyát a művészetekhez. Ennek bemutatásához a bevezetőt a magyar bibliafordítások sora nyújtja, a Jordánszky-kódex töredékétől egészen a Károli- és a Káldy-féle fordításokig. Illusztrációik általában a felekezetre is utalnak: a katolikus kiadások címlapján szentek serege sorakozik fel, a református Bibliákon nincs figurális ábrázolás. A kiállításon szerepel Luther Márton zsoltárfordításainak olyan kiadása, amelyet a hazájukból elüldözött anabaptisták (habánok) hoztak magukkal ide. A miseruhák (olykor török padlótakaróból szabva), úrihímzések mellett a liturgikus ötvöstárgyak szép kollekcióját is megtekinhetik a Budai Várba látogatók. A kiállítás méltó emléket állít nagy királyunk, valamint a reneszánsz kor emlékének. (A kiállítás kurátora: dr. Mikó Árpád.)

A történelmi értékeinket gazdagon felvonultató tárlat megtekinthető 2008. július 27-ig a Budavári Palota A épületében. Cím: H-1014 Budapest, Szent György tér 2. Nyitvatartás: hétfő kivételével naponta 10.00 - 18.00 óra között.

írta Frigyesy Ágnes
forrás: HUNSOR.se





[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára