Nem véletlen, hogy a parlamentben elhangzott egy radikális utalás, miszerint a szerb kormány Oroszország egyik guberniuma lehetne, a sajtóban is felháborodást keltett. Ezt már az átlagos szerb választók is sokallnák. Akár létrejön a "demokratikus" kormány akár nem, a szerb belpolitikai válság mélyülni fog egészen addig, míg az alapvető történelmi döntés Európával kapcsolatban meg nem születik. Illetve, amíg a kétpólusú politikai elit egyik vagy a másik szárnya olyan fölénybe nem kerül, hogy elindíthatja az országot az általa választott úton.

Hogy történelmi döntésről van szó, az leginkább a közvélemény illetve a szavazók legszélesebb rétegeinek megnyerésére tett óriási erőfeszítésekből látszik. Erre utal a nemzetközi tárgyalók részéről megnyilvánuló nyílt nyomásgyakorlás is.

Ebben a politikai közegben nekünk magyaroknak úgy kell helyt állni, hogy a saját történelmi érdekeinket demokratikus úton, de határozottan igyekezzünk érvényesíteni. Budapesten és itt a Vajdaságban is. Még a történelmi VMDK-ban kimondtuk, hogy nem kívánunk részt venni a délszláv népek történelmi vitájában. Ehhez akkor, a háborús körülmények között is tartottuk magunkat. Most abban kellene egyességre jutni részt akar-e venni a vajdasági magyar politikai elit a szerb-szerb vitában vagy sem?

A VMDP szerint figyelni kell a történéseket, de szerb-szerb küzdelmekben nem kell részt venni. A vajdasági magyarságnak ebből haszna nincs, kára viszont lehet, mert a kétpólusú (az orosz- illetve az Európa-barát) szerb politikai elit egyik ága - szükségszerűen - ellenségnek tekint majd bennünket.

Mi ezt az alapállásunkat Budapesten is hangoztatjuk és továbbra is azt kérjük, hogy a magyar kormány és a magyar diplomácia Belgrádban és a nemzetközi politikai színtéren is segítse a szerbiai (most már igencsak lelassult) demokratikus folyamatokat, de úgy, hogy határozottan támogatja a tényleges magyar autonómiára vonatkozó követelésünket.

Ne kergessünk illúziókat!

Nekünk magyaroknak meg kell szabadulni a hosszú éveken át táplált illúziónktól, hogy a zavaros szerb-szerb viszonyok között a vajdasági magyar pártoknak demokráciateremtő missziója van. S hogy az a "kormányzati felelősségvállalás" kellemes lehetőségével együtt fontosabb a magyar kisebbség jogainak kitartó és hatékony védelménél. Tudatosítani kell önmagunkban, hogy a vajdasági magyarság Szerbiában különálló politikai entitás, amelynek vannak fontos, a magyar nemzet egészéhez kapcsolódó alapérdekei. Mindennapi kenyerünket Szerbiában teremtjük ugyan meg magunknak, de magyarként való megmaradásunk igénye (egyszer talán a közös nemzeti stratégia is) összeköt bennünket Magyarországgal és a Kárpát-medencében élő más magyar közösségekkel.

A "kormányzati felelősségvállalás" iránti sóvárgás, s a demokrácia balkáni messiásának hamis póza, mindez már a múlté. A szerbek - alaposan lecsökkent politikai súlyunk okán - egyáltalán nem hallgatnak ránk. Nem is érdekeljük őket. Arra meg nekünk nincs szükségünk, hogy egymást bódítsuk. Annál fontosabb viszont, hogy a magunk dolgában következetesek és határozottak legyünk. Demokratikus módszerekkel, az egyidejűség és a reciprocitás elve alapján követelnünk kell a vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan helyzetének rendezését, a tényleges magyar autonómiát. Ezt a történelmi esélyt nem szabadna eljátszani.
Nem vitás, a vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan helyzetének rendezéséért folytatott küzdelem több bátorságot, nagyobb elszántságot követel, de többet is ér, mint a "demokrácia messiásának" talmi dicsősége. Ha a szerb nemzeten belüli, a mélyrétegekben tomboló ellentétek tovább erősödnek, aminek intő jeleit már tapasztalhatjuk, megtörténhet, hogy a szerb pártok tolakodásnak, saját nemzeti belügyeikbe való illetéktelen beavatkozásnak tekintik, ha okítjuk őket. Akkor is, ha esetleg nekünk van igazunk. A politikában annak, akinek igaza van, nem jár feltétlen babérkoszorú. Sőt! A magyar pártok demokratikus "hősködése" a szerb politikai színtéren, nemcsak haszontalan tevékenység, de tovább feszítheti a húrt. S árthat a vajdasági magyarság alapérdekeinek. Elsősorban a tényleges autonómia iránti követelésnek.

Mi a VMDP-ben nem tartjuk célravezetőnek, hogy a vajdasági magyar pártok visszhangtalan demokráciateremtő kezdeményezésekre vesztegessék idejüket a szerb politikai színtéren. Szükség lenne viszont a magyar kisebbségi törekvések (a tényleges magyar autonómia-követelés) egységes, közös megjelenítésére, mind Belgrádban, mind Budapesten. A kezdeményezés felelőssége - a Budapestről érkező anyagi támogatások újraelosztása jogosítványának birtokában - elháríthatatlanul a VMSZ vezetőit illeti meg. Naponta tapasztaljuk, hogy a szerb (és itt-ott a magyarországi politikai színtéren is) azzal a megjegyzéssel teszik kérdésessé politikai követeléseink legitimitását, hogy a szerb pártokban is vannak magyar képviselők és ami még fontosabb, a szerb pártok a januári választásokon megkapták a magyar szavazatok felét.
A jelenleg kétpólusú vajdasági magyar politikai elit két szárnyának közeledése a vajdasági magyarság legfontosabb érdekeit érintő kérdésekben csak a négypárti közös fellépések eredményeként valósulhat meg. S így lehet csak igazi politikai legitimitása. A nemzeti alapkérdésekben a közös álláspontok kimunkálásának nincs alternatívája.

Veszélyben a magyar-magyar kapcsolattartás

Az utóbbi napokban tanúi lehetünk az elmérgesedő szerbiai belpolitikai válság első következményeinek. Felújulnak a kisebbségiek elleni támadások, de vannak más aggasztó jelenségek is. Közöttük a legfontosabb, hogy az EU tárgyalói bizonytalan időre elhalasztották a Szerbiával közösen előkészített vízumkönnyítési megállapodás parafálását. Ez azért fontos, mert Magyarország a továbbiakban már nem hivatkozhat arra, hogy az egyezmény majd megoldja a magyar-magyar kapcsolattartás kérdését. Különben sem oldaná meg, de most már formálisan sem lehet rá hivatkozni. Ma a vajdasági magyarok között a legfontosabb téma a schengeni vasfüggöny. Elemi erővel jelentkezik az emberekben a félelem, hogy lezárul a magyar határ. S csak a gazdagok előtt nyílik meg újra. Jóllehet a szerbiai események közvetlenebbül érintik őket, a kérdés mégis az, mi lesz január elseje után.

A VMDP-ben úgy látjuk, hogy a lényeget érintően a nyílt politikai színen csak a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma foglalkozik a Magyarország teljes jogú schengeni csatlakozását követő gondjainkkal. Ezért nézünk várakozással e testület Állandó Bizottságának május 22-én esedékes ülés elé. Az ülésre egy kompromisszumos javaslatot készítünk. A VMDP arra kéri a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy a beállt nehézségek miatt kezelje kiemelten a vajdasági magyarság kapcsolattartás iránt megnyilvánuló igényét. A magyar állam előlegezzen bizalmat: könnyítse meg a nemzeti vízum megszerzését. Továbbá, tegye lehetővé, hogy a jóhiszeműen használt nemzeti vízum egyéni kérésre, a másfél- két év próbaidő leteltével, legyen átváltható letelepedés nélküli kettős állampolgárságra.

Természetesnek tartjuk, hogy az esetleges visszaéléseket szankciók alkalmazásával lehessen visszaszorítani. Szerintünk a kettős állampolgárság "próbaidőhöz" kötött megszerzése jó megoldás, de csak a jóhiszeműség kétoldalú érvényesülése esetén válhat be a gyakorlatban is. A magyar állam alapérdekeinek hatékony védelmét a nemzeti vízum rosszhiszemű használatának a vízum megvonásáig, sőt a kitiltásig terjedő szankcionálása biztosíthatja.

A kapcsolattartás biztosítása olyan a nemzetközi dokumentumokban is rögzített jog, s egyben nemes kötelesség is, amely megoldást igényel. A nemzetközi normák figyelembevételével, ha kell rugalmas értelmezésével, meg kellene találni azt a formát, amely biztosítja a vajdasági magyarok anyaországi kapcsolatainak fenntartását és ápolását. Kompromisszumos javaslatunk ezt a célt szolgálja.
Azt várjuk, hogy - a szabadkai találkozó szellemében - a VMSZ kezdeményezzen. Hogy Budapesten már közös négypárti fellépésnek lehessünk szemtanúi.




forrás: VMDP hírlevél



[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára