A zakarpattya.net internetes hírportálon kedden közzétett nyilatkozat tizennyolc aláírója - köztük kárpátaljai ukrán nacionalista szervezetek vezetői, egyetemi tanárok, ungvári önkormányzati képviselők - szerint az a tény, hogy a kárpátaljai megyei tanács tavaly márciusban nemzetiségként ismerte el a ruszinokat, az egységes ukrán nemzet megosztását célzó, végső soron az autonómia leple alatt Kárpátalját Ukrajnától elszakítani szándékozó erők kezére játszik. Úgy vélik, hogy Kárpátalján nem is lenne ruszinkérdés, ha mögötte nem állnának a szeparatizmus szításában érdekelt helyi és központi hatalmi tényezők, valamint az Ukrajnával szemben ellenséges országok politikai körei.

A nyilatkozat szerzői szerint ebbe az ukrán- és államellenes folyamatba illeszkedik egyes politikai erők azon törekvése, hogy mindenáron idegen, főként magyar jelképeket helyezzenek el Kárpátalján, s ezt - mint fogalmaznak - érdekes módon a hatalom is támogatja. Példaként említik, hogy a helyi hatalmi szervek hozzájárulásával, az ukrán nemzeti érdekeket és törvényeket megsértve az ukrán állam területén, a munkácsi várban vissza akarják állítani a magyar Árpád-házi jelképet, a turulmadaras szobrot, amely egy 33 méter magas oszlopon áll majd a vár fölé magasodva.

Az aláírók ukránellenes megnyilvánulásnak nevezik a vereckei magyar honfoglalási emlékmű építését is Kárpátalja és Lviv (Lemberg) megyék határán. Szerintük a magyarok alaptalanul állítják, hogy a terület, amelyet annak idején elfoglaltak, "terra incognita" lett volna, hiszen - mint emlékeztetnek - régészeti leletek bizonyítják: Kárpátalja területén már a VI-IX. században szláv települések voltak. "Az adott helyen nem állhat ilyen emlékmű, mivel Kárpátalja megye Ukrajna része, tehát a Vereckei-hágónál nem Nagy-Magyarország kezdődik, ahogy azt magyar politikai körök igyekeznek beállítani, hanem ott, egészen Magyarország határáig (sőt egykor a magyarok által Debrecenné átnevezett Dobrocsinig) ukrán föld terül el, amelyen ősi ukrán nép él" - áll a nyilatkozatban.

Az írás szerint a magyar emlékművet olyan helyen készülnek felépíteni, ahol 1939-ben a Kárpátaljára bevonuló magyar csapatok a kárpátukrán államot védő 600 gárdistát lőttek agyon bírósági ítélet és vizsgálat nélkül, s ez - a nyilatkozat szavaival - szentségtörés, Európában a fasizmus ellen elsőként fegyvert ragadó Kárpát-Ukrajna legkiválóbb fiai emlékének meggyalázása. Az aláírók tiltakoznak továbbá az ellen, hogy szerintük több magyarlakta és vegyes lakosságú kárpátaljai településen magyar nyelvűekre cserélik a kétnyelvű, ukrán-magyar helységnévtáblákat, s elítélik azt a gyakorlatot, hogy e települések közigazgatási épületein az ukrán állami zászló mellé fel van vonva - mint állítják - a magyar állami lobogó is.

A nyilatkozat szerzői végezetül megállapítják, hogy Kárpátalján rendszeressé vált az ukrán nemzeti értékek rombolása, ukrán- és államellenes cselekmények valósulnak meg szeparatizmus és idegen jelképek elhelyezésének formájában, s ez ellen nem lépnek fel a megyei államhatalmi és rendvédelmi szervek. Ezért kijelentik, hogy minden elérhető eszközzel készek megvédeni "Kárpátalja ukrán földjén" az ukrán állam és az ukrán nép érdekeit, amihez kérik valamennyi ukrán társadalmi, tudományos, oktatási, kulturális szervezet, politikai párt, képviselő és értelmiségi támogatását, továbbá indítványozzák parlamenti vizsgálóbizottság felállítását.


forrás: MNO.hu





[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára