Van egy szám, amely a koalíciós politikusokat óvatosságra kellene, hogy intse: hárommillió. Ekkora a Fidesszel szimpatizálók tábora. Példátlanul magas ahhoz képest, hogy mind a szocialisták, mind a liberálisok váltig állítják, csapnivaló ellenzék a Fidesz. Tehát ha a Fidesz rátalálna az igazi, minőségi ellenzékiségre, akkor nem hárommillió, hanem ennél nagyobb lenne az ellenzéki párt tábora.

Az sem érdektelen, hogy a Szonda Ipsos legfrissebb felmérése szerint jelenleg 62 százalékon állnak Orbánék a biztos választók körében, míg az MSZP valahol a bányában, 28-nál tart. Ha tovább folytatjuk a gondolatmenetet, könnyen eljuthatunk oda, hogy Magyarországon is megismétlődhet az, ami Lengyelországban: a jobboldal új politikai stílussal, friss arcokkal ripityára veri a baloldalt. Értsd: nyolc százalékos MSZP, az SZDSZ-nek pedig a süllyesztő.

Ha nem az ellenzék teljesítménye az oka a Fidesz népszerűségének, akkor ironikusan azt is mondhatnánk, hogy talán a média lökheti oda a magyarokat Orbán karmaiba. Ez a magyar médiaviszonyokat ismerve merő képtelenség, hiszen a Fidesz médiáját (Magyar Nemzet és csatolt részei) leszámítva nincs olyan médium, amely direkt és megszállottan az MSZP-SZDSZ kormány ellen dolgozna. Lehet még azt mondani, hogy hülyék az emberek, de ezt hagyjuk, nem érdemes azt magyarázni, hogy ez az érv miért nem vitaképes - még ha vannak a baloldalon, talán a liberálisok között is olyanok, akik szerint ez a probléma lényege. Nem ez.

A kormány népszerűtlenségének valószínűleg leginkább a gyenge kormányzás lehet az oka, ami pedig az MSZP és az SZDSZ közös produktuma.

Ha el akarják kerülni a "lengyelizmust", akkor a kormánynak meg kellene fejtenie, miért népszerűtlen, és korrekciót kellene végrehajtania, már ha tényleg önmaguk tehetnek népszerűtlenségükről. A korrekció ilyen esetben kétféle módon szokott történni: megnézik, kell-e változtatni a programon, illetve megvizsgálják, nincs-e szükség személycserékre.

Az világos, hogy a megbillent költségvetési egyensúly miatt az Új Egyensúly Programmal és a konvergencia-tervvel rendbe kellett tenni az államháztartás helyzetét. Sokszor felteszik a kérdést, hogy miért népszerűtlenek a reformok, ha azoknak a "népjobbítás" a célja. A választ egyszer egy kormányzati politikus adta meg: nem lehet arra népszerű kommunikációt építeni, hogy fizetni kell az orvoslátogatásokért. Magyarázni lehet, hogy erre miért van szükség, de a lényeg az, hogy az embereknek valamiért többet kell fizetniük. Nincs az a zseni píáros, aki ezt képes megszerettetni.

Az eddigi intézkedések a gázár-kompenzáció átalakításától a tandíjig, a vizitdíjtól a különféle kedvezmények megszűnéséig és a vállalkozók adójának emeléséig azt jelentik, hogy egy átlagos családnak havi 10-20 ezer forinttal többet kell kifizetnie. A makrogazdasági adatokat figyelő, fiskálisan öntudatos állampolgárok alig pár ezres köre már tudhatja, hogy ennek igenis volt értelme, hiszen "államháztartás-ügyileg" ma már nincsen akkora gáz, mint volt az I. Gyurcsány-kormány lelépésekor.

Az átlagember számára a csereérték az, ami nem nagyon látható. Nem lett jobb az egészségügyi szolgáltatások minősége, de az biztos, hogy bonyolultabb az igénybevételük, ráadásul a kistelepülésen élők egy része számára lehet, hogy az egész annyit jelent, hogy még többet kell utazni, és peches környékeken még a vasúti közlekedés is megszűnt számukra.

A felsőoktatás esetében nem látható, miként szűnik az egy-két elborult agyú tanár önkényuralma a vizsgáztatásnál, azaz mikor fogják azt megtapasztalni a diákok, hogy minőségi szolgáltatást kapnak. Most sem biztos, hogy ha végeznek, akkor a diploma valóságos tudást jelent majd számukra. Szóval az adó nem csökkent, a közszolgáltatások minősége nem emelkedett, de több lett a családok kiadása.

Nem sikerült, bármennyire is próbálkozott vele a kormányfő, az elmúlt harminc év húzd meg - ereszd meg, megszorítós vs. pénzosztós időszak érzületéből kiemelni a kormányzás mibenlétét. Jó, a költségvetés összeomlását sikerült elkerülni, de hogy mitől lesz jobb Magyarországon élni, arra nem adott még választ a koalíció. Hiányzik a vízió.

Az SZDSZ szerint erre az egyik megoldás, hogy egy nagy rendszerkorrekcióval átállítják az egészségügyet a több-biztosítós rendszerre. A koalíciónak azonban a döntés előtt számba kell vennie, hogy a központi kormányzat jelenleg van-e olyan állapotban, hogy egy ilyen fajsúlyú átalakítást lemenedzseljen. Ehhez képest az eddigi, kevésbé fajsúlyos egészségügyi átalakítások is ezer sebből véreznek, a vizitdíj például lassan értelmét veszti, annyi kivételt építenek a rendszerbe. Egy honlap működtetése is kihívást jelentett a MEH-nek, és számos eset idézhető a kormányzati menedzsment gyenge színvonalára.

Még egy jó kormányszóvivőt is képtelenek találni. Szimbolikus bénázás, durva üzenettel: fogalma sincs a kormánynak, ki és miként mondja el a jónépnek a tutit.

Valóban vérfrissítést jelenthet a koalíció számára, hogy megbízható, de kiégett és unott liberális politikusok helyére Kóka és Fodor, illetve sok új SZDSZ-ügyvivő személyében ambíciózus fiatalok érkeztek. A problémát azonban az semmiképpen nem oldja meg, hogy Kóka János olykor páros lábbal beleszáll a szocialista politikusokba, olyanokba is, akik éppen mutattak fel már valódi eredményeket.

Miért is? Kóka előszeretettel példálózik a vasúti reformmal és az energetikapiaci liberalizációval, de az előbbiben sikerült elérni, hogy a közvélemény szemében ez mindössze a mellékvonalak megszüntetését és a jegyáremeléseket jelenti, míg az utóbbiról éppen a múlt szerdán állította ki a bizonyítványt a kormány, hogy tárgyalásra alkalmatlan.

A parasztvakítás elkerülése érdekében ésszerűbb lenne leülni és átbeszélnie a koalíciónak, hogy reálisan mit képesek végrehajtani, melyek azok a programok, amelyekkel valóban javul a közszolgáltatások minősége, mitől lesz jobb magyarnak lenni. Az sem lenne felesleges, ha a szürke, illegalitásba vonult minisztereket és államtitkárokat lecserélnék invenciózus, nemcsak a szövegelésben jártas, reformközhelyeket szajkózó, hanem az ügyeket valóban megoldani képes politikusokra.


forrás: Hírszerző



[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára