Autonómia elodázhatatlan
írta Csapó Endre
a HUNSOR tudósítója, a Magyar Élet főszerkesztője
2006. február 16., Magyar Élet, HUNSOR.se
Lassan érlelési idejébe jut az autonómia követelése, de csak annak lesz
elodázhatatlan, aki tenni is akar érte, és megtesz mindent, amit megtehet.
Az autonómia kérdése azért érlelôdik mert a történelmi birodalmak nemzeti
államokra osztása a népek önrendelkezési jogára hivatkozva mindenütt
sérülést okozott, és ezek a sebek azóta is üszkösödnek, újra és újra
termelve a problémákat. Rossz megoldás volt, mert nem adott (nem is
adhatott) országot minden nemzetnek, csak a szövetségeseknek osztott
hadizsákmányt. Az új államok határain belül megindult a többségi nemzet
hódítása, a kisebbek békés vagy erôszakos beolvasztása. Ez lett a nemzetközi
rend, és ez a nemzetközi jogrend alapja ma is.
Európa abban a néhány nagy birodalomban élhetôbb életet adott a nemzetek
sokaságának, mint a nemzetállamok korában. Amíg Európa nyugati részén az
átalakulás lassú volt, szervesebben a fejlôdéshez erôket összesítô lett,
addig Európa középsô és keleti részén háborús rendezés hozott létre
nemzetállamokat, ahol ilyen megoldás még megannyi apró államokra szakítással
sem hozhatott mást, mint több nemzetiségű államot. Illetve létrejött két
majdnem tisztán nemzetállam, a német és a magyar, de azon az áron, hogy
háborús vesztesként területeiket vesztették, nemcsak azt, ahol szláv és
román népelemek laktak, de sokkal többet. A németeket egyszerűen elűzték, a
magyarok kiszolgáltatott kisebbségbe kerültek, akiknek asszimilálása fontos
államérdek lett a környezô államok részére. A képlet itt: az államalkotó a
többségi nemzet, egyéb népek valami nyúlós, kocsonyás rendezetlenségben
viszonyulnak az államhoz, sok kötelezettséggel és kevés jogokkal,
bűntudattal, kifosztva, megalázva.
A jaltai korszakot lezárta a máltai korszak, ami ezen a téren semmit nem
tett a helyére, de legalább a szovjet katonai és politikai felügyelet
elmúlt. Azután összeomlott a Szovjetunió, Kárpátalja magyarjai új állam
keretébe kerültek. Kettévált Csehszlovákia, a trianonipárizsi döntés
határozatait megörökölte Szlovákia, szétrobbant Jugoszlávia, ott a háborús
események miatt felére csökkent a délvidéki magyarság létszáma. Lehet, hogy
sikertelen lett volna, de halvány kísérlet sem történt a magyar kormányok
részérôl a terület- és népességrabló igazságtalanságok enyhítésére,
hivatkozással az egykor kedvezményezett államok megszűnésére.
Európa politikai irányzatai mindig a nyugati partvidékrôl indultak ki, és
minél keletebbre hatottak, annál több kárt tettek. A kommunizmus is onnét
eredôen háramlott vissza ránk keletrôl. A szovjettôl hátrahagyott hatalmi és
gazdasági vákumot is az atlanti bázis tölti ki.
A magyar nemzet minden nap tapasztalja, hogy a nemzetállam-eszme
kárpátmedencei megvalósulása a természet törvényeivel ellentétes, a trianoni
sorozat újabb csapásaként fogadtuk, hogy az európai egyesülés változatlanul
hagyja a gyűlöletben és bosszúban fogant államszemléletet. Szlovákia uniós
tag lett alkotmányának fasiszta Herrenvolk törvényével, és figyelmeztetés
ellenére sem kerültek valamilyen kozmetikálásra a Benes-dekrétumok fajüldözô
jogrendjének ma is ártó rendelkezései. Románia is tag lesz alkotmánya azon
tételével, hogy Románia a román nemzet állama. Érthetetlen, hogy ezek így
beépülnek az európai uniós jogrendbe.
Valami azért megindult az autonómia kérdése terén. Amikor az unió
megköveteli az államok szuverenitásának és fizikai határainak részleges
lebontását, felszínre kerül egy eddig eltakart felület, amely már a nemzetek
Európa-térképét mutatja. Az út még hosszú odáig, hogy a nemzetközi jog az
állam fogalma mellett a nemzet fogalmát is általánosan elfogadja, de ez
benne van a fejlôdés logikájában. Belátjuk, hogy készületlenül érte a magyar
politikai elit alkotmányszemléletét az Ausztráliai Magyar Szent Korona
Társaság által meghirdetett azon tétel, ami a nemzet fogalmának
alkotmányjogi szintre emelését követelte, ami nem tételesen de
értelemszerűen jelen volt a Szent Korona-tanban, amit a polgári liberális
államfelfogás nyugati mintára az állampolgár fogalmával helyettesített be.
Egy vélemény szerint határokon átnyúló jogrendet addig nem lehet
elfogadtatni, amíg a nemzetközi rendszert a nemzetállami paradigma uralja.
Ez így is van, csak részünkre pont így nincs jól. Nekünk magyaroknak a
trianoni zárlat enyhítésére a nemzetfogalom alkotmányba foglalása és
érvényesítése az egyetlen út, hiszen területi rendezésrôl szólni sem lehet.
És a magyar politikai elit kötelessége lépni a nemzetegyesítés útvonalán,
annak során, hogy sorvad az állam szerepe, és hogy a nemzet egy akar lenni.
A követelésekkel a katalánok nálunk elôbbre járnak. Katalónia 6,8 milliós
népe autonómiát vívott ki magának az évtizedek során. A katalán autonóm
kormány miniszterelnöke, Josep Bargallo i Valls, nyilatkozta az alábbiakat
Budapesten (Népszabadság, 2006. feb. 6.):
"Európában nagyon kevés a »tiszta eset«, amikor az állam és a nemzet
egybeesik. Vannak kulturális közösségek, nemzetek, amelyek nemcsak egy
államban élnek, ilyen a magyar és a katalán is. Ugyanakkor léteznek
kulturális közösségek, amelyek más közösségekkel együtt alkotnak államot.
Európának meg kell értenie, egy valóban egységes unió szerkezetének inkább a
nemzeti közösségekre kell alapulnia, semmint a hagyományos nemzetállamokra.
E folyamatban az államoknak persze el kell ismernie a másik ország
történelmileg kialakult területét. Ugyanakkor el kell ismernie a saját
területén élôk identitását, ezt kell tennie például a Magyarországgal
szomszédos, jelentôs magyar nemzeti kisebbséggel bíró államoknak is. Ezzel
az országok a föderalizmus felé nyitnak. Katalónia most azt kívánja
bizonyítani, hogy mindez megvalósulhat demokratikusan és a törvények
tiszteletben tartásával. Demokráciában ugyanis a törvényi kereteket is meg
lehet változtatni, ha a reformok ezt igénylik."
Az autonómiával kapcsolatban kell, hogy megjelenjen a nemzet fogalma az unió
nemzetközi jogrendjében. A magyar helyzetre jellemzô, hogy az Európai Unió
szerkezetében rejlô lehetôségeket elsôként egy emigrációs szervezet
haszlálja ki. Errôl szól az alábbi hír:
"Az erdélyi magyar közösség autonómiatörekvései szempontjából áttörést
jelentô dokumentumot fogadott el strasbourgi plenáris ülésén az Európai
Parlament. A Pierre Moscovici francia képviselô által készített jelentés
súlyos hiányosságként és megvalósításra váró célként jegyzi a kulturális
autonómiát. A szavazást megelôzô napokban a Magyar Emberi Jogok Alapítvány
(New York-ban székelô emigrációs szervezet) egyénileg kereste meg levélben a
732 EP-képviselôt, hogy a Románia felkészültségérôl szóló jelentésben
megerôsítést nyerjenek azok a cikkelyek, amelyek a magyar képviselôk
szorgalmazására kerültek be: a magyar nyelvű felsôoktatás állami támogatása,
a kisebbségi törvény mihamarabbi elfogadása, az egyházi ingatlanok
visszaszolgáltatása. A 247 igen, 224 nem szavazattal, 12 tartózkodás mellett
az Európai Parlament által december 15-én elfogadott dokumentum erélyesen
felszólítja a bukaresti hatóságokat, hogy az ország »elôírt ütemterv
szerinti csatlakozásának lehetôvé tétele érdekében kielégítô módon számolják
fel a jelentésben feltárt hiányosságokat«. Mi több, felismerve, hogy nem
elég a jogszabályok meghozatala, azokat alkalmazni is kell, a
Moscovici-jelentés 28. cikkelyében felszólítja az Európai Bizottságot, hogy
»szigorúan és tárgyilagosan folytassa a csatlakozásra való felkészülés
ellenôrzését és nyújtson segítséget a román hatóságoknak vállalt
kötelezettségeik teljesítésében, nem csak a vállalt kötelezettségek
tekintetében, hanem azok helyi szinten történô megvalósítása szempontjából
is, nem tévesztve szem elôl a helyzet alakulását azokon a területeken, ahol
a korábbi jelentések változtatásokat igényeltek«. "
Ugyanakkor Bukarestben holtpontra jutott a kisebbségi törvény képviselőházi
vitája. Még súlyosabb, hogy már az RMDSZ kormánykoalíciós partnerei sem
hajlandók elfogadni azt a jogszabályt, amelynek megalkotására a koalíciós
szerzôdésben ígéretet tettek, és amelyet most az Európai Parlament is
sürget. A képviselôházban 2006. február 15-ig elodázták a bizottsági
jelentések megtételét, ami tovább tolja a kisebbségi törvény megszavazását,
dacolva az EP-jelentéssel.
Frunda György a román parlament szenátora és Románia részérôl az Európa
Tanács képviselôje dolgozta ki az ET közgyűlés jogi szakbizottsága
megbízásából az 1735 számú ajánlást, amit azután az Európa Tanács Parlamenti
Közgyűlése elfogadott. Ez a dokumentum valójában elfogadja a kulturális
nemzet fogalmát, és értelemszerűen a kulturális autonómiát. Arra biztatja a
tagállamokat, hogy a jövôben ne határozzák meg magukat kizárólag etnikai
alapon, azaz nemzetállamként. Ez utóbbi ajánlás rendkívül érzékeny Románia
számára, amely alkotmánya elsô pontjában rögzíti, hogy Románia egységes
nemzetállam.
Tehát megszületett az Ausztráliai Magyar Szent Korona Társaság által
követelt nemzetfogalom az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén megelôzve a
magyar jogalkotást , egyelôre mint nemzetközi jogi meghatározás.
Frunda György az Európa Tanács jogi bizottságának alelnöke a nemzet fogalmát
ajánlásában leválasztotta az állampolgárságról. Így például valaki
kulturális értelemben a magyar nemzethez tartozónak vallhatja magát akkor
is, ha nincs magyar állampolgársága a nemzeti hovatartozás kulturális
dimenziójának hangoztatásával. "Az általam megfogalmazott ajánlás magába
foglalja a kulturális autonómiához való jogot nyilatkozta Frunda György.
Az ajánlás fontos eleme az a passzus is, amely felhatalmazza az
anyaországokat, hogy segítsék határon túl szakadt nemzetrészeiket jogaik
megszerzésében, kiemelve ugyanakkor, hogy ez elsôsorban azon országok
kötelessége, amelyek területén az adott kisebbségek élnek. A jelentés
sürgeti az ET minisztertanácsát, hogy vegye fel a kapcsolatot az Európai
Unió szerveivel, annak érdekében, hogy a kisebbségi problémákra a jelentés
alapján kielégítô megoldást találjanak. Gondolkoztam, hogy határozatként,
vagy jelentésként terjesszem elô, végül a jelentés mellett döntöttem, mert
ennek jelentôsebbek a politikai és erkölcsi vonatkozásai is."
Frunda szenátor "alkotmányellenes cselekedetével megszegte a parlamentben
letett hűségesküt, nem Románia érdekeit képviselte" ilyen vád érte két
román párt vezetôje részérôl is, akik törvényes eljárást javasolnak ellene.
Tehát Románia magyar nemzetiségű állampolgárainak érdekvédelme
alkotmányellenes. Lesz még baj a balkániakkal.
Székelyföld autonómiája már nem tabu téma. A román politika ugyan még
elzárkózik a kérdéstôl, de az idô a kisebbségeknek dolgozik. Többek közt ez
derült ki a Magyar Tudományos Akadémia kétnapos konferenciáján. A Magyar
Tudományos Akadémia és a Duna Televízió közös szervezésében létrejött
nemzetközi konferencia az európai autonómia modellekrôl február 3-án és 4-én
zajlott. Sok neves hazai és külföldi tudós illetve politikus vett részt a
kétnapos összejövetelen. Többek közt Tôkés László, Markó Béla, Duray Miklós,
Tytti Isohookana-Asunmaa, volt finn kulturális miniszter, Tabajdi Csaba
(MSZP) és Gál Kinga (Fidesz) európai parlamenti képviselôk, és Josep
Bargalló Valls, a katalán kormány miniszterelnöke. A rendezvény célja volt
bemutatni a sikeres autonómia-megoldásokat, és megvizsgálni az európai
önkormányzatiságot is.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Duna Televíziónak
nyilatkozva így fogalmazott: "Minden európai állampolgárnak joga van
kifejezni a véleményét, gondolatait és megválasztani képviselôit, ami
tulajdonképpen a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elve. Ennek
természetes következménye, hogy egységben, egyes területen élô
kisebbségeknek viszont joguk van olyan területi autonómiát élvezni, amelynek
segítségével ôk a saját életüket, tudományos, kulturális, szakmai életüket
megszervezik."
Vizi E. Szilveszter szerint a tudománynak segítenie kell a politikát. A
Magyar Tudományos Akadémiának mint intézménynek kell lennie a biztosítéknak,
hogy ne legyen a politika eszköze az autonómia ügye. Az elnök fontosnak
tartja, hogy elindul az Autonómia Csatorna a Duna Televízióban. Mint mondta:
így az európai kisebbségek megismerhetik egymás törekvéseit.
"Az egyébként április 16-án, a két választási forduló között induló csatorna
célja: érzékeltetni a világban élô magyarokkal, hogy van közös nevezô, és ez
a magyar ügy, a médiának pedig nagyon nagy szerepe és felelôssége van ennek
megismertetésében." A Duna Televízió elnöke, Cselényi László nyilatkozott
így, és hozzátette: "Ez nem azt jelenti, hogy a Duna Televízió új
csatornája, az Autonómia csatorna egy végeláthatatlan politikai
esszésorozattal fog majd kedveskedni a nézôknek, hiszen ez ugyanolyan
kulturális televízió lesz, mint amilyen a Duna Televízió régi csatornája,
mert ez az, ami leginkább érzelmileg össze tud kapcsolni magyart a
magyarral, de magyart a katalánnal, a baszkkal, a rétorománnal és bárkivel.
Óriási a felelôsség, és ezzel élni kell. Nekünk azt kell bebizonyítani, hogy
Európában a kisebbségek vannak többségben."
Cselényi László szerint itt az ideje számonkérni a művelt Nyugattól, hogy
akarja-e a közép-kelet-európai kisebbségek autonómiáját, és hajlandó-e e
törekvésekért valamit tenni. Még a tusnádfürdôi médiabeszélgetések során így
válaszolt Sylvester Lajos kérdésére:
"Elmondhatjuk, hogy soha nem volt ennyire rendelt ideje az autonómiának,
mint éppen most. Ezt nem egy műsorral, hanem a televízió egész
szellemiségével kell szolgálni. Nem elég bizonyos dolgokat csak kipipálni,
hogy akkor hétfôn fél kettôig »eleget teszünk az autonómiának«. Az
autonómiának primátusa kell hogy legyen. Minden idôben. A televíziónak
mindennap, minden porcikájával kell ezt az ügyet szolgálnia. Ezért
szeretnénk két új csatornát indítani. Az egyik az Autonómia, a másik az
Unió. Ez lesz a két cím. Reméljük, sikerülni fog. Nekem földhözragadt
realistának is kell lennem. Ha választani kell, hogy melyikkel induljunk,
akkor természetesen az Autonómia élvez elsôbbséget."
További tevékenységrôl kapunk híreket (nem politikusok tevékenységérôl, ôk
most mással vannak elfoglalva) az autonómia kérdésének felkarolásáról.
Autonómia-klub címmel nyolcrészes sorozatot indított a Közép-Európai
Kulturális Intézet, melynek középpontjában az európai önrendelkezési formák
és a megvalósult autonómiák tapasztalatai állnak. Elsô alkalommal a
Muravidék kulturális identitása volt a téma. Az eseményen részt vett Göncz
László író, a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelôdési Intézet igazgatója,
valamint Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti
Kisebbségkutató Intézet igazgatója. Az eseményen szó esett a szlovéniai
kisebbségpolitikai fejlôdésrôl és a szlovén modell helyi, regionális,
országos intézményeirôl. A sorozat a jövôben hivatott bemutatni a
dél-tiroli, flamand, lapp mintákon keresztül az Erdélyben, Szlovákiában és a
Vajdaságban élô kisebbségek helyzetét.
Autonómia-kerekasztalt tartottak Kolozsváron az Erdélyi Magyar Nemzeti
Tanács kezdeményezésére február elején. Résztvettek az EMNT, a Székely
Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetsége, a Magyar
Polgári Szövetség, a Bihar megyei Magyar Polgári Egyesület, az Erdélyi
Magyar Ifjak, a Magyar Ifjúsági Tanács, a két református egyházkerület, az
unitárius és az evangélikus püspökség küldöttjei. A kolozsvári rendezvénynek
kinyilatkoztatott célja az volt, hogy erdélyi magyar összefogást
kezdeményezzen a magyarság önrendelkezési törekvései mellett.
Megnyitó beszédében Tôkés László királyhágó-melléki református püspök, az
EMNT elnöke a jó ideje bomlásnak indult erdélyi magyar közképviselet
helyreállítását szorgalmazta az intézményesített párbeszéd
helyreállításával, most, a huszonnegyedik órában, amikor az erdélyi
magyarság autonómia-törekvésének nemzetközi szinten termékeny idôszakát
éljük. Rámutatott: "Nem nézhetjük tétlenül, hogy a kedvezô európai
parlamenti fejlemények ellenére fejünk fölött és nélkülünk döntsenek. Noha a
körülményekhez képest eredményes idôszakot élünk, és ma már nem lehet az
autonómiát megkerülni, ha nincs megfelelô összefogás az erdélyi magyar
önrendelkezés megvalósítására, fennáll a semlegesítés veszélye."
Egy interneten lezajlott konferenciáról is hírt kaptunk, amit kolozsvári
magyar professzorok szerveztek. Kisebbségi nyelveken oktató 25 európai
egyetem ill. fôiskola vett részt a világháló közvetítésével a tanácskozáson,
úgy hogy részletes ismertetôt küldött be intézményérôl, mintegy felük pedig
aktívan bekapcsolódott a vitába, amelynek végén eldöntötték: kidolgoznak egy
kisebbségi felsôoktatási chartát. Ezt a tervek szerint Gál Kinga fideszes
képviselô fogja benyújtani az Európai Parlamentben. "Ebbôl az adatbázisból
egyértelműen kiderült mondta Hantz Péter fizikus, a kolozsvári
BabesBolyai Egyetem adjunktusa , hogy a legkevesebb joggal bíró kisebbség
a szerbiai, az erdélyi magyarság, illetôleg a kárpátaljai magyarságot is ide
sorolhatjuk."
Az autonómia a demokrácia alapeleme. Nincs szebb magyar feladat, mint a
trianoni mélységbôl figyelmeztetni azokat a hatalmakat, amelyek a demokrácia
nevében hoztak Európára olyan állapotot, amiben az autonómia égetôen
hiányzik.
» vissza a HUNSOR honlapjára