A fideszes politikus szerint az MSZP-SZDSZ koalíciója eddig is a "nagyotmondás és a semmittevés koalíciója volt", ugyanakkor a két párt mostani veszekedése, marakodása miatt az évből kilenc, akár tíz hónap is eltelhet úgy, hogy érdemi lépések a kormányzati politika terén nem történnek.



Mint mondta, április 30-val még nincs vége a "történetnek", hiszen meg kell várni az SZDSZ tisztújító küldöttgyűlését, mert a koalíciós együttműködést befolyásolhatja, hogy ki lesz a liberálisok elnöke. Gyurcsány Ferenc szerint pedig az MSZP még két-három hónapig vitatkozni fog arról, milyen értékek mentén politizáljon, ami belenyúlik a nyárba, és ez azt jelenti, hogy az év első kilenc-tíz hónapját elpazarolták - tette hozzá Navracsics Tibor.

A frakcióvezető az MTI kérdésére azt mondta: ha a kormány már nem képes kormányozni, akkor az ellenzéknek kell mindent megtennie annak érdekében, hogy az ország ügyei a lehetőségekhez képest rendben menjenek, ezért a Fidesz a következő hetekben törvényjavaslat vagy módosítás formájában az Országgyűlés elé terjeszti Erős Magyarország programjának konkrét részeit. Hozzátette: túl nagy reményeik nincsenek, hiszen eddig a kormányoldal elenyésző számban támogatta a fideszes javaslatokat, de talán most el tudnak valamit érni.

Navracsics Tibor szerint a kormány már az elmúlt három hónapot is elpazarolta, hiszen az Országgyűlés eddig csak nyolc törvényt fogadott el, és ezek közül hat nem eredeti előterjesztés volt. Az egészségbiztosítási törvényt azért kellett újra elfogadni, mert a köztársasági elnök visszaküldte, a korábban elfogadott áfatörvényt a pontatlanságok miatt volt szükséges módosítani, emellett volt még két nemzetközi szerződés, illetve az egy- és kétforintosok kivonásáról szóló jogszabályok - sorolta Navracsics Tibor.

Marad a nagyotmondás, marad a semmittevés, és miközben az ország meglehetősen rossz állapotban van, az MSZP és az SZDSZ továbbra sem tesz semmit, egymással foglalkoznak, személyes ügyeken torzsalkodnak, kormányzati pozíciókon marakodnak - fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz átadna-e bizottsági elnöki helyeket az SZDSZ-nek, ha a liberálisok ellenzékben lesznek, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: "Nem vagyok olyan biztos, hogy az SZDSZ ellenzékben lesz", meg kell várni április 30-át.

Navracsics Tibor az MTI kérdésére azt mondta: ha a kormány már nem képes kormányozni, akkor az ellenzéknek kell mindent megtennie annak érdekében, hogy az ország ügyei a lehetőségekhez képest rendben menjenek, ezért a Fidesz a következő hetekben törvényjavaslat, vagy módosítás formájában az Országgyűlés elé terjeszti Erős Magyarország programjának konkrét részeit. Hozzátette: túl nagy reményeik nincsenek, hiszen eddig a kormányoldal elenyésző számban támogatta a fideszes javaslatokat, de talán most el tudnak valamit érni. Navracsics Tibor példaként a btk. módosítását említette, amely a Fidesz Erős Magyarország című programjában is szerepel, és amelyet már korábban is benyújtottak az Országgyűlésnek.

A Fidesz ebben azt javasolja, hogy szigorítsák az idősek és a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények büntetési tételeit. A Fidesz programja - amelyet tavaly decemberben mutattak be, és szombaton fogadott el a Fidesz országos választmánya - többek között törvényi garanciákat javasol az állam áfa-visszafizetési kötelezettségeire, indítványozza a szociális lakásépítéshez, valamint a lakásfelújításokhoz kapcsolódó szolgáltatások áfájának 20 százalékról 5 százalékra csökkentését, valamint javaslatot tesz a Költségvetési Tanács felállítására, az állami vezetők juttatásainak átláthatóságára, és az átláthatóbb kampányfinanszírozásra.

A Fidesz a programban szereplő javaslatok egy részét már korábban is benyújtotta az Országgyűlésnek, de a kormánypárti többség ezeket leszavazta. Ugyanakkor több olyan kérdés is van a programban, amelyet csak kormányzati pozícióból lehetne megvalósítani, például vállalkozásfejlesztésről szóló Új Széchenyi Terv megalkotása, így például ezt esetleg országgyűlési határozati javaslat formájában terjesztik a parlament elé.

Kormányzás helyett valóságshow folyik

Navracsics Tibor szerint "rizikós vállalkozás" a kisebbségi kormányzás, mert még szűkebb lesz a kormány mozgástere, mint eddig - a Fidesz frakcióvezetője erről az egyik kereskedelmi televízió reggeli műsorában beszélt szerdán. A politikus szerint látszatkormányzás sem folyik már, csupán egy koalíciós veszekedés zajlik.

Mint mondta, eddig sem volt egyszerű a koalíciós együttműködés, kisebbségi kormányzás esetén pedig nyilvánvalóan még nehezebb lesz, mert még szűkebb lesz a kormány mozgástere. A Fidesz frakcióvezetője elmondta: pártja azt tervezi, hogy az Erős Magyarország című programjának konkrét részeit törvényjavaslattá vagy törvénymódosító javaslattá formálva nyújtja be az Országgyűlésnek. Mint mondta, ez nem szokásos ellenzéki ügymenet, a szokásos az lenne, hogy a kormány adjon be törvényjavaslatokat, azonban a kormány hónapok óta nem működik.

"Nem folyik kormányzás, már látszatkormányzás sem. Veszekszenek, olyan, mint egy valóságshow, nem? Szadi Jani veszekszik Szoci Ferivel" - fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy látja-e realitását az előre hozott választásoknak, a fideszes politikus azt mondta: ez alapvetően a kormányoldalon vagy az "egykori kormányoldalon" múlik, vagyis bármikor lehet realitás. Ehhez azonban hozzátette, április 30-ig nyitva van minden kérdés, így előfordulhat az is, hogy ismét egymásra talál az MSZP és az SZDSZ.

Szerinte ugyanakkor a legfontosabb kérdés nem az, hogy a szocialisták és a szabad demokraták összeborulnak vagy sem, hanem az, hogy a magyar gazdaság bajban van. Olyan vita folyik, amelyet ma Magyarország nem engedhet meg magának. Kiszámíthatóságra és stabilitásra van szüksége nemcsak a jobboldalnak, hanem a baloldalnak is - jelentette ki a TV2 reggeli műsorában.

Navracsics Tibor úgy vélte: ha 2010-ben lesznek a választások, akkor is mindenképpen valódi verseny lesz. Valójában nem áll olyan jól a Fidesz, ahogyan a közvélemény-kutatási adatok tükrözik - jegyezte meg. Mint mondta, az a 3,3 millió ember, aki igennel voksolt a népszavazáson, nem automatikusan Fidesz-szavazó, sőt a plusz egymillió egy része nem is biztos, hogy szimpatizál a Fidesszel, ezért most a párt felelőssége, hogy bebizonyítsa, méltó a hosszabb távú támogatásra is. Navracsics Tibor kérdésre azt mondta, egy a Fidesz által benyújtott konstruktív bizalmatlansági indítvány elég nagy valószínűséggel sikertelen lenne, azt biztos, hogy az MSZP-ben és az SZDSZ-ben is elutasítanák.

Orbán: Valóságos nemzeti egységre van szükség

A valóságos nemzeti egység megteremtését tartja az ország jelenlegi helyzetében az egyetlen megoldásnak Orbán Viktor. Ha a kormány jelentős többségben nem tudta megoldani az ország problémáit, akkor kisebb többséggel sem lesz képes rá - mondta a Fidesz elnöke egy szerdai konferencián.

Orbán Viktor szerint olyan valóságos, nemzeti összefogásra és egységre van szükség, mint amilyet az emberek már 1988-ban akartak. Akkor azonban nem jött létre ez az egységes összefogás, most viszont enélkül Magyarország nem tudja orvosolni a helyzetet.

A Fidesz elnöke úgy látja, a március 9-i népszavazás elsöprő politikai következményekkel járt és megmutatta, hogy egy jó programból kiindulva egy párt is képes jó döntéseket hozni az egész ország számára.

Orbán Viktor megerősítette korábbi szavait, miszerint új egyezségekre van szükség. Eszerint meg kell határozni, mit várnak az emberek a kormánytól és az államtól. Orbán szerint a pártatlanság, a feddhetetlenség és a tiszteletre méltóság az elsődleges elvárások a mindenkori kormánnyal szemben.

Die Presse: Gyurcsány a legszánalmasabb közép-európai vezető

Magyarország súlyos válságáról írnak osztrák és svájci lapok. A Die Presse Gyurcsány Ferencet a legszánalmasabb közép-európai vezetőnek nevezte.
Magyarország egyre mélyebbre süllyed a politikai válságba, ami drámai gazdasági következményekkel járhat. Megfigyelők attól félnek, hogy az égetően szükséges reformok most teljesen leállnak - írja Reformösszeomlás Magyarországon: teljes leállás fenyeget címmel közölt tudósításában a Die Presse című konzervatív osztrák lap.
A lap véleményoldalán megjelent kommentár szerzője Gyurcsány Ferencet a "legszánalmasabbnak" nevezte azok között a közép-európai kormányfők között, akiknek helyzetét állandó koalíciós viták nehezítik.

Két kézzel szórták a pénzt

Ám nemcsak ő, hanem országa is katasztrofálisan áll az EU-összehasonlításokban - a legmagasabb költségvetési hiánnyal és a legalacsonyabb gazdasági növekedési ütemmel tűnik ki. Nem állítható, hogy kizárólag Gyurcsány és a szocialisták felelősek ezért a nyomorúságért: már az előző kormányok is két kézzel szórták a pénzt, ami valójában nem is állt rendelkezésükre, és hagyták, hogy az ország erején felül költekezzen - írta a Die Presse munkatársa.

Túl szigorúak voltak az reformok az MSZP-nek

"Itt éve óta politikai káosz uralkodik, és nem látom azt, hogy hamarosan bármi is megváltozik majd" - idézi a Kurier című független újság Bayer József politológust, egyetemi professzort . A lap egyebek között úgy vélte, hogy a szocialisták közül sokan a liberálisokat okolják a rossz közvélemény-kutatási eredményekért, mert sokkal szigorúbb takarékossági intézkedéseket erőltettek rájuk, mint ahogy ők szerették volna.

Utalva arra, hogy a felmérések alapján a szabaddemokraták nem jutnának be a parlamentbe, ha előre hozott választást tartanának, a Kurier megfigyelőkre hivatkozva megjegyezte: elképzelhető, hogy az SZDSZ még hosszú ideig támogatja a kormányt. A lap nem tartotta kizártnak, hogy Kóka János személyes számítása is belejátszott a koalíció felmondásáról született döntésbe. A szocialistákkal való szakítás esélyt nyújt neki arra, hogy újra pozícionálja magát, és erősebb pártvezetőként jelenjen meg - írta az újság az SZDSZ-en belüli hatalmi harcra célozva.

A 2009-es büdzsén áll vagy bukik a kormány

Súlyosnak nevezte tudósításának címében a Neue Zürcher Zeitung a magyarországi kormányválságot, amelynek következményei megítélése szerint még beláthatatlanok. A tekintélyes svájci konzervatív lap felhívta a figyelmet arra, hogy a liberálisok támogatása nélkül a szocialistáknak kisebbségben kellene kormányozniuk, ami megsemmisítheti az Európai Unió által kifejezetten dicsért reformtörekvéseket, és kétséget támaszthat egy kiegyensúlyozott költségvetés elfogadása iránt.
Megemlítette, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök még a lemondásra is kész lett volna, hogy megmentse a koalíciót a liberálisokkal, de a szocialista vezetés ezt elutasította.

Az események ismertetése után az újság megállapította: egyelőre nem biztos sem az, hogy a liberálisok ténylegesen kiválnak-e a kabinetből, sem pedig az, hogy egy ilyen lépés automatikusan a kormány összeomlásához és előre hozott választás kiírásához vezet-e.

A Neue Zürcher Zeitung megjegyezte azt is: államjogi szakértők elgondolkoztatónak tartják, hogy a magyar jog nem ismeri a kisebbségi kormány fogalmát (az alkotmányban csupán a kormány fogalma szerepel), amiből következően egy új kormány létrehozása esetén problémák léphetnének föl a miniszterek és az államtitkárok kinevezésénél. "Központi jelentősége azonban a költségvetésnek van. Ha a kormánynak nem sikerülne, hogy decemberig tető alá hozza a 2009-es büdzsét, nemigen tudna még sokáig fennmaradni" - írta a Neue Zürcher Zeitung.

Medgyessy leírja Gyurcsányt

Gyurcsány Ferenc ma már több problémát és konfliktust okoz, mint amennyit megold, ezért le kellene vonnia a konzekvenciákat - jelentette ki Medgyessy Péter. A volt szocialista kormányfő az ATV Három grácia című műsorában mondta ezt utódjáról szerda este. Nem részletezte, hogy milyen konzekvenciákra gondol, de a szövegkörnyezet egyértelművé tette: Medgyessy szerint Gyurcsány kudarcot vallott. Szerinte, magyarázta a műsorban, utódja talán túl korán, túl fiatalon, a szükséges életbölcsesség hiányában került a kormányfői székbe.

Az MDF számol az előrehozott választásokkal

Előrehozott választásokkal is számol az MDF, a párt nem támogatna politikailag egy kisebbségi kormányt - mondta Hock Zoltán, a Magyar Demokrata Fórum elnökhelyettese a párt szerdai elnökségi ülése után.

"Nem zárható ki annak az igénye, hogy előrehozott választásokat tartsunk. A politikának a közjót kell szolgálnia, és amennyiben a közjót az szolgálja leginkább, hogy Magyarországon egy erős felhatalmazással bíró kormány kapjon mandátumot arra, hogy megoldja az ország problémáit, akkor mi nem fogjuk ellenezni" - mondta Hock Zoltán.
Nem zárható ki, hogy az előrehozott választásokra már idén sor kerül, a költségvetési törvény vitájáig azonban valószínűleg tud működni a jelenlegi kormány. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy a koalíciós felek valahogy megállapodnak a hónap végéig - tette hozzá. Az MDF politikailag nem támogatna külsőleg egy kisebbségi kormányt, de megvizsgálnák a javaslatait, és ha egyetértenének valamivel, akkor azt megszavaznák a parlamentben. Ilyen lehet a "haláladó", az örökösödési illeték eltörlése vagy az egykulcsos személyi jövedelemadó - mutatott rá. Hock Zoltán hangsúlyozta ugyanakkor, az MDF nem fogja segíteni a szocialista kormányt abban, hogy hatalmon maradhasson. Az előrehozott választások lehetőségéről beszélt a hétvégén Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is, közvetlenül az előtt, hogy koalíciós válság alakult ki az egészségügyi miniszter távozása miatt.

Az MTI-nek korábban nyilatkozó szakértő szerint egy előrehozott választás esetén akár fél év is eltelhet, mire új kormánya lehet az országnak. Alkotmányjogilag kétféle módon kerülhet sor új választásokra. Az egyik lehetőség az, hogy az Országgyűlés feles döntéssel határoz az önfeloszlatásáról, ekkor az államfő új választásokat ír ki. A másik eset az, ha a miniszterelnök lemond, és 40 napig nem találnak olyan személyt, aki mögött a parlamenti többség fel tudna sorakozni egy bizalmi szavazáson. A 40 nap elteltével az államfő új választást ír ki.

Orbán Viktor: Csőd közeli állapot Magyarországon

A Fidesz elnöke azon meggyőződésének is hangot adott, hogy ezek a társadalmi egyezségek a későbbi kormányzati munka zsinórmértékéül szolgálhatnak.

Az állam pártatlanságáról szólva hangsúlyozta: soha ne merüljön fel, hogy a köz érdeke helyett valamely "részérdekét" szolgálja. Legyen feddheteten, azaz azokat a jogi és erkölcsi szabályokat, amelyeket állampolgáraival szemben megfogalmaz, magára nézve is ismerje el kötelezőnek. Orbán Viktor természetes emberi igénynek nevezte azt is, hogy "tiszteljük a mindenkori állam vezetőit, az államfőt, miniszterelnököt, a kormány tagjait, az Alkotmánybíróságot".

A jelenlegi politikai helyzetre utalva megjegyezte: adva van egy csőd közeli állapot, amelyben Magyarország van, s amelynek problémáit jelentős parlamenti többséggel sem tudták megoldani. Nem tudja ugyanakkor, miért gondolják, hogy ha jelentősen csökkentik ezt a parlamenti többséget, akkor képesek lesznek a problémák megoldására - tette hozzá.

"A megoldás nem a szűkülés, összehúzódzkodás, hanem éppen a növekedés, az összefogás, a teljes nemzeti egységre való törekvés" - mutatott rá Orbán Viktor. Nem fogunk kijutni a mai nehéz helyzetből, ha nem jön létre valóságos népi-nemzeti egység, ehhez azonban nem deklarációkra van szükség, hanem valódi egyezségekre - jegyezte meg.

Olyan egyezségekre van szükség, amelyek elérnek valamennyi társadalmi csoportot, a munkából élőket, a fiatalokat, a nőket, a magyar családokat, az idős embereket, a falvakban és a fővárosban élőket egyaránt - tette hozzá. Egyetértés hozható létre abban is, hogy a XXI.században nem állítható szembe a nemzetközi gazdasági versenyképesség és a szociális biztonság - vélekedett. Az ellenzéki pártvezető szerint mind az egyházi embereknek, mind a politikusoknak rendelkezniük kell azzal az "egy igazsággal", amely feljogosítja őket arra, hogy a közvélemény, illetve a hívek elé álljanak. Ezen semmiféle politikai divat, közszellem, nyomásgyakorlás nem változtat.

A Fidesz elnöke szólt arról is, hogy a közösségi kohéziót fenntartó egyházak és a vallás elleni harc, ha nem is tűzzel-vassal és börtönnel, mint a diktatúra éveiben, de kifinomultabb eszközökkel ma is zajlik.

Újra és újra fellángol, leginkább áltudományos köntösbe bújtatva egy vita, ami az állam és az egyház szétválasztásáról szól, mintha az állam és az egyház nem volna már "a kelleténél is jobban" szétválasztva.

Orbán Viktor szerint az állam és az egyház szétválasztásának rendszeresen felmelegített álvitája "egy olyan bunkósbot", amely mindig kéznél van, amikor az egyház vezetői olyan magatartásra próbálják ösztönözni a híveiket, amely ellentétes a korszellemnek mondott liberális felfogással. Kitért arra, hogy jelenleg az egyházak munkáját számos rossz, illetve rossz szándékú pénzügyi gyakorlat akadályozza.Ugyanakkor minél mélyebb a válság, annál világosabb: az egyház szolgálata pótolhatatlan.

"Mi értjük, hogy az egyház nem kér, hanem ad. A törvényhozók és a kormányzók dolga, hogy megteremtsék az ehhez szükséges feltételeket, hogy ne gördítsenek akadályt e szolgálat elé" - fogalmazott.

A politika ne akarja előírni az egyházaknak, mégoly udvarias formában sem, hogy mit tegyen, és mit ne tegyen. Nincs fontosabb, mint hogy Magyarországon legyenek olyan autonóm közösségek, amelyek teszik a dolgukat anélkül, hogy ezt nekik bárki előírná, belső szabadságból, nem figyelve a hatalom tetszésére - hangsúlyozta a Fidesz elnöke.

Orbán Viktor azt mondta, biztos abban, hogy lesz még olyan politika és közélet Magyarországon, amely társat lát az egyházban, nem pedig pusztán legyűrendő költségvetési tételt.






forrás: mno.hu, mti.hu, FH, ma.hu, nol.hu





[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára