Az állam már évek óta képtelen megoldani a magyar nyelvű tankönyvkiadás helyzetét. - A hatodik osztályos tantervet még mindig nem fogadta el a Nemzeti Tanügyi Tanács, mivel elégedetlen volt néhány, a kisebbségek által felkínált program minőségével, amit feltehetőleg csak a rossz szerb fordítás miatt tűnt nem kielégítőnek. Ezeket mind rendre visszautalta kiegészítésre… Az oktatási minisztérium viszont csak akkor teheti közzé a Hivatalos Lapban a hatodikos tantervet, ha azt a tanács teljes egészében jóváhagyta - olvasható a Reform útvesztőkkel című írásban (Magyar Szó, 2008. május 3., 20. o.).

Az "ördögi kör" így ismét bezárult. Az idézett írás már előrevetíti, hogy az új iskolaév kezdetén újra gondok lesznek a magyar nyelvű tankönyvekkel. A szülőkkel már megrendeltették az új tankönyveket, de (előreláthatólag) csak június 15-ig teszik közzé a következő tanévben is használható könyvek jegyzékét (sic!). A szülők kapnak tehát valamiféle tankönyv-listát, ahelyett, hogy eddig a dátumig már beszerezhetők lennének a tankönyvek! Így, megismétlődhet a korábbi évek gyakorlata, amikor az új tankönyvek csak jóval az iskolaév megkezdése után jelentek meg. Vonatkozik ez különösen a mostani ötödik osztályokra, amelyben a diákok a reformált tankönyv szerint tanulnak és évről évre szembesülnek a tankönyvek késésével.

Használhatatlan tankönyvek

Május van. Az általános iskolákban ez az idő a következő tanévben használatos (még el sem készült) tankönyvek megrendelésének az időszaka is. Mit tegyen ilyenkor a vajdasági magyar szülő, amennyiben általános iskolás gyermeke van? Megrendel minden tankönyvet! Hiszen gyermeke továbbtanulásában reméli a jobb jövőt.
A 2007/2008-as tanévben ötödik osztályos gyermekek szülei tudják mit jelent az új iskolareform. Tavaly megrendeltek minden tankönyvet, abban reménykedve, hogy az újak sokkal jobbak lesznek, kevésbé terhelik meg majd a diákokat és könnyebb lesz belőlük tanulni. Amikor kézhez kapták a könyveket, látták, hogy némelyiknél más ugyan a fedőlap, de a tartalom az elmúlt 10-20 évben nem változott. Vonatkozik ez elsősorban a szerb nyelvkönyvre, de a matematika tankönyvre is. A magyar tannyelvű iskolába járó gyermekek, csak az állami tankönyvkiadó intézet tankönyveiből tanulhatnak. A szerb tanulók viszont több kiadó (Zavod za izdavanje udžbenika, Kreativni centar, Educa, Školska knjiga stb.) kínálatából válogathatnak.

Mi a helyzet például a magyar nyelvű történelem tankönyvekkel? Az elmúlt tizenöt évben legalább öt változata jelent meg a tankönyveknek az ötödiktől a nyolcadik osztályig. Jobbak voltak ezek a változások? Aligha! Voltak ugyan próbálkozások, de nem éppen sikeresek. Az ötödik osztályban eddig mindig a tankönyv jelent meg először, majd egy-két évre rá a gyakorló munkalap is. Ezekben mindig nagyon kevés az illusztráció és szinte alig akadt térkép. Olyan tankönyvet is kiadtak, amely csak két évig volt használatban. Mire a pedagógus megismerkedett vele, a diákok meg közösen kitöltötték és megoldották a feladatokat, másikat kellett vásárolni. Az is megtörtént, hogy a szülők kifizették az új tankönyvet, de azt nem kapták meg.

A tankönyvek leginkább a szerb nyelvű eredeti tükörfordításában jelennek meg, és - talán a fordító hanyagsága, vagy hiányos tudása miatt -, tele vannak idegen szavakkal és kifejezésekkel. Kérdés, hogy azok, akik tankönyveket írják milyen gyakorló pedagógusi szaktudással rendelkeznek. Magyarán, hány év gyakorlatuk van az oktatásban és mennyire ismerik a diákok lelkületét? Milyen a fordítások nyelvezete? Mennyire vannak összhangban a magyar nyelv szellemével?

A most használatban lévő ötödik osztályos történelem tankönyv jó példája a nem megfelelő tankönyvnek. A munkafüzet nélkül, amely tavaly novemberben jelent meg, a tankönyv teljesen használhatatlan. A munkafüzetet viszont a tanévkezdés előtt nem lehetett megrendelni, mert nem volt a rendelési listán. A szülők ezért semmiféleképen nem rendelhették meg, de az iskolák illetékes személyei sem mutattak kellő érdeklődést ezek utólagos beszerzése iránt.

Nehéz helyzetben kerültek, tehát, a tanárok és a diákok is, akik most a "találd fel magad" elvéhez igazodnak. A tanároknak térkép nélkül kell megtanítaniuk a tíz éves kisdiákokkal a teljes őskor és az ókor történelmét! A könyv műszakilag is kifogásolható: a teljes kísérő szöveg fényes, zsíros papírra van nyomtatva, így még alá sem lehet húzni a fontos anyagrészt, vagyis nem lehet megjelölni a legfontosabbat, amit a diákoknak meg kellene tanulni. Úgy látszik, az esztétika fontosabb lett, mint a tartalom. A mostani hatodik osztályos történelem tankönyvnek sem volt egy-két évig munkalapja. Aztán nagy nehezen megjelent a gyakorló füzet, de valahogyan kimaradtak belőle a magyar történelemre vonatkozó tananyaghoz kapcsolatos kérdések és feladatok! A következő évben ez a "kis gond" azonban megoldódott.

Magyar történelem, mint toldalék

A hatodikos, hetedikes és nyolcadikos történelem tankönyvekben - hosszú évek után - a magyar vonatkozású történelem is helyet kapott, de nem a megfelelő tanagyagban, hanem a könyvek végén, toldalékként. A diákok számára ez megnehezíti az egyes korok és az események közötti összefüggések megértését. Így a tanárokon múlik, hogy mennyire képesek megértetni azokat a diákokkal.
A hetedik osztályos történelem-tankönyv 2005-ben megjelent munkalapja teljesen használhatatlan. A könyv csak a szerb-török világgal, a szerb szokásokkal és a szerbek mindennapjaival foglalkozik. Ez talán nem is lenne olyan nagy gond, de egyetlen magyar, sem vajdasági vonatkozású esemény nincs benne. A diákok be sem tekinthetnek a nemzeti történelemnek a XV-től a XIX század végéig tartó időszakába. Vajdaságban 26 nemzeti kisebbség él és hat hivatalos nyelv van használatban. A vajdasági tisztségviselők is állandóan a kulturális sokszínűséget, a toleranciát és az európai értékeket szajkózzák. A pedagógusokat is ilyen és hasonló továbbképzésekre küldik. (Érdekes, hogy ezeken általában a magyar pedagógusok vannak többségben.)

Nem történt meg azonban, hogy az illetékesek olyan történelem-tankönyvre írtak volna ki pályázatot, amely ennek a területnek a történelmét összességében taglalná. Hogyan tanulják meg akkor a diákok egymás történelmét?
A nyolcadik osztályos tankönyvet (a XX. század történelme) 2006-ban adták ki, de hozzá tartozó magyar nyelvű munkalap még mindig nincs. A régi gyakorló füzet viszont azért nem használható, mert nem abban a tempóban követi a tananyagot.
Most nem csak a tankönyvrendelések ideje van, hanem a községi versenyeké is!

Lelkiismeretes pedagógus becsületesen felkészíti a versenyekre a diákjait, a magyar szellemiség és a magyar helyesírás szabályai szerint. Amikor megjelenik megszeppent diákjaival egy idegen iskolában, egy idegen környezetben, rájön, hogy a feladatok és a megoldások is szószerinti fordítások! Arra is rájön, hogy diákjai már induláskor a tudásukban és a felkészültségükben három-négy évvel le vannak maradva szerb nyelvű társaiktól. A megfelelő magyar nyelvű új tankönyvek hiánya miatt! Verseny után próbál ugyan magyarázkodni, nyugtatni, lelket és önbizalmat önteni diákjaiba, de tudja, hogy a kedvüket vesztett diákok a következő évben már nem fognak versenyre indulni...

***

A magyar nyelvű iskolai könyvek kérdése tehát továbbra is megoldatlan. Vannak ugyan jó példák is, mint amilyen Erdély Lenkének az alsósok számára, a magyar nyelv tanítására készült tankönyv sorozata, vagy a Kreatív Központ fordításában megjelent Szórakoztató Matematika és a Környezetem című kiadványok. A felsősök helyzete azonban továbbra is hátrányos a szerb anyanyelvű társaikkal szemben. Az mellet, hogy nincs elég kisdiák, és hogy a magyarok is inkább szerb tagozatra járnak, felmerülnek a kérdések: teszünk-e valamit kisdiákjaink érdekében? Milyenek a tankönyveink tartalma és pedagógusaink elégé felkészültek-e az új kihívásokra? Ki tud tanácsot adni, ki tudja a tanárok munkáját értékelni, amikor már magyar tannyelvű felügyelők, iskolapedagógusok és pszichológusok sincsenek...

Lehet-e itt egyenrangú oktatásról beszélni? Kit csapunk be? Önmagunkat vagy gyermekeinket?


Rontó Bozóki Judit, történész






forrás:Vajdaság Ma





[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára