A XXI. században példaértékű a mátyási gondolat, Magyarországnak egy új reneszánszra van szüksége - hangsúlyozta köszöntőjében Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA 178. közgyűlésének hétfői napján. A közgyűlésen megjelent Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke, Molnár Károly kutatásfejlesztési tárca nélküli miniszter, valamint Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság volt elnöke. Vizi E. Szilveszter rámutatott: az idei év a reneszánsz éve Magyarországon, 550 éve, 1458-ban választották meg Mátyás királyt, aki kulturális mecénásként rendkívül sokat áldozott arra, hogy hazája a kor kulturális és szellemi életének pezsgő központjává váljon. Uralkodása alatt a humanizmus gondolatrendszerében az ember került a középpontba, s megszületett a felismerés, hogy a tapasztalat, a kísérletezés segítségével a világ megismerhető. Ez volt a modern tudomány kezdete.

Tudásalapú társadalmat!

Kifejtette: korunkban felértékelődött a gondolat, s egy olyan forradalmi újítás - a digitális írás és a világháló - jelent meg, amely új reneszánszot eredményezhet mind a tudományban, mind a gazdaságban. "Voltak idők, amikor a nemzetek boldogulása a katonai erő, a nyersanyagok, a számosság mértékétől függött. A tudás, a tudomány reneszánszát az segítette elő, hogy a kiművelt emberfő mennyisége vált döntővé a gazdasági boldogulásban is" - mutatott rá Vizi E. Szilveszter. Hangsúlyozta: az Európai Unió az infokommunikációs eszközök segítségével és a kutatásfejlesztésre költött GDP-arány növelésével tudásalapú társadalmat, gazdaságot akar létrehozni. "Magyarországnak sem szabad kimaradni ebből az átalakulásból."

A kihívás nemzetközi, a feladat nemzeti. Csak nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező alkotó értelmiség támogatásával, a világ tudományos életének vérkeringésében való szerves részvétellel válhat hazánk az EU fejlett országainak egyenrangú partnerévé. Ebben az esetben nem olcsó munkabérünkkel, hanem jól felkészült munkaerővel, a Magyarországon gyártott termékek magas magyar hozzáadott értékeivel tűnünk ki, és vonzzuk ide az anyagi tőkét. Ezt az alkotó magyar értelmiséggel, jól képzett munkaerővel, a Magyar Tudományos Akadémia és az egyetemek segítségével lehet megvalósítani" - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter.

A jelen Magyarországa "a leszakadás Magyarországa"

Az MTA elnöke kitért arra, hogy a jelen Magyarországa "a leszakadás Magyarországa". Ahhoz, hogy a XXI. század Magyarországa "emelkedő" ország legyen, újra az embert kell a középpontba állítani. Az egyéni képességeket gondosan felmérő és gondozó oktatásra, új tehetséggondozási szemléletre és gyakorlatra van szükség. "A XXI. században példaértékű a mátyási gondolat, hazánknak valóban kell egy új reneszánsz: ezt az újjászületést kizárólag a kutatásfejlesztés, az innováció, a tisztességes és értékes emberi gondolatok tudják biztosítani" - emelte ki Vizi E. Sziveszter.

Szörényi: Mátyás Magyarország egyik legnagyobb uralkodója volt

Szörényi László, az irodalomtudomány doktora Emlékbeszéd Mátyás királyról címmel tartott előadást, amelyben a korabeli európai viszonyok tükrében beszélt az uralkodó "külpolitikai magányosságáról". A kutató a korabeli helyzetet ismertetve kitért II. Pius pápa 1461-1462-ben megírt, ám soha el nem küldött levelére, amelyben az Európa meghódítására készülő II. Mehmed szultánnak a kereszténység felvételéért cserébe felkínálta a császárságot, s egyben a pápaság legfőbb védelmezőjének szerepét. - "Sok ország birtokába juthat vérontás nélkül" - idézett az irodalomtörténész a pápai levélből.

Szörényi László rámutatott arra, hogy Mátyás király minden hibája ellenére Magyarország egyik legnagyobb uralkodója volt. Történelmi érdeme, hogy 1458 után megakadályozta Magyarország felbomlását. "Igaz, ezt jelentős részben a szerencsének köszönhette, s annak, hogy az ország vezető rétegének egy része felismerte a veszélyt. S mégis, a király zsenialitása, politikai éleslátása nélkül a kedvező változás nem következhetett volna be."

Átadták az Akadémiai Aranyérmet

A közgyűlésen átadták az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, az Akadémiai újságírói díjakat, valamint a Wahrmann Mór-érmeket. Utóbbi kitüntetést Járai Zsigmondnak, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökének, valamint Lámfalussy Sándornak, az MTA külső tagjának ítélték oda, utóbbi egyéb elfoglaltsága miatt nem vehette át az elismerést. Járai Zsigmond az érem átvételekor hangoztatta, hogy Magyarország komoly társadalma és gazdasága "nagyon sok problémával" küzd. Az MNB volt elnöke a kilábaláshoz "rövid recepttel" szolgált, amely szerint drasztikus adóreformmal, a bürokrácia csökkentésével, a korrupció visszaszorításával, az állami pénzügyek rendbetételével kell megfelelő környezetet teremteni ahhoz, hogy a magyarok és külföldiek egyaránt szívesen fektessenek be az országba.






forrás: mno.hu, mti.hu





[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára