Befejeződött a szerb parlamenti és tartományi választás este nyolc órakor. Este hét óráig a választók 54,2 százaléka járult az urnákhoz. A Vajdaságban volt a legmagasabb a részvétel: 55,1 százalék. A Vajdaságban 55,1 százalék élt állampolgári jogával. Belgrádban 53,8, Közép-Szerbiában 54,1, Koszovóban 52 százalék járult az urnákhoz. A parlamenti választáson 22 választási lista szerepelt, közülük 10 kisebbségi lista. Összesen 3137 képviselőjelölt pályázik a 250 képviselői helyre. Ez sorrendben a nyolcadik köztársasági parlamenti választás, mióta bevezették Szerbiában a többpártrendszert.

8 682 szavazóhely nyílt meg 2008. május 11-én vasárnap reggel 7.00 órakor Szerbiában, valamint további 157 szavazóhely a Koszovó területéről kitelepült személyek részére. Reggel kilenc óráig a választók 6,1 százaléka járult az urnákhoz. A Vajdaságban a legmagasabb a részvétel: 7,1 százalék élt állampolgári jogával.
Reggel kilenc óráig a választók 6,1 százaléka ment el szavazni. A legnagyobb a részvétel a Vajdaságban 7,1 százalék élt állampolgári jogával. Belgrádban 5,9, Közép-Szerbiában 5,9, Koszovóban 2,2 százalék járult az urnákhoz.

A parlamenti választáson 22 választási lista szerepel, közülük 10 kisebbségi lista. Összesen 3 137 képviselőjelölt pályázik a 250 képviselői helyre. Ez sorrendben a nyolcadik köztársasági parlamenti választás, mióta bevezették Szerbiában a többpártrendszert.

A végleges adatok szerint Szerbiában 6 749 688 polgár rendelkezik szavazati joggal. A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) ülésén megállapítást nyert, hogy a választópolgárok 8 682 szavazóhelyen adhatják le voksaikat, valamint további 157 szavazóhelyen a Koszovó területéről kitelepült személyek. Koszovóban 115 712 polgárnak van választójoga, a szavazóhelyek száma pedig 295.

Azok a pártok és koalíciók juttathatnak képviselőket a parlamentbe, amelyek megszerzik a szavazatok legkevesebb 5 százalékát. E választási küszöb nem érvényesül a kisebbségi listák esetében. A becslések szerint 50 százalékos részvételi arány esetén 15 ezer szavazat megszerzése jelenthet egy képviselői helyet a kisebbségi pártok és koalíciók számára. Vajdaságban a tartományi választáson 10 választási lista vesz részt a megmérettetésen. Itt vegyes választási rendszer van érvényben, így a részarányos rendszerben 60 képviselői hely megszerzésére nyílik lehetőség.




Sorsdöntő választás előtt Szerbia: Európa vagy Oroszország?

2007 januárjától számítva vasárnap immár negyedszer járulnak az urnákhoz a szerb választópolgárok, ahol újra sorsdöntő kérdés előtt állnak. A radikálisok győzelme esetén Oroszország, míg a demokrata erők sikere az Európai Unió (EU) felé nyitná meg az országot. Elképzelhető, hogy a szoros végeredmény miatt újabb választást kell tartani, de ezt a lehetőséget az összes politikai erő elkerülné. A magyar pártok hosszú idő után újra egységesen indulnak, és legalább 5-7 helyre számítanak az új belgrádi parlamentben.

2008. február 17-én Koszovó egyoldalúan kikiáltotta függetlenséget, amellyel a szerb belügyekben egyfajta dominóhatás indult el. A Nyugat-barát kormány március elején szétesett, és március 13-án Borisz Tadics feloszlatta a parlamentet, új választást írt ki május 11-re. A kormány felbomlását Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS-NS) vezetőjének kilépése okozta, mivel a politikus véleménye szerint Szerbiának Koszovóval együtt kell az EU-ba belépnie, míg a Tadics vezette Demokrata Párt (DS) szerint az EU-n belül is vissza lehet szerezni Koszovót, és az ország számára elsőrendű fontosságú az uniós tagság.

A korábbi sorsdöntő választások

Szerbiában legutóbb 2007 januárjában tartottak parlamenti választást, ahol a Szerb Radikális Párt (SRS) győzött, azonban a parlamenti többséget nem tudta megszerezni. Kormányt alakítani a Tadics-Kostunica kettős köré tömörülő erők tudtak, és a 250 fős parlamentben 192 hellyel rendelkeztek. A magyar pártok a választáson külön indultak, ennek eredményeként a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) csupán 52 ezer szavazatot kapott, ami 3 helyet jelentett Belgrádban. 2008 januárjában elnökválasztást tartottak déli szomszédunknál, akkor 2004 után ismét a Nyugat-barát Tadics kerekedett felül Tomiszlav Nikolicson, a radikálisok vezetőjén. Tadics a második fordulóban 51,19, míg Nikolics 48,81 százalékot szerzett. A délvidéki magyarság egyetlen jelölttel szállt be a küzdelembe, és Pásztor István több mint 93 ezer szavazata kiváló eredménynek számított.

Kelet vagy Nyugat?

Vasárnap előrejelzések szerint rendkívül szoros eredményekre lehet számítani. Valószínűleg öt párt fog a parlamentbe bejutni, ezenkívül az országban élő kisebbségek fognak mandátumhoz jutni. Az első hely az SRS és a DS között fog eldőlni, a két tömörülés közti különbség a hibahatáron belül van, így megjósolhatatlan a győztes kiléte. Az SRS kormányra kerülése esetén Szerbiát Oroszországhoz kötné, míg a DS folytatná az integrációs folyamatot.

A legfőbb kérdés, hogy milyen koalíció fog létrejönni. Az biztosnak tűnik, hogy a Kostunica vezette párt nem fog a demokratákkal koalícióra lépni, ami azt jelentheti, hogy a radikálisokkal együtt körülbelül 120 helyük lesz a parlamentben. A két kisebb politikai erő, a Szerb Szocialista Párt (SPS) és a Liberális Demokrata Párt (LDP) egyaránt 6-7 százalékra számíthat. Közülük eddig csupán a liberálisok álltak a Tadics vezette demokraták mellé, míg a szocialisták kivárnak. Jól látható tehát, hogy könnyen teljes patthelyzet alakulhat ki, így elképzelhető, hogy pár hónap múlva újra voksolni kell déli szomszédunknál.

Pásztor István vezetné Szabadkát A magyarok számára kettős tétje van a hétvégi voksolásnak: az országos mellett Vajdaságban tartományi választást is rendeznek. A korábbi sikertelen szereplesék után fogalmazódott meg az egységes indulás, ami szerencsére már idén januárban megvalósult. A Magyar Koalíció bízik benne, hogy sikerül növelni a januárban megszerzett 93 ezer szavazatot, és Pásztor Istvánnak elnyernie Szabadka polgármesteri székét. A felmérések egyelőre igazolják a várakozásokat, mivel a kisebbségi szerveződések 100-130 ezer szavazatra számíthatnak, ami 5-7 helyet jelenthet az új belgrádi törvényhozásban. A várható patthelyzet miatt a Magyar Koalíció így királycsináló helyzetbe kerülhet. (Kovács András)


Magyar voksok dönthetnek Szerbia jövőjéről

A Balkán és Európa stabilitása szempontjából is óriási jelentősége lesz a vasárnapi előrehozott választásoknak Szerbiában. Európa a radikálisok hatalomra jutásától retteg, pedig mind a két nagy párt hajlik a koalícióra. A vajdasági magyar koalíciónak viszont esélye van a jó szereplésre, amivel akár Szerbia jövőjéről is dönthet.

Az előrejelzések alapján megismétlődni látszanak a korábbi forgatókönyvek: fej fej mellett haladva 30 százalék feletti eredményre számíthat a Borisz Tadics köztársasági elnök által fémjelzett és a Demokrata Párt vezette Európai Szerbiáért Koalíció, illetve a háborús bűnös Vojiszlav Seselj által alapított ultranacionalista Szerb Radikális Párt. A harmadik helyre a Vojiszlav Kostunica jelenlegi miniszterelnök által irányított Szerb Demokrata Párt várható, 10-15 százalékos eredménnyel. Ám biztosan átlépi a küszöböt a posztkommunista Szerb Szocialista Párt és a szabadelvű beállítottságú Liberális Demokrata Párt is.

Melyik útra lépnek?

Az elemzések egyértelműek: ha a radikálisok kimaradnak a leendő kormányból, Szerbia euroatlanti integrációja folytatódhat. Amennyiben azonban a Szerb Radikális Párt alakít kormányt, nemcsak az integrációs folyamat áll meg, de egy új biztonsági kockázat is kialakul.

Ez utóbbi azzal magyarázható, hogy az észak-koszovói szerb többségű területek körüli feszültség idején, illetve a nehezen működőképes Bosznia-Hercegovina mellett egy nacionalista belgrádi hatalom mindent megtesz majd a helyzet destabilizálásáért, ami komoly kihívást jelent majd az EU-nak, és így Magyarországnak is. A nacionalista kártya kijátszása érdeke is lesz egy esetleges radikális kormánynak, hiszen támogatói számára aligha fog tudni felmutatni életszínvonal-növekedést.

Beédesgetnék a koalícióba a radikálisokat?

A választások utáni nagy kérdés, hogy a mérleg nyelvét alkotó Szerb Demokrata Párt és Szerb Szocialista Párt kivel köt koalíciót. Az utóbbi időkben az inkább nacionalista retorikát folytató Vojiszlav Kostunica mindenestre nem zárja ki az együttműködést a radikálisokkal, ahogyan a szocialisták sem. A jelenlegi miniszterelnökre várhatóan hatalmas külföldi nyomás nehezedik majd.

Erre utal, hogy az Európai Unió a vízummentesség beígérésével egyértelműen Tadics elnök politikai irányvonala mellett kampányol, ugyanakkor Kostunica mellett Vlagyimir Putyin kötelezte el magát. Ez utóbbi lépés azzal is magyarázható, hogy a Demokrata Párt a kampányban megakadályozta a korábban aláírt szerb-orosz energetikai együttműködés parlamenti ratifikációját, amivel megakasztották a Déli Áramlat-gázvezeték további tervezését és a nisi kőolajfinomító orosz kézbe adását.

A vajdasági magyarokon múlhat

Magyar szempontból nem mellékes a Magyar Koalíció szereplése, mely a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének koalíciójából jött létre. A magyar egység lehetőséget teremthet arra, hogy a koalíció a korábbi háromnál több képviselőt juttasson a parlamentbe (a szabályok szerint a kisebbségeknek nem kell átlépniük az ötszázalékos küszöböt, hanem annyi képviselőt juttathatnak be a törvényhozásba, ahányszor elérik az egy szerb képviselőhöz szükséges szavazatok számát).

A Magyar Koalíció világos programmal rendelkezik, melynek része egy autonómiakoncepció is. Esélyeit növelheti, hogy a kampány finisébe beszállt a határon túli magyarok körében népszerű Orbán Viktor is. Mivel a választáson szoros eredmény várható, az sem kizárt, hogy a magyar képviselőkön nagyon sok fog múlni Szerbia jövőjét illetően.

Megfigyelők szerint nyugatbarát erők nyerték meg a szerbiai választást

A Demokrata Párt 38,8 százalékot kapott, amivel valószínűleg 103 helyet szerzett a 250 fős belgrádi parlamentben. A Tomiszlav Nikolics által vezett Szerbiai Radikális Párt 28,8 százalékot és várhatóan 76 mandátumot ért el. A Vojiszlav Kostunica, miniszterelnök által irányított Szerbiai Demokrata Párt 11,6 százalékot és 30 helyet szerzett. Milosevics utódpártja, a szocialisták 8 százalékot és 21 helyet, míg a Liberális Demokraták 5,3 százalékot és 13 helyet szerezhetnek a parlamentben.

A Magyar Koalíció 4-5 mandátumra számíthat, míg a bosnyák kisebbség 2 helyet szerzett.

Jól látható, hogy Nikolics és Kostunica csak a szocialista párttal együtt tudja létrehozni a többséget, míg a demokraták, a liberálisok, a Magyar Koalíció és a bosnyákok képesek lehetnek kormányt alakítani a szerb törvényhozásban.

A Cesid előzetes eredménye a szavazókörök 60 százalékának feldolgozottsága alapján készült.

Az Európai Szerbiáért pártszövetség nyerte a választásokat

Független megfigyelők szerint a nyugatbarát koalíció vezet a vasárnapi szerbiai előre hozott parlamenti választásokon. A CeSID (Központ a Szabad Választásokért és a Demokráciáért) nevű, nagyon pontos felméréseiről ismert nem kormányzati szervezet előrejelzése szerint a Boris Tadic államfőt támogató Koalíció, az Európai Szerbiáért a szavazatok mintegy 38 százalékára számíthat.

A CeSID előrejelzése szerint az ultranacionalista Szerb Radikális Párt várhatóan a második helyen végez a szavazatok 28 százalékával, míg Vojislav Koštunica kormányfő tömörülése 11 százaléknyi szavazatra számíthat.

Dimitrij Rupel, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Szlovénia külügyminisztere vasárnap a szerbiai parlamenti választások eredményével kapcsolatos előrejelzések láttán örömét fejezte ki, hogy Boris Tadic pártja a jövőben nagyobb szerephez jut. "Az Európa-barát fél győzött Szerbiában, és az Európai Unión belül ez volt a célunk" mondta Rupel telefonon a brit hírügynökségnek. - "Úgy tűnik, hogy Tadic demokratáinak fontosabb szerep jut, ami engem nagy örömmel tölt el" - mondta.

A CeSID (Központ a Szabad Választásokért és a Demokráciáért) nevű nem kormányzati szervezet előrejelzése szerint a Boris Tadic államfőt támogató Koalíció az Európai Szerbiáért áll az első helyen és a szavazatok mintegy 39 százalékára számíthat.

Tadic bejelentette pártja győzelmét

Boris Tadic szerb elnök vasárnap este közölte: az Európa-barát erők győztek a Európai Unió ellen vagy mellett tartott népszavazásnak is tekintett parlamenti választásokon.
Lelkes párthívei előtt az államfő kijelentette, hogy a Koalíció az Európai Szerbiáért nehezen, de győzelmet ért el a Szerb Radikális Párttal folytatott szoros küzdelemben.
Tadic "meggyőzőnek" nevezte a vasárnapi győzelmet, amely szerinte azt jelzi, hogy a szerb állampolgárok többsége az Európai Unióhoz való csatlakozást támogatja.








forrás: vojvodinaportal.com, angusreid.com, wikipedia.org, vajdasagma.info, FigyelőNet, Cesid, MTI/AP/AFP





[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára