Drámai mértéket ölt az üzleti vállalkozások és a fogyasztók pesszimizmusa, amely főként a kormánykoalíció felbomlásával kapcsolatos bizonytalanságnak tudható be - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, áprilisi konjunktúrafelmérésében. Az ipar, a kereskedelem, az építőipar, a szolgáltató szektor szereplői, valamint a lakosság körében végzett kutatás szerint tizenkét éve - azaz a rendszeres felmérés indulása óta - nem ítélték ennyire kilátástalannak a helyzetet a megkérdezettek.

Soha nem látott alacsony szintre esett a GKI Gazdaságkutató Zrt. 1996 óta mért konjunktúraindexe áprilisban. Az Európai Unió támogatásával készített felmérés szerint minden ágazat és a fogyasztók várakozása is rosszabb volt a márciusinál. Bár az áprilisi romlás önmagában nem kirívó, a cégek három, a fogyasztók tizenhárom éve nem voltak ilyen pesszimisták. Az általános rosszkedvben minden bizonynyal fontos szerepe volt a kormánykoalíció felbomlásának, illetve az azt övező bizonytalanságnak. Az ipar, a kereskedelem, az építőipar és a szolgáltató szektor résztvevőinek álláspontját tükröző üzleti, valamint a lakossági bizalmi index súlyozott átlagát mutató konjunktúraindex szerint látványosan romlott a magyar gazdaság kilátásainak megítélése: a fogyasztók körében -55,4, az üzleti szférában -10,9 százalékon állt a bizalmi index, az összesített konjunktúraindex pedig -22,5 százalékon állt áprilisban.

A GKI kutatása szerint az üzleti szektoron belül az ipart az európai konjunktúra romlása tette pesszimistábbá, a belföldi kereslethez jobban kötődő többi ágazatban pedig az elmúlt hónapokban lassan múló rosszkedv erősödött fel ismét. Az ipari bizalmi index a 2008. februári javulás után áprilisban ismét csökkent, így a januári szintre került. Bár az előző háromhavi termelés megítélése javult márciushoz képest, a következő időszakra vonatkozó kilátások kissé romlottak. A teljes rendelésállomány megítélése kedvezőbb lett, de ezen belül az exportrendeléseké romlott. Nőttek a készletek, de a foglalkoztatási szándék is javult. A gazdasági kiigazítások nagy vesztesének tekinthető építőiparban a termelési helyzetet és a rendelésállományt is a márciusinál rosszabbnak látták a válaszolók, s foglalkoztatási szándékuk is gyengült. Így az építőipari bizalmi index több hónapos szerény növekedés után áprilisban határozottan csökkent.

Nincs okuk örülni a kereskedelmi szereplőknek sem: az ágazat bizalmi mutatójának február-márciusi emelkedését az év eleji szintre való visszaesés követte. Az eladási pozíció megítélése és a rendelések várható alakulására vonatkozó várakozás jelentősen romlott, a készletszint megítélése ugyanakkor enyhe javulást mutatott. A szolgáltató szféra üzleti várakozásai is határozottan kedvezőtlenebbek lettek. Az üzletmenetről és a várható forgalomról alkotott vélemény pesszimizmust tükröz, s a foglalkoztatási hajlandóság is romlott. A tervezett áremelések mértéke az iparban kissé nőtt, az áremelők köre azonban szűkült. Az építőiparban nem változtak, a szolgáltató szektorban csökkentek az inflációs várakozások. A kereskedelmi cégek által várt átlagos áremelkedés mértéke az előző megkérdezéshez képest másfél éve nem tapasztalt alacsony szintre csökkent. A lakosság saját pénzügyi helyzetét, megtakarítási képességét és a várható munkanélküliséget is kedvezőtlenebbnek látta, mint márciusban. Bodacz Péter




forrás: gki.hu





[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára