A parlamenti pártokon kívül további négy bejegyzett párt gyűjtött össze elegendô - legalább húszezer - ajánló szelvényt. Az európai parlamenti választások tisztán listás lebonyolítása a kis pártoknak kedvez. Ahogy az is, hogy a szavazóknak nem a kormányhatalomról kell dönteniük, így nyugodtabban vállalják annak a lehetőségét, hogy az általuk támogatott párt kiesésével az ő szavazatuk is elveszhet. A listás szavazás azt jelenti, hogy a pártok nem egy-egy jelöltet, hanem a jelöltek egy listáját bocsátják szavazásra. Vagyis a választók nem egyenként a képviselőkre, hanem a lista egészére szavaznak. A pártlistákra leadott szavazatok alapján állapítják meg, hogy egy-egy listáról hány képviselő jut tovább. A listán a pártok előre meg kell határozzák a jelöltek sorrendjét, a jelöltek ennek alapján jutnak mandátumhoz.

A képviselők politikai hovatartozásuk szerint ülnek az Európai Parlamentben, munkájukat frakciókban egyeztetett álláspontok alapján végzik. Ez ma már sokkal inkább befolyásolja a képviselők munkáját, mint a nemzeti hovatartozás. Ezúttal először választ képviselőket a 27 tagállam egyszerre. Ha a Lisszaboni Szerződés életbe lépett volna, a helyzet véglegesen 750+1 (elnök) főben határozta volna meg a képviselők számát, a tagállamok számától függetlenül. A Szerződést azonban nem sikerült minden tagállamban az EP-választások előtt ratifikálni, így ebben az évben, az érvényes szabályt követve, 785-re emelkedett a képviselők száma.

A 2004-es választások különlegessége volt, hogy először indulhattak páneurópai (tagállamokhoz nem kötôdô) pártok. Ezek a pártok nem a tagállamok politikai pártjainak összessége, hanem külön Európa-politikai szempontok alapján létrejött politikai csoportosulások. 2004-ben ezek közül egyedül az Európai Zöldek (European Greens) jutottak be az EP-be 35 képviselővel. Esélyes David Cameron brit konzervatív vezetô által kezdeményezett Európai Konzervatív Párt.

Az Országos Választási Bizottság (OVB) a következő listákat vette nyilvántartásba: 1. Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik); 2. Magyar Szocialista Párt (MSZP); 3. Magyar Demokrata Fórum (MDF); 4. Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ); 5. Fidesz - Magyar Polgári Szövetség (Fidesz) & Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP); 6. Lehet Más a Politika (LMP) & Humanista Párt (HP); 7. Magyar Kommunista Munkáspárt (Munkáspárt); 8. MCF Roma Összefogás Párt.

Az Európai Parlament 1979 óta közvetlen szavazással választja meg tagjait, országonként a lakosság létszáma arányában. Elsôsorban törvényhozó feladatot lát el, együtt az EU Tanáccsal. Az EU Bizottságot ellenôrzi. Az Európai Unió Tanácsa mellett mint társdöntéshozó működik. Gondot okoz az Európai Parlamentnek, hogy jelenleg három helyen tartja plenáris üléseit (Strasbourgban, Brüsszelben és Luxenburgban), ám az intézményrendszer egésze Brüsszelhez köti a képviselőket. Az utazások és a hatalmas franciaországi komplexum fenntartása óriási pénzkidobással jár, de Párizs kiharcolta, hogy 2012-ig ne változzon a helyzet.

Európai Unió Tanácsa (Council of the European Union) az Európai Unió (EU) állam- és kormányfőinek, valamint az Európai Bizottság elnökének a találkozója, az EU csúcsszerve. Az Unió legfőbb döntéshozó szerve, kormányközi fórum. A huszonöt tagállam témánként (mezőgazdaság, környezetvédelem, stb.) felelős kormányzati vezetőiből, szakminisztereiből áll. Az elnöki posztot a tagállamok felváltva, hat hónapos időtartamra vállalják fel. A Tanács a témától függően minősített többséggel vagy egyhangúlag dönt, az Európai Közösségek ügyeiben a minősített többségi döntés a leggyakoribb. Európai Bizottság, röviden Bizottság (The European Commission) az EU öt főszervének egyike. Gyakran nevezik az EU "kormányának", mert tagjai, a biztosok az EU működésének különböző területeiért felelősek (amelyek miniszteri tárcáknak is tekinthetők). A Bizottság testületként dolgozik, kezdeményezési, végrehajtási, irányítási és ellenőrzési jogosítványokkal. "A szerződések Őreként" a közösségi érdekek megtestesítője. A Bizottságnak 25 tagja van, tagállamonként egy fő. A Bizottságot öt évre nevezik ki a tagállamok megállapodása alapján, de az európai Parlamentnek felelős. Európai Központi Bank (European Central Bank). Az Európai Unió jegybankja, amely felelős a monetáris unió működtetéséért és a közös pénz, az euró stabilitásának megőrzéséért. A nemzeti központi bankok nem alárendeltjei, ám tevékenységüket iránymutatásai szerint végzik, például csak engedélyével bocsáthatnak ki bankjegyeket. Tevékenységét független intézményként, a nemzeti kormányok és az EU intézmények befolyásától mentesen végzi. Székhelye Frankfurtban van.

Az EU adminisztrációja nagy üzem, intézményeiben mintegy 30 ezer tisztviselô dolgozik. Nem hiába nevezik ôket eurokratáknak. Bürokrácia a javából, de legalább munkaalkalom.
Az Európai Uniónak eleddig nincsen alkotmánya. Nem is lehet, hiszen nem állam, hanem - eddig legalábbis úgy hirdették, hogy - szuverén államok szövetsége. A törekvés azonban megvan túllépni ezen az állapoton (minden hatalom, természete folytán terebélyesedni akar), folyamatban van olyan "szerzôdés" érvényre jutása, amely tartalmilag megfelel az alkotmány fogalmának. Lisszaboni Szerzôdés elnevezést kapott a fogalmazvány, amely már többségi elfogadást nyert, de csak úgy lehet érvényes, ha az elfogadása egyöntetű lesz.

Itt csak érintôlegesen említjük, hogy a politikusi társadalmon kívüli polgári értelmiség körében nagy aggodalommal tekintenek ilyen szerzôdéskötés következményeire. Az aggodalmaskodók megfogalmazzák, hogy a Lisszaboni Szerződés ratifikálásával Magyarország függetlensége mellett a "demokratikus jogállam" alkotmányos kitétele is megszűnik, mivel az Unió hamarosan érvényre jutó alkotmánya egy diktatórikus hatalmi berendezkedésű birodalmat hoz létre, egy olyan központi irányító berendezéssel, az Európai Bizottsággal az élén, amelynek elnökét és tagjait nem az európai állampolgárok választják meg, tehát a Bizottság hatalmának alapját nem az általános választói és választhatói jogokra épülő demokratikus legitimáció képezi. Ugyanakkor az európai választók által megválasztott Európai Parlament és Európa polgárait elvileg képviselő nemzeti kormányok Tanácsa szerződés szerinti dolga nem a törvényhozás, hanem az, hogy "elfogadják a Bizottság törvényjavaslatait", amit uniós elsőbbségi jogi kötőerővel a nemzeti parlamentek gyakorlatba kell ültessenek az egyes tagállamokban. A tényt, hogy az európai választók sem közvetett sem közvetlen módon nem szólhatnak bele az Európát irányító politikusok lényegi döntéseibe, igazolja az is, hogy a leglényegesebb döntés meghozatala: maga a Lisszaboni Szerződés életbe léptetése is az európai választók kihagyásával, sőt, azok korábbi népszavazási döntéseivel egyenesen szembeszegülve történik.

A magyar Országgyűlés rövid ismertetés után megszavazta 2007. december 17-én, karácsony elôtti hangulatban, kétharmados többséggel, a 3000 oldalas, akkor még csak angol nyelven kézbevehetô szövege alapján a Lisszaboni Szerzôdést. Szép a töretlen bizalom az Európai Unió iránt, de azért tudni való, hogy ha egy szervezetnek több hatalmat adunk, akkor azt a magunkébôl kell elvenni. Indokolt lett volna nagyobb figyelmet fordítani rá. Általános panasz politikai körökben, hogy a tagállamok polgárai körében gyengül az érdeklôdés az unió iránt; 1979 óta minden ciklusban folyamatosan csökken a választásokon való részvétel aránya. [1979 (63%) 1984 (61%) 1989 (59%) 1994 (57%) 1999 (50%) 2004 (46%)] Magyarországon a választási részvétel várhatóan jóval magasabb lesz mint 2004-ben volt. Akkor csak 38,5 százalék élt választójogával, most viszont a kampány kezdetén is már 53 százalék ígéri biztosra részvételét. (Ha országgyűlési választást tartanának, akkor 59 százalék menne el szavazni.) Ez a nagyobb érdeklôdés nem az unió, hanem a belpolitika iránti figyelem eredménye.

A Forsense közvélemény-kutató intézet becslése szerint, a választópolgárok áprilisi preferenciái alapján a 22 Magyarországnak járó európai parlamenti helyből 15-öt kaphat a Fidesz-KDNP, 6-ot az MSZP és 1-et a Jobbik. Az SZDSZ-nek és az MDF-nek nincs esélye. Fontos magyar érdek fűzôdik ahhoz, hogy Szlovákia 13, és Románia 33 képviselôi helyén minél több magyar osztozzon. Jelenleg a felvidéki magyar párt részérôl 2, az erdélyi magyar pártok részérôl 3, illetve további egy magyar származású képviselôvel 4, összesen 6 Magyarországon kívüli székhelyű magyar EP képviselô jelenítheti meg a magyar érdekeket az Európai Parlamentben. A szlovákiai és romániai magyarokon múlik, hogy ezt a képviseletet megtartsák, sôt nagyob számú választási részvétellel, ezen még javíthatnak is. Ezzel kapcsolatos az alábbi tudósítás:

Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága május 12-én hivatalos látogatáson tartózkodott Bukarestben. A delegáció a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székhelyén megbeszélést folytatott Markó Bélával, a szövetség elnökével, Kelemen Hunor ügyvezető elnökkel és Borbély Lászlóval, a román képviselőház külügyi bizottságának elnökével. Előtte találkoztak Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével is. "A magyar összefogás sikerében nagyon bízunk" - jelentette ki Németh Zsolt, a Külügyi Bizottság elnöke, aki fontosnak tartja, hogy a romániai magyarság nagy számban menjen el szavazni: "Nem lehet magyar érdek az a nézet, hogy ne vegyenek részt a magyarok az európai parlamenti választásokon". Kifejtette, hogy minél többen fogják az Európai Parlamentben képviselni az erdélyi magyarságot, annál nagyobb esély van arra, hogy meg lehessen valósítani az erdélyi magyar közösség által fontosnak gondolt célkitűzéseket. Ezek sorában kiemelkedő jelentőségűnek nevezte az autonómiát, az autonómia különféle formáit. Minthogy az elmúlt években nem tudtuk eléggé világossá tenni a nemzetközi közvélemény előtt, hogy miért kell a Kárpát-medencei magyarságnak az autonómia, egy megerősödő európai parlamenti magyar képviselettel e célkitűzéshez is közelebb lehet kerülni - fejtette ki Németh Zsolt.

Kozma József, a magyar külügyi bizottság szocialista alelnöke, a delegáció tagja a politikusok felelősségére hívta fel a figyelmet. Fontosnak tartotta, hogy a magyarság érdekeinek képviselete ugyanolyan erős legyen Brüsszelben, mint amilyen Erdélyben. Ez a képviselet nem öncélú - mondta -, a magyar képviselőket Brüsszelbe küldő emberek azt várják, hogy sikerüljön előrelépni a mindennapi élet, az infrastrukturális fejlesztések, a határon átnyúló együttműködés terén. Szerinte rendkívül fontosak az unió által lehetővé tett együttműködési formák. Az európai gazdasági együttműködési csoportosulások, a határon átnyúló együttműködési formák azonban ne üres keretek legyenek csupán - mondta a képviselő, hangsúlyt helyezve az unióból szerezhető forrásokra is. Egy választási siker egyszerre jelenti a magyarság önbecsülésének erősítését és megtartását, valamint a fejlesztési célok szolgálatát.

Idézzünk mégegy példát a sok közül, amelyek összmagyar érdeket szolgálnak a világ fórumain.
Becsey Zsolt európai képviselő (EPP-ED, Fidesz) kiállítást rendezett az Európai Parlamentben, Brüsszelben, 2008. május 26-29-én. A Kárpát-medence délkeleti őshonos nemzeti és etnikai kisebbségeinek az Európai Unióban kevéssé vagy rosszul ismert létével, történelmével ismertette meg a nyugat-európai közönséget. "A sokféleség laboratóriuma, avagy a multikulturalizmus évszázadai a Bácskában és a Bánságban" volt a címe a kiállításnak. A dél-alföldi kötődésű magyar néppárti euroképviselő ezzel a maga nemében úttörő vállalkozásával hiánypótló ismeretterjesztés mellett a kérdésre is kereste a választ: lesz-e végre uniós fellépés azoknak az őshonos nemzeti és etnikai kisebbségeknek a védelmére, amelyek a török hódoltság óta lakták és lakják a Kárpát-medence délkeleti részét. E nemzeti közösségeket, mint a sokszínűség hordozóit meg kívánja-e tartani az Európai Unió, vagy utat enged-e e térségben a nemzetállami felfogásból eredő homogenizáló törekvéseknek?

Jó hallani, hogy a brüsszeli parlamentbe küldött képviselôk az egész magyar nemzet érdekeit képviselik. Dr. Surján László jelenlegi EP-képviselô üzenetével zárjuk ezt a tájékoztatót:

"Megalapozottan állítom, hogy aki a nemzeti érdekérvényesítés szempontjából hatékony csapatot akar Brüsszelbe küldeni, az bátran szavazzon ránk. Óvok attól, hogy bárki olyan pártlistára szavazzon, ahol csak az Unió fontosságáról és eredményeiről beszélnek. Az Unió nekünk nem felettes hatóságunk, nagyon fontos, hogy ne szolgalélekkel fogadjuk el döntéseit, hanem érdemben próbáljuk azokat befolyásolni. Ez pedig csak akkor tehető meg, ha képesek vagyunk kritikusan szemlélni az egész rendszert. Hiszen csak növeli, ki elfödi a bajt, mondhatom Illyés Gyulával. De azoknak sem érdemes hinni, akik kígyót-békát kiabálnak az Unióra, akiknek minden rossz. Ne feledjük, minden túlzás ártalmas."

» vissza a HUNSOR honlapjára