Korrupció az Idegen Szavak Szótárában: „megvesztegetés, megvesztegethetőség, általános romlottság, züllött állapotok a közéletben”. Melyikről van szó a négy meghatározás körül, ami ellen a kormány most fellépett? Hiszen mind a négy ráillik a mai állapotokra. A kormányra, a politikai pártokra, a közpénzek kezelőire, a gyorsan meggazdagodottakra, és mindenkire, aki előnyben tud részesíteni másokat. A rendszerváltoztatás egyetlen nagy korrupciós vállalkozás volt, amelyben az állami vagyont magánosították, hogy megfeleljen a kapitalizmus gazdasági-filozófiai elveinek. Nem volt kevésbé tisztességtelen, mint az államosításnak nevezett elkommunizálás hat évtizeddel ezelőtt. Ha a kettőt együtt tekintjük, akkor a „szocializmus” 45 éve csak egy átmeneti állapotnak látszik, ami alatt konszolidálódott a politikai erőszakkal vagyontalanítottak tulajdonjogvesztése a végülis magánosítással tulajdonossá váltak javára. Úgy vált a kifosztók rendszere jogállammá, hogy az egykor államosított vagyonok, gyárak, vállalatok, birtokok tulajdonosait nem hívták meg a közvagyon magánkézre szétosztásának asztalához. De ugyancsak nem hívták meg a közvagyon tulajdonosaként hirdetett dolgozó népet, nekik megmondták, hogy nem sikerült a szocializmus, csatlakozunk a nyugati kapitalizmushoz, ott megkapjátok a jussotokat. A szocializmus úgy ábrázolható, hogy középen volt az állami jövedelem, amit egy belső korrupciós gyűrű zárt el a külső, nagyobb gyűrűtől, ahol mindenki tudta az érvényesülés korrupt szabályait. Az állami pénz áramlott lefelé, csökkenő mértékkel. A rendszerváltoztatás után az államkassza fő jövedelmi forrása a széles tömegek által befizetett kereseti, jövedelmi, fogyasztási adó. A termelő vállalatok jövedelme elmaradtával a szociális juttatásokra és az állami költségvetést terhelő egyéb juttatásokra (egészségügy, oktatás, útépítés stb.), kölcsöntörlesztésekre valót az adóhivatalnak kell kitermelni, ezért újabb adókat kellett kivetni, meg kölcsönöket kellett felvenni. A korrupció ott jön be a képbe, hogy az állami megrendeléseket most már magánvállalkozók teljesítik. A pártállamból megörökölt erkölcsöket követve a jelenlegi ugyancsak pártalapú állami gazdálkodásban ugyancsak érvényesül a régi szocialista összeköttetés. Ennek során az állami hivatali elvtárs az állami megrendelést az elvtársi magánvállalkozónak adja. A korrupcióban is vannak fokozatok. Például magas osztályzatot kap az az eset, amikor a vállalkozó irreálisan magas áron kapja meg a munkát, aminek rálopott összegét meg kell felezni a megállapodást létrehozó állami személlyel, vagy – ami nagyon gyakran előfordult – le kell adni a politikai pártnak. Pontosan fogalmaz a Transparency International: korrupció az, amikor valaki a rá ruházott hatalommal magáncélok érdekében visszaél.

Nagy pénzforrás az uniós támogatás. Az Európai Unió főleg infrastrukturális (beépítkezési) beruházásokra komoly pénzeket ad, amit meg kell pályázni államnak, önkormányzatoknak. Ezeknek a projekteknek a kivitelezése körül burjánzik a korrupció. Ezzel kapcsolatban olvassuk, hogy: — „2007 novemberében a kormány Antilop néven korrupcióellenes honlapot indított. A websiteon bárki bejelentést tehet, ha szabálytalanság, visszaélés jut a tudomására az uniós támogatásokkal kapcsolatban. Napjainkig 487 bejelentés történt. Az ügyek egy részében elutasító határozat született, és több tucat olyan eset is van, melynél a vizsgálat eredményénél az a megállapítás szerepel: »Intézkedés megtéve NFÜ hatáskörében«. Hogy ez mit jelent, a bejelentések anonímitása miatt nem ismert.” Az ilyen vizsgálódásoknál a visszaélés lehetősége is előfordul. Például 2002-ben a Medgyessy-kormány Keller László vezetésével létrehozta a Közpénzügyi Államtitkárságot. A szocialista politikus tevékenységének nagy része kimerült abban, hogy bírósági kezdeményezések sorát indította a korábbi Fidesz-kormány egyes tagjai ellen. A perek nagy részét elvesztette. Mondani sem kell, hogy a baloldal kormányra jutása után a vizsgálódó elvtársak nem a maguk házatáján söprögettek. Az egypártrendszer nem egyszerűen korrupciós volt, hanem maga a korrupció volt. Erről nehéz leszokni. Az orvosnak járó hálapénztől kezdve, a lakáshoz, telefonhoz, kocsihoz jutáson keresztül a pozíció, a fizetés, a kedvezményekhez jutásig a korrupció szerves része volt a szocialista állam leosztó rendszerének. Ahogy egyik lap megállapítja: — A jogtalan előnyszerzés formái nem egyszerűen korlátozzák a versenyt, hanem rögzítik az aránytalanságokat, deformálják a gazdaságot. Ha mindig az nyer a közbeszerzéseken, aki már korábban is, akkor egyre kényelmesebb, egyre pazarlóbb megoldások felé haladunk. Így van ez mindenütt a világon, ahol közpénzekből gazdálkodnak, de egy kifosztott szegény országban fokozottabban érez a köz. Ugyancsak nemzetközi szinten igyekeznek kordában tartani a megvesztegetéssel harácsolókat. Egy ilyen szervezet a Transparency International – amelynek van magyarországi részlege, csakúgy a világ több mint ötven országában –, szorgalmazza szabvány elfogadását, aminek az „Érdekkonfliktusok Kódexe” nevet adta. A legelfogadottabb a kanadai kódex, amelynek alább idézett néhány pontja érzékelteti az összes pontok világos meghatározásait. „A nyilvánosság előtti feddhetetlenség elve: állami tisztséget betöltő személy köteles úgy alakítani foglalkozásbeli feladatait és magánügyeit, hogy a nyilvános vizsgálat próbáját is kiállja, mely kötelezettség korántsem merül ki szimplán a törvényesség határán belül való működésben.” „Az állami tisztséget betöltő személy kinevezésekor köteles úgy igazítani magánérdekeltségű ügyeit, hogy azokkal kapcsolatban semmilyen formában ne merülhessen fel konfliktus, vagy ha fel is merül, ilyen eset rendezésekor mindig a köz érdeke az előbbre való.” „Az állami tisztséget betöltő személy sem közvetve, sem közvetlenül nem élvezheti állami tulajdon előnyeit, csakis a hivatali feladatok ellátásához szükséges mértékben.” A Transparency International Magyarország Alapítvány [TI] átfogó helyzetelemzést készített Magyarországon az intézményrendszer átláthatóságáról és elszámoltathatóságáról.

A TI országtanulmánya szerint a vállalkozásokra és a versenyre vonatkozó jogszabályok elvileg megfelelő alapot biztosítanak a vállalkozás szabadságához és a tiszta verseny érvényesüléséhez, a törvények végrehajtásánál azonban komoly hiányosságok jelentkeznek, a tágabb jogszabályi környezet pedig korrupciós mechanizmusokat generál. Leginkább az adózásra vonatkozó jogszabályok, a reformra szoruló pártfinanszírozási törvény, a „közbeszerzési törvény kiskapui, a nem működő lobbitörvény és a rosszul működő csődtörvény miatt alakulnak ki ezek a rendszerszerű mechanizmusok” – mondta Alexa Noémi, a TI magyarországi tagozatának az igazgatója. A jelenséget a TI kutatása szerint a szoros személyi összefonódások, az önkormányzatok likviditási nehézségei, a politikusok és önkormányzati tisztviselők alulfizetettsége, illetve kulturális beidegződések is erősítik. A szervezet becslése alapján a korrupció 20–25 százalékkal drágítja meg a közbeszerzéseket. Az üzleti szférán belül leginkább a kis- és középvállalkozásokra jellemző úgynevezett megélhetési korrupció (fekete foglalkoztatás, adócsalás, fiktív számlázás), illetve a nagyvállalatok árfelhajtó kartellmegállapodásai a jellemzőek. A TI tanulmánya szerint a multinacionális cégek jelenléte fékezi a korrupciót, de bizonyos kulturális, történelmi tényezők a jelenség fennmaradását segítik elő. A tanulmányban megfogalmazott ajánlások szerint a párt- és kampány-finanszírozás reformjára, valamint etikai kódexek bevezetésére és alkalmazására van szükség. A cégek belső ellenőrzési rendszerét is fejleszteni kell, a jogalkalmazást pedig erősíteni. Az üzleti életben tapasztalható korrupció csökkentése nem valósítható meg a politikai elit elkötelezettsége és példamutatása, illetve az etikus üzleti magatartást középpontba helyező szemlélet meghonosítása nélkül. Szinte lehetetlen korrupciómentesen működni a magyarországi üzleti életben – állítja a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes civil szervezet tanulmánya. A „Korrupciós kockázatok az üzleti életben” című helyzetelemzés szerint sokkal nagyobb a korrupció az üzleti és a kormányzati, önkormányzati szektor között, mint az üzleti szektoron belül. „Magyarországon minden szinten előfordul korrupció, összefonódások vannak a politikai és a gazdasági élet szereplői között, de az egészségügy vagy a rendőrség berkeiben is – derül ki az Transparency International jelentéséből. A korrupció melegágya a kampány- és pártfinanszírozások területe, ott a szervezet szerint az egész rendszer átalakítására lenne szükség. A kampányköltségek elemzése alapján ugyanis látható, hogy a pártok által felhasznált anyagi források többsége le nem könyvelt juttatásokból származik. A közbeszerzés rendszere pedig túl bonyolult és még mindig teret enged a manipulációnak” – teszik hozzá. A helyzet ilyen feltárása adott okot és indítást a Bajnai kormánynak a korrupcióellenes törvényjavaslat benyújtására. Elfogadása esetén már 2010 január elsejétől életbe lépne a törvény. A végrehajtó szervezet a már meglévő Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal (KKH) lenne, mint független államigazgatási szerv, amelynek feladatait törvény határozza meg; felügyeletét az Országgyűlés látja el. A hivatal három szervezeti egységre osztódik: a közbeszerzési döntőbizottságra, a közérdekvédelmi igazgatóságra és a munkát segítő titkárságra. A KKH mellett véleményező szervként működik majd a Közbeszerzések Tanácsa, illetve a Közérdekvédelmi Tanácsadó Testület is. A Közérdekvédelmi Igazgatóság vizsgálókat is foglalkoztat majd: ők folytatják le a – javaslatcsomag részét képező tisztességes eljárás védelméről szóló törvényben meghatározott – vizsgálati eljárást. A közérdekű bejelentést tevő munkavállalók védel-mét is ellátnák. Nem vizsgálnák viszont a pártok gazdálkodását és az országgyűlési képviselők tevékenységét. A hivatal a szorosan vett korrupciós bűncselekményeken kívül minden olyan esetben eljárhat majd, amikor valaki úgy jut meg nem engedett előnyhöz, hogy az a közfelfogás szerint tisztességtelennek minősül. A KKH a korrupciós tevékenységen ért szervezetet megbírságolhatja, illetve a szervezettől elvonhatja a korrupcióval szerzett előnyt, az egyénnel szemben pedig büntetőeljárást kezdeményezhet. A bírság a korrupciós cselekménnyel elért, vagy elérni kívánt előny kétszereséig terjedhet. A hivatal lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavállalók, akik korrupciót tapasztalnak a munkahelyükön, annak bejelentése esetén védelemben részesülhessenek. A tervezet lehetővé tenné, hogy a dolgozó közvetlenül a KKH-hoz, vagy más hatósághoz forduljon. A kormány bevezetné a bejelentői díjat is: ennek mértéke a korrupciós tevékenységen ért szervezetre kiszabott bírság tíz százaléka lenne. Nem kell nagy fantázia hozzá, hogy ennek a nagykeretű szervezetnek a személyzeti állománya mennyi sokmillió állami pénzt pumpál további elvtársi zsebekbe. Hiszen ide csupa szakemberre lesz szükség, amihez méltó díjazás kell. Bajnai ellenkorrupciós manővere farizeusi szemfényvesztés, politikai cselgáncs. Mintha nem is ők maguk lennének a korrupció cégéres elkövetői. Számítanak a nép feledékenységére. Hiszen nem első esetben, mi több, szinte folyamatosan előjöttek hasonló törvényjavaslattal. A köztársasági érdemrenddel jutalmazott Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány igazságügyi minisztere 2003-ban előjött azzal az úgynevezett üvegzsebprogrammal, amivel nagyhangú propagandával ígérték megfékezni a hivatali visszaéléseket. Aztán jött a hírhedett Keller László a liberálbolsevik kormány „közpénzügyi államtitkárságának” népbiztos inkvizitora, aki szakosodott a megelőző kormány intézkedéseiben lelhető szabálytalanságok felkutatására, de följelentéseivel sorban bakot lőtt, de az elvtársi kormányzat közpénzügyi visszaéléseire már nem volt érkezése. Létrehozták a „köztársasági etikai tanácsot” is, amely még arra sem figyelt oda, hogy a Medgyessy-kormány kancellária-miniszterének ügyvédi irodája állami megbízatásokat nyert el. Gyurcsány Ferenc is alkotott egy köztisztasági csomagot, annak is az volt a rendeltetése, hogy elhitesse az ország népével, milyen rendesek ezek, még magukat is ellenőrzik. A Magyar Nemzetben Kulcsár Anna így ír: „Mindez annak leplezését szolgálja, hogy nemcsak az SZDSZ van tele – Medgyessy szavait idézve – korrupcióval, hanem hatalomra kerülése óta az MSZP is. Elegendő néhány eljárást felidézni az 1996-os Tocsik-ügytől a mostani Zuschlag-peren át a Hunvald György ellen folytatott vizsgálatig, s látható: a balliberális kormányok idején az ország javainak lenyúlása jogfolytonos volt.” Nem is nekünk kell megfogalmazni az álnokságot, már párton belül is sokan sokallják a szemérmetlen harácsolást:

Tóth Károly (MSZP): „Tiszta szívből utálom a korrupciót, mert ráment az MSZP.”
Karsai József (MSZP): „Balatonőszöd óta jobban hazudunk.”
Szili Katalin (MSZP): „A szocialista párt azért veszítette el a szerethetőségét és a társadalom bizalmát, mert morálisan megkérdőjelezhető helyzetekbe került.”
Lendvai Ildikó (MSZP): „Nem akarjuk az SZDSZ nyakába varrni a BKV által szimbolizált gondokat, ami eddig történt a fővárosban, az közös felelősség.”
Hegyi Gyula (MSZP): „Az MSZP ellen összehordott, általánosító korrupciós vádak egy része könnyen megcáfolható. Más esetekben sajnos jogos a vád.”
Nádas Péter: „A Magyarországot hosszú időn át kormányzó baloldal is csődöt mondott, a liberálisok is ku-darcot vallottak. Mind korruptak.”
Népszabadság: „(A jobboldalt) a másik oldal segíti hatalomra. Gyávasággal, kulturálatlansággal és mindenekelőtt: a korrupcióval.”
Medgyessy Péter: „Az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel.”
Békesi László: „Az MSZP nem fog változni. Lehetetlen, alkalmatlan párt.”
Lendvai Ildikó (MSZP): „Szégyen, ha magunkon hagyjuk a bélyeget. Utálom, ha mások helyett kell szégyenkeznem, és elegem is van belőle.”
Bacher Iván: „Ahol felbukkannak, ott lopás esik. Metró: lopás. MÁV: lopás. Posta: lopás. Autópálya: lopás. BKV: lopás. Villamos művek: lopás. Margit híd: lopás. És ez itt, a hetedik kerület: lopás.”

Ősszegezésül mi sem mondhatunk mást, mint azt, hogy valami baj van a szisztémával, amiben nem lehet tenni mást, mint megvárni a következő választásokat, és bízni abban, hogy a könnyen befolyásolható, tájékozatlan többség értelmi küszöbét végre eléri a korrupciós ügyek szennyáradata.

» vissza a HUNSOR honlapjára