Ebben a 65 évben a világ óriási léptekkel haladt előre a technika és a tudomány minden területén. Ehhez mérve Európa - annak egészét tekintve - lemaradt. Nemcsak annak mértékével, hogy elveszítette világhatalmi pozícióját, és nem egészen csak amiatt, hogy keleti fele a szovjet megszállás miatt kimaradt a fejlődés nyugati áramlatából.
A szovjet megszállás húsz évvel ezelőtt megszűnt, idő tehát bőven elég volt rálépni a felzárkózás útjára. Mégis a felzárkózás nagyon vontatottan halad előre a felszabadult országokban, egyiket-másikat a gazdasági összeomlás fenyegeti. Míg Európa nyugati felét árubőség és túltermelés jellemzi, keleti felében, a vasfüggöny leomlásával előállt a lakosság fogyasztási igénye. Egyszerre szükséges lett minden, ami eddig elérhetetlen volt. A fogyasztáshoz pénz kellett, eladó lett minden - illetve megvásárolható a nyugatiak részére, keleti árstruktúrában. Elköltötték azt is, ami a termelés megindításához szükséges lett volna. Mire észhez tértek, "házon belül" nyugati tulajdon lett a gazdálkodás eszköztára.

A fogyasztás mindenütt meghaladta a termelést. A helyi termelés meg sem indulhatott, a nyugati áru elfoglalta a piacokat. A vállalkozói tőke hiányát szenvedő országok részére nagy segítséget jelentett a külföldi hitel. Sokféle ok miatt újabb és újabb hiteleket kellett felvenniük. Amikorra ebből kielégítették a vásárlást, a jobblétet, valamint a hiteltörlesztést és kamatot, nem maradt pénz az ország saját termelési készségének megalapozására.
Bizonytalanság és kilátástalanság jellemzi most már az egész földrészt, noha élelemben, használati tárgyakban túltermelés van. Az üzletek tele vannak, vásárló erő is van, akár a luxus termékekre is, de ez nem általános. A társadalom nagy százaléka, különösen a keleti országokban, a létminimumon, vagy az allatt tengeti életét. Talán éppen az okozza a bajokat, hogy az ipari termelés gyors fejlődése mellett elmaradt a társadalomszervezés intézményeinek fejlesztése. Nincs megoldva a termelt javakhoz való hozzájutás lehetősége a társadalom egészének, mert a munkaviszonyokban még a XIX. századi állapotok uralkodnak - a termelés egész haszna a vállalkozóé, a munkabér alku tárgya. A fejlődés megköveteli a művelt és szaképzett munkavállalót, de ennek "kitermelése" a gyenge állam - szabadverseny rendszerben gazdátlan feladat. Ezen felül is, valóban nincs mit kezdeni a műveletlenek tömegével, nem mellesleg a cigányok túlnyomó többségével.
Mindezen egyenetlenség következménye a jelenkori népvándorlás. A nyugati ipari országok megnyitják kapuikat távoli népek munkavállalói előtt, a termelő vállalkozások igényei kiszolgálásául, mellőzve a társadalomra zúdított idegenség miatti következményeket. Az indokolás: az állam csak úgy tudja eltartani a növekvő számú nyugdíjast, ha lesz elég munkavállaló, akik megtermelik a szükséges összeget. Másszóval: a tegnapi munkavállalók által termelt javak haszonélvezői áthárítják dolgozóik öregkori ellátását a mai munkavállókra. A nyugdíjalapokra történt befizetéseknek is általában nyoma vész.

Ezek a dolgok nyomorgatják már a gazdag nyugati országokat is, Európa keleti felében pedig a kilátástalanság veszélyét állandósítják. Nem igaz tehát, hogy csak a keleti államok okozzák a problémát. A két angolszász hatalom taszította Ezrópa keleti felét a szovjet gödörbe. Az angolszász bázisú nemzetközi pénzintézeti hálózat veti kamatrabszolgaságra a szovjet fojtogatásból kiengedett országokat.
- A közép-európai és balti országok védtelenek az adósságválsággal szemben - hangsúlyozta egy hétvégi lap-interjúban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke. Szerinte a megszorítások szükségesek Európában, s biztos, hogy ki fognak hatni a gazdasági növekedésre. "De amikor éveken át a lehetőségeink felett élünk, meg kell fizetni annak az árát, legyen szó a magánszektorról vagy a közszféráról. Ez a feltétele az egészséges növekedés alapjainak. Még ha nehéz is ezt végigcsinálni, nincs más reális alternatíva" - tette hozzá.
Ez, így odavetve, tipikus kapitalista pimaszság.

Nyugtalanság Romániában

Mindezek az általános bajok kiemelten megmutatkoznak Románia mai problémáiban. Az eladósított országot az International Monetary Fund (IMF) utasítja gazdasági intézkedésekre, gazdasági életét biztosító hitelek elnyerésének feltételeként. Ha nem teljesíti, nincs hitel, ha teljesíti - például a fizetések csökkentését, és általában minden költség ráhárítását a társadalomra -, akkor a társadalom a kormányzat ellensége lesz.
Hír szeptember 24-én: - Körülbelül ötezer rendőr vonult az utcára Bukarestben, hogy tiltakozzanak a kormány megszorító tervében szereplő fizetéscsökkenések ellen. "Felszólítjuk a kormányt, hogy tegyen le a rendőrségnél tervezett fizetéscsökkentésről és elbocsátásokról" - mondta a Pro Lex szakszervezet elnökhelyettese. "Nehéz szakma a rendőröké, és szeretnénk megkapni azt a tiszteletet, amit megérdemlünk" - tette hozzá.
A Pro Lex adatai szerint egy rendőr átlagos havi keresete 240 és 350 eurónyi (336 és 490 ausztrál dollár) román lej között van, függően a beosztásától és a szakmában eltöltött évei számától. A kormányzati tervek szerint azonban 25 százalékos fizetéscsökkentésre számíthatnak a dolgozók. Ez része azoknak a reformintézkedéseknek, amelyeket a román kormány a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval kötött segélymegállapodás fejében vállalt.
A rendőrök tiltakozó akciója mellett utcára vonultak az Alfa Kartell tagjai is. Marosvásárhely belvárosát többszáz tüntető árasztotta el: a prefektúra előtt skandálták követeléseiket. Bukarestbe vonult a Fratia szervezete tüntetni, követelni. Az egészségügyi szakszervezetek és a tanügyi érdekvédők is a fővárosba utaztak, majd a vegyipari dolgozók mozgolódtak ezt követően. A legnagyobb léptékű demonstrációra Kolozsváron került sor: itt a belügyi alkalmazottak szakszervezete kilencszáz rendőrt vitt utcára. "Mi csak a bérünk hetvenöt százalékát kapjuk kézhez, így a feladataink negyedét a továbbiakban nem teljesítjük" - nyilatkozta a szakszervezeti vezető. A tüntetésen érezhető volt a város lakóinak szimpátiája is, az utcára vonuló rendőröket részvételükkel támogatta a Román Opera művészeit tömörítő Transilvania Art szakszervezet.
Szeptember 25.: A csendőrség becslése szerint közel 8000 ember vesz részt az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség által kezdeményezett spontán tiltakozó felvonuláson Bukarestben, a tüntetők között több ezer rendőr is volt. A több ezer tiltakozó rendőr azt skandálta: "A börtönbe!", "Le Basescuval!", "Gyere ki, te hitvány állat!", "Mondjon le!". A tüntetők a vonulás során megálltak a Cotroceni palota főbejáratánál, ahol jelentős létszámú rendfenntartó erőket tömörítettek, és üvegeket, rendőrsapkákat és gyertyákat dobáltak. A Cotroceni palota térségében a csendőrség és a Román Hírszerző Szolgálat járművei állomásoznak. A tüntetők azt állítják, addig nem távoznak, amíg az államfő személyesen nem tárgyal velük. Hivatalos források szerint Traian Basescu elnök nem tartózkodik a Cotroceni palotában. (paprikaradio.ro)

Hogyan alakult ki mindez?

A nemzetközi gazdasági válság talán Romániát sújtotta a legkíméletlenebbül, mivel itt a gazdaság igen gyenge alapokon nyugszik, és a politikusok korrupciója elég magas fokon izzik. Nem alakult még ki az igazi versenyalapú kapitalizmus, olyan ami képes lenne a műszaki újításokon és a legmodernebb tehnikai beruházások hatékonyságának segítségével, nagy gazdasági megvalósításokat és termelékenységet eredményezni, és ezáltal hozzájárulni az általános jólét megvalósításához. Ilyen képesség kialakulásához, abból a mélységből, amiben a romániai gazdaság és társadalom van, évtizedek kellenek - kedvező körülmények esetén. Ehhez való kedvező körülmények megteremtése nem érdeke és nem szándéka sem a Nemzetközi Pénzalapnak, sem más hatalmi szervnek. Az IMF-utasítás: az államháztartás hiányát a kiadások drasztikus csökkentésével kell megszüntetni. 2030-ig fokozatosan egységesítik, és 65 évre emelik a jelenleg nőknél 58 év tíz hónapos, férfiaknál 63 év tíz hónapos nyugdíjkorhatárt. 2011-re 4,4 százalékos államháztartási hiányt és 1,5-2 százalékos gazdasági növekedést jósolt a kormányfő - adta hírül a Hotnews. Bemutatott egy tíz pontból álló gazdaságélénkítő csomagot is, mely azonban semmi újat nem tartalmazott az eddig is ismert tervekhez képest.

A köztársasági elnök beszédének legfontosabb eleme az a bejelentés volt, amely szerint az országnak 2011-ben újabb egyezményt kell kötnie az IMF-fel, lévén hogy ez az egyetlen intézmény, amely kölcsönöket folyósít az országnak. Rámutatott Románia legfontosabb problémáira, a túlméretezett közalkalmazotti szférára és a szociális védőhálót élvezők nagy számára. Mindemellett azonban - Basescu szerint - a válság mélypontján már túljutottak. Ellenkezőjéről tanúskodik azonban a Nemzetközi Valuta-alappal kötendő új egyezmény, mely jól mutatja, hogy az ország még folyamatosan az összeomlás határán egyensúlyozik, és ez jövőre is így marad.

A legszembetűnőbb ezzel kapcsolatban az, hogy a kormánynak nincs semmilyen gazdasági filozófiája, csak egy primitív megértése, hűen követve az IMF által kijelölt lépéseket - jegyezte meg a 22 című hetilap publicistája.
A nagyobb gondot a szociális felfordulás okozhatja, e felfordulás pedig az év elejétől folyamatosan növekszik. A polgárok életszínvonala folyamatosan csökken, mozgásterük minden oldalról zsugorodik. A tél beköszöntével újabb gondot jelenthet például a fűtés-szubvencióban részesülők számának drasztikus csökkenése. Az elbocsátások tovább folytatódnak, és ezek olyan létfontosságú szolgáltatásokat is érintenek, mint a közszállítás.

Mindemellett Romániában él a "másik" gazdaság, a feketepiac. "2009-ben a illetéktelen piacon 8,5 milliárd cigaretta cserélt gazdát, ami 500 millió euró jövedéki adó veszteséget hozott az államnak. Ebből kiindulva a feketepiac idén 30%-át fogja kitenni a teljes fogyasztásnak, közel egy milliárd eurós veszteséget generálva az államnak" - közölte a Corporate & Regulatory Affairs igazgatója. A munkáltatók szerint a teljes hentesáru- és húspiac ügyleteinek 50-60%-a feketepiacon zajlik le. A Romalimenta elnöke a szektor feketepiacát 2-3 milliárd euróra becsüli. Legtöbben az áfát és egyéb adókat csalnak le. Ha ezeket helyesen befizetnék, az állam áfából származó bevétele 570 millió euróval megnőne.

A gabonák esetében a feketepiac 60-70%-át teszi ki a teljes értékesítésnek, és ez az arány a betakarítások alatt még jobban megnőhet. Azok a fantomcégek, amelyek Áfa nélkül vásárolnak gabonát közvetlenül a gazdáktól, de drágábban értékesítik azt a kereskedőknek, így bevételezve az áfát, körülbelül egy milliárd eurós veszteséget okoznak az államnak - mondta a Romalimenta Munkáltatói Szövetségének elnöke.
A korrupció klasszikus hazájában pénzért mindent el lehet érni. Az Európai Unió országai közül Románia a legkorruptabb. Ez derült ki a Transparency International - Romania (TI-R) felméréséből. Victor Alistar, a TI-R igazgatója szerint jogosak az Európai Unió aggodalmai, mert az előbbi évekhez viszonyítva a korrupció jelensége 60%-kal nőtt. Minden harmadik személy adott csúszópénzt ügyes-bajos dolgai eredményesebb intézése érdekében. Másszóval minden harmadik személyt megvesztegettek.

Fejétôl bűzlik a hal...

Románia kormányzása az elnöki rendszeren alapszik, a köztársasági elnök gyakorolja a legtőbb hatalmat. Ezért irányul most a nép haragja az elnök ellen. Traian Băsescu karrierje tipikus román történet. Képzett tengerésztisztként 1976-tól öt éven át egy nagy teherhajón szolgált, majd kapitánya lett többek között a román kereskedelmi flotta vezető hajójának. Politikai karrierje még a Ceausescu-rendszerben, 1989-ben kezdődött, amikor főigazgató, majd államtitkár-helyettes a közlekedési minisztériumban. 1992 és 1996 között képviselő. A közlekedési tárcát vezeti egészen 2000-ig. A harsány és populista szólamokat kedvelő Băsescut 2000-ben Bukarest főpolgármesterévé választják, egy évre rá már a Demokrata Pártot is ő vezeti.
Stanik István írta róla elnökké választásakor:

"Băsescu kiszámíthatatlan elnöke lesz egy alig kiszámítható népnek. Mert ki merte volna megjósolni, hogy az éveken át az egyik legnagyobb korrupciós botrányként emlegetett "flotta-dosszié" főszereplője, egy hézagos műveltségű, harsány viselkedésű tengerész le tudja győzni a nemzetközi jog doktori címét viselő, általános nemzetközi tekintélynek örvendő értelmiségit, egyetemi tanárt, Adrian Năstasét, akinek a kormánya a rendszerváltást követő időszakban először ért el jelentős gazdasági eredményeket, akinek a kormányzása alatt megvalósult a NATO-csatlakozás és sikeresen lezárultak az európai csatlakozási tárgyalások." (Erdélyi Riport, Heti Hírmagazin.)

Simon Judit fogalmazásában:
"Rossz nyelvek szerint Băsescunak életfontosságú volt, hogy elnyerje a legfőbb közjogi méltóságot, ugyanis az ügyészségen már összeállt az általa közlekedési miniszterként elkövetett törvénysértések sorozatáról készített iratcsomó. Bukarest főpolgármesterét azzal gyanúsítják, hogy eladta a román flotta egy részét [állító-lag ócskavasnak nyilvánítva], és mindmáig nem tudni, hová lett az ellenértéke. Ez viszont már nem valószínű, hogy kiderül az elkövetkező öt évben, mialatt az elnöki mandátuma tart. Băsescu Iliescu szárnyai alatt kezdte a politikai pályafutását, majd amikor Petre Roman megalakította a Demokrata Pártot, mellé állt. Ám, amikor a volt kormányfő, majd külügyminiszter ázsiója csökkent, mindent megtett azért, hogy átvegye a párt vezetését. Megszólalásaival "elhódította" a tagságot a többszörösen vesztes Romantól, majd amikor először elnyerte Bukarest főpolgármesteri székét, egyenes út nyílt előtte a pártvezetés felé." (Erdélyi Riport, Heti Hírmagazin.)
Az ország lakosságának közel egyharmada - 29 százalék - fontolgatja azt, hogy külföldön vállal munkát, ami különösképpen nagy arány, főleg azt követően, hogy már amúgy is kétmillióra tehető a határon túl dolgozó román állampolgárok száma. A gazdasági és pénzügyi válság negatív kihatásai az ország lakosságának több mint háromnegyedét érintik - állapította meg a Mercury Research piackutató társaság.
Románia ugyanabban a cipőben vagy bocskorban járja élete útját, mint a többi kiszolgáltatott társa. Ennek a természeti kincsekkel túlontúl megáldott országnak mindene megvan a talpraállásra, kivéve azokat az emberi tulajdonságokat, amelyeket általában az elvégzett munkával elért siker esetén emlegetünk.

Szerencsés Romania

Korunk legjelesebb történésze - aki nemcsak azt látja, ami történik, de látja a szerkezetet is -, így jellemzi keleti szomszédunkat, amely annak arányában gyarapszik folyamatosan, mint ahogyan hanyatlik Magyarország:
"Románia geopolitikai szempontból 1989 legnagyobb nyertesének látszik, hiszen határai nem forogtak veszélyben, s a Szovjetunió 1991-es szétbomlása óta ismét elérhető közelségbe került az "ősi román földek" újraegyesítése, vagyis a történelmi Moldva Besszarábiának nevezett, 1812-ben orosz kormányzósággá vált, s 1940-ben Moldvai Szocialista Köztársaságnak átkeresztelt részének bekebelezése. Ez a román megítélés szerint legitim szándék egyszersmind kockázati tényező is, mert nem számol az ukrán nemzetállami törekvésekkel, de nem veszi figyelembe a nagy orosz birodalmi aspirációk reneszánszát sem. A jelenleg túltengő román (nemzetépítési) önbizalom értékeléséhez megemlítendő, hogy a román elitet az elmúlt két évtizedben sem hagyta cserben 1856 után immár állandónak minősíthető szerencséje: 1989 decemberének véres álforradalmából viszonylag ép nómenklatúrás struktúrákkal kikászálódva, egy szinte bűvészmutatványnak beillő külpolitikai feladványt sikerült abszolválnia: a megváltozott amerikai geostratégiai paradigma érdekeinek elébe menve úgy lett 2002 végén NATO-tag, hogy mindeközben a 2007 januárjában bekövetkezett EU-betagozódáshoz elengedhetetlenül fontos Német- és Franciaország jóindulatát sem játszotta el teljesen. 2004 óta három amerikai katonai támaszpont van Románia területén." (Részlet Borsi-Kálmán Béla előadásából, ami elhangzott egy 2009-es nemzetközi történészkonferencián. nagyitas.hu)

Hát igen, amíg Magyarországot büntették mint Ausztria és Németország szövetségesét, Románia kétes értékű átállásaiért bőséges jutalmakban részesült. Mindez nem "személyes" okból történik így, hanem a földrajzi helyzet törvényszerű következményeként. Ebben rejlik Románia nagyhatalmi támogatása. Országaink sorsa a geopolitika függvénye.

» vissza a HUNSOR honlapjára