A Fidesznek 596 polgármestere van, az MSZP-nek 49. Az arány itt 12-szeres. Három településen jobbikos, egy helyen pedig LMP-s jelölt győzött. A megyei közgyűlésekben - a fővárosival együtt - összesen 261 mandátumot szereztek a kormánypárti listák, az MSZP-nek 89, a Jobbiknak 61, az LMP-nek pedig összesen 5 mandátum jutott.

A tízezer főnél nagyobb településeken a Fidesz 1365 mandátummal lekörözte a szocialisták 342 mandátumát. Itt 4-szeres a győzelem. A tízezer főnél alacsonyabb lélekszámú helyeken a Fidesznek 1588 képviselője van, az MSZP-nek mindössze 108. A Fidesz aránya 15-szörös. A legjelentősebb áttörés Budapesten volt, 45 évi bolsevista, majd 20 évi liberálbolsevista uralom után nemzeti érdekű kormányzás lesz. Tarlós kilátásba helyezte, hogy szellemiségében is más lesz a főváros, hiszen nagy hangsúlyt fektetnek majd a városüzemeltetésre, nem úgy kezelik majd a közpénzeket, ahogy ez 20 évig volt szokásban, és a szabadságfelfogás alatt nem a szabadrablást fogják érteni. "Ember- és politikusszámba fogjuk venni az ellenzéket, szemben azzal a gyakorlattal, amit az előző városvezetés művelt" - mondta Tarlós, aki hozzátette: "semmi akadálya nincs az együttműködésnek, de értékrendünk szerint fogjuk megvalósítani terveinket. Budapesten új időszámítás kezdődött" - jelentette ki Tarlós István.

"Az Orbán Viktor vezette közösség szinte mindent megnyert, szinte minden pozíciót megszerzett - írta Szerető Szabolcs a Magyar Nemzetben -, amit demokratikus körülmények között egy párt, pártszövetség megnyerhet, megszerezhet. Sikerét a pártok szabad, szabályozott versenyében érte el, ezért csak a vesztesek dühe, elkeseredettsége vagy éppen cinizmusa láttathatja mindezt egy diktatúra születésének. Azoknak pedig, akik gúnyolódnak a tavaszi választást forradalomként értelmezőkön, csak azt tudom ajánlani: nézzenek az eredményjelzőre, nézzenek magukra! Néhány év alatt szellemi, politikai, társadalmi fordulat ment végbe Magyarországon, aminek nem előidézője, hanem következménye a pártszerkezet radikális átalakulása, az egyik eddigi nagy politikai tömb összeomlása."

Az említett politikai tömb nemrégen egyedül akart maradni a porondon. Valóban - az a három politikai párt (kettő a hatalomban, egy [MDF] a szolgálatukban) a Fidesz, és vele a polgári oldal politikai tönkretételére szövetkezett, éppen 6 évvel ezelőtt rendőrterrorral rohamoztak - hol van ma? A Parlamentből kiesett kettő egyike szétmállott, másika sodródik az enyészetbe. A harmadik önmaga harmadára zsugorodva még parlamenti párt, de éppen oszladozni készül. Ebből a táborból nem politikai, hanem köztörvényes ügyekből eredően egyesek már, mások rövidesen őrizet alatt vezekelnek bűneikért. A politikai fordulat valóban társadalmi fordulat volt, békés, szavazóurnás döntés. A bajok okára és okozóira rátaláló magyar nép döntése volt.

A bukaresti Új Magyar Szó írja: "A választók akaratából a kormánypárt kétharmados parlamenti többségének a birtokában úgy alakítja az alkotmányt, és olyan törvényeket hoz, amilyent éppen akar, senki nem tudja meggátolni, hogy jól működővé és hatékonnyá gyúrja át Magyarország intézményeinek a rendszerét, élükre is azt állíthat, akit éppen kedve tart. A tegnapi győzelem birtokában pedig a központi kormányzathoz még szorosabban csatlakozhatnak a helyi, Fidesz-többségű önkormányzatok, és majd közösen dönthetik el, hogy melyik az előnyösebb: ez utóbbiak gazdálkodjanak az egészségüggyel, a tanüggyel, az infrastruktúrával, vagy lemondanak róla, és következhet valamiféle visszaállamosítás... Magyarország szabad, önálló és független ország, a nép akaratából megválasztott vezetőséggel. Most lehet valóra váltani azokat az elképzeléseket, amelyekről a hosszas ellenzékiségben olyan sok szó esett, és ha ez sikerül, a romániai, szlovákiai, ausztriai, szerbiai, ukrajnai magyarság, a más országokban élő magyarok csak örülni tudnak az eredményeknek."
Nem ok nélkül került említésre az egészségügy és a tanügy. A liberál-bolsevista szabaddemokrata krédó értelmében ezt a nemzet számára két fontos feladatot kilökték az állami gondozásból a Magyarországon kialakulatlan piaci, illetve önkormányzati kezelésbe, mérhetetlen károkat okozva, dilettantizmusba süllyesztve például a jövő nemzedék felkészítését.
"Történelmi dátum a mai, 1990-et és 2010-et együtt említhetjük majd, 2010 adja meg 1990 értelmét, most teljesedett be - mondta Orbán. Hozzátette - húsz éve abban volt egységes az ország, hogy mit nem akar, arról viszont azóta nem volt megegyezés, hogy mit szeretnénk. Ma ez a vita nyugvópontra jutott!" Elmondta, hogy a választók áprilisban a kormányváltásra szavaztak, vasárnap pedig megerősítették, hogy helyes irányba halad az ország szekere. Igent mondtak az új korszakra, az irányra, véleményt a kormány munkájáról. Mint fogalmazott: "A szavazók tettekre mondtak igent, nem csak szavakra. Az ország ma lett igazán egységes, ma szerezte vissza fővárosát. Budapest eddig mindig vitában volt az ország többi részével, de mától újra a nemzet fővárosa."

"Botrányos kijelentés Orbántól: Mától ismét Budapest a nemzet fővárosa" - közli olvasóival a STOP internet újság, de minden baloldali médium fölkapta a szót, mint szörnyűséget.
Pedig ezt a kijelentést mi is üdvözöljük, mert teljes egészében megértjük, ismerjük a jelentőségét. Budapest volt mindig is a kommunizmus fertőtelepe, az internacionalizmusnak, a kozmopolitizmusnak a nemzetellenes válfaja telepedett meg ebben a városban, és szervezte a kapitalista berendezkedés által elhanyagolt munkásréteget a magyar társadalmi rend ellenében.
Orbán Viktor a főváros és az ország egységéről szólt, ami által "megteremtettük magunknak a reális esélyt arra, hogy belátható időn belül erős, tekintélyes országgá váljunk."

Ha kutatjuk ennek a világviszonylatban is egyedülállóan elsöprő győzelemnek az okait és okozóit, nem a Fideszben, nem a jobboldalban találjuk meg. Orbánban sem, pedig őt jelölték meg, mint akit tönkre kell tenni, "levadászni" kell. Az MSZP és az SZDSZ közösen űzött országellenes, magyarellenes rablógazdálkodása utóbbi nyolc évében nyilvánvalóvá vált a magyar nép nagy többsége részére, hogy az a sokat hangoztatott baloldaliság egy nagy hazugság, annak nevében nem a köznép javát szolgálják, ellenkezőleg a gazdagoknak és idegeneknek nyújtanak további lehetőséget a fosztogatásra.

Van egy mondás: "Magyar az, akinek fáj Trinanon". Amikor az idei Trianon-évfordulón megemlékezett az Országgyűlés - első ízben - Trianonról, az MSZP összes képviselője felállt és kivonult a teremből - egy kivétellel. Szili Katalin most ismét egyetlenként állt elő az igazság kimondásával, amikor kijelentette, hogy az MSZP mai összeomlása kizárólag a magyarság nemzeti érzéseit és szociális érdekeit mellőző neoliberális politikájának a számlájára írható, egyben annak a végállomása is. Súlyos vereségnek tartja az MSZP önkormányzati választási eredményét. Emlékeztetett arra is, hogy már az EP-választásokon elszenvedett MSZP-vereség után szorgalmazta a változást, ami még mindig nem következett be. "Ebből mindenkinek le kell vonnia a konzekvenciákat, én a magam számára levontam" - fűzte hozzá. Azt is elmondta: "Az MSZP-nek az önkormányzati választásokon elszenvedett vereséggel vége van, új baloldali pártra van szükség."
Szili Katalin úgy látja, a baloldal tavaszi és mostani választási veresége nem azt jelenti, hogy a társadalomban nincs igény a baloldali értékrendre.

Nekünk, akik nem voltunk ott a kommunista agymosás évtizedeiben, furcsán hangzik ez a szópáros: baloldali értékrend. Lehet, hogy valahol a nagyvilágban volt vagy van olyan ország, ahol ennek a kitételnek van valóságalapja, de Magyarországon (eltekintve a XIX. századi parlamenti ülésrendi szóhasználattól) a baloldal megjelölést a marxista és kozmopolita mozgalmak használták. Az ilyen eredetű és hátterű politikai megnyilatkozások nem értékrendet, inkább értékrombolást hoztak az országba. Nincs is mit elemezni tovább: a magyarországi kommunizmus is baloldalinak hirdette magát. Maradjunk annyiban, hogy az a baloldaliság, amit a kommunizmus által ismertünk meg - megbukott. Sem a trianonnapi jelenet, sem az, hogy Szili Katalin egyszál magában lépett ki a leleplezett politikai érdekközösségből nem jelenti azt, hogy az MSZP, úgy teljes egészében, megrendülés nélkül éli át a gödörbe zuhanást (elnöke most azon örvendezik, hogy pártja megtartotta legerősebb ellenzéki pozícióját). Csak a pártvezetőség mutat érdektelenséget aziránt, hogy mélybe zuhanás volt, elpártolt tőlük másfélmillió szavazó. Ugyanakkor a pártszakadás jelét vetíti elő a párt agytrösztjének nyilatkozata:

Az MSZP Társadalompolitikai Tagozata felszólítja a párt elnökségét és baranyai megyei szervezetének vezetőit, hogy haladéktalanul vessenek véget Szili Katalin ellen indított támadásaiknak. Szili Katalint pedig a leghatározottabban kérik, hogy semmilyen körülmények között ne mondjon le parlamenti mandátumáról, amely őt teljes joggal megilleti, mert egyelőre személye az egyetlen hiteles képviselője az Országgyűlésben a társadalmi baloldalnak. Az MSZP vezetése, parlamenti frakciója végképp elveszítette a jogát a magyar baloldal képviseletére - teszik hozzá. Szerintük a párt a rendszerváltást követően, de különösen az 1994-es kormányra lépés után elkövetett árulások, elvtelen szövetségkötések, majd a pártba tömegesen beáramlott liberális, komprádor elemek képviselte neokonzervatív és neoliberális kormányzati politikák megroppantották az ország tartópilléreit. A gátlástalan hatalombrókerekkel átszőtt politikai hálózattal életben tartott politikai rendszer végképp összeomlott, amely egyetlen percre sem a baloldal képviseletére szerveződött, hanem egy arctalan gazdasági hatalom fenntartására - olvasható a közleményben. A tagozat véleménye szerint ebben a helyzetben több mint időszerű volt Szili Katalin által a Szociális Unió párt életre hívása, amely a társadalmi baloldal politikai hontalanjait képes lesz befogadni, és amely párt a nemzeti érdekek képviseletét is vállalva, magát a baloldali szociális gondolatkör kiteljesítését hajthatja végre, egyesítheti mindazokat az áramlatokat, amelyek a társadalmi igazságosság és egyenlőség megvalósítása jegyében fogantak. A társadalompolitikai tagozat nemcsak üdvözli e párt létrejöttét, melynek alapítói között számosan jelen vannak a tagozatból, hanem októberi közgyűlésén dönthet a teljes tagozat csatlakozásáról is, egyben valóban végképp elvágva azt a vékony köldökzsinórt, amely még az MSZP-hez kötötte.

A sok szövegelés végére tegyünk gyakorlati megállapítást. Az MSZP (de már elődje, az MSZMP is) elhagyta az eszmei alaptételeket, amivel bőven éltek a "hősi" korszakban. Filozófusaik még rágják a régi gittet, de a párt már régen átváltott az eszmeiségre fittyet hányó, hasznosítható útra, hőseit az anyagi érdekek buzdítják. Így jutottak el az SZDSZ-szel való összefonódásba, a század kapitalista irányzatai legocsmányabbjának, a neoliberalizmusnak szolgálatába.

A világ gazdasági és tudományos folyamatai olyan mértékben felgyorsultak, hogy azokat nem lehet értelmezni, elemezni a politikai filozófiák kereteiben. A szinte naponta elôálló új helyzetekben a társadalomtudomány fogalomtára nem ad eligazítást a teendôkre. Jó érzékkel a szűkebb társadalom érdekeinek pragmatikus szolgálata lehet irányadó. Figyeljük meg, a Fidesz húsz éves fennállása menetében felvette szótárába a nemzet fogalmát, most kapkodnak már e fogalom után a szocialisták is.
De még a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke, Thürmer Gyula is üdvözli a nemzeti érdekek védelmét, amikor értékeli az Orbán kormány száz napját:

"Orbán Viktor kormánya rengeteg nehézséget, szemetet, bűnt örökölt meg. Ezzel el kell számolni. Nem lehet azt mondani az elmúlt nyolc évről, hogy jó volt. Nehéz helyzetben van a kormány, azonban vannak reformelképzelései, ezt a mai magyar tőkés országot valamilyen szinten meg akarja változtatni. Ebben egyetértünk velük. Ami az emberek érdekeit, a korszerűsítést szolgálja, azt segíteni kell, és ebben mi is partnerek vagyunk. Tetszik az elszántság, ahogy nekiállnak a magyar gazdaság megvédésének, hogy nemet mernek mondani a Nemzetközi Valutaalapnak." Az Európai Unió szervezetileg Európa államainak közös, magasabb szintű szervezete, amelybe szuverenitásuk számos elemét beadják a közösbe. Az államhatárok jelentősége nagymértékben megszűnik, de emberi tulajdonság - sok minden tényező hatására - az egységekben való elkülönülés vágya. Ennek értelmében azt látjuk, hogy a nemzet-kategória felértékelôdik, valószínűleg valamilyen nemes verseny folyamatában. Még megérjük, hogy Magyarországon is természetes és elfogadott lesz a társadalmi életben magyarságuk nyilvános megvallása.

» vissza a HUNSOR honlapjára