|
|
Görögország még bent, de meddig? írta Csapó Endre a HUNSOR munkatársa, a Magyar Élet főszerkesztője 2012. június 14., Magyar Élet, HUNSOR.se
A konzervatív Új Demokrácia (ND) párt nyerte meg a június 17-i görögországi parlamenti választást, s közös kormányt alakíthat más unió-párti politikai erőkkel. Az ND a szavazatok 30 százalékát szerezte meg (81+50 képviselői hellyel*). A radikális baloldali koalíció (Sziriza) 27 % , 71 képv.; a szocialista Paszok 12 %, 33 képv.;), a nacionalista Független Görögök 7,5 %, 20 képv.; a nacionalista Arany Hajnal 7 %, 18 képv.; a Demokratikus Baloldal (Dimar) 6 %, 17 képv.; a kommunista párt 4,5 %, 12 képv.
*A görög választási rendszer szerint amelyik párt a legtöbb szavazatot kapja, az a győzelemért plusz ötven helyet kap a 300 fős parlamentben. Ez mentette meg a lehetőséget az uniópártiak kormányalakításához.
Görögországban májusban tartották az országgyűlési választásokat, de a sok párt között annyira szétszóródott eredmény jött ki, hogy egyik párt sem tudott kormányt alakítani. A megszorító intézkedések miatt felháborodott választók a radikális pártokra, köztük főleg a szélsőbaloldali Sziriza pártra szavaztak, amelyek elvetik a gazdasági korlátozásokat, elbocsátásokat, fizetések és nyugdíjak csökkentését. Új választást írt ki az államfő, ez történt meg június 17-én.
Antonisz Szamarasz, az ND elnöke a részeredmények közzététele után tartott sajtótájékoztatón így nyilatkozott: „A görögök arra szavaztak, hogy az ország maradjon az európai úton és az euróövezetben”. „Nem lesz több kalandozás. Nem férhet kétség ahhoz, hogy Görögország helye Európában van” – hangoztatta a pártelnök, aki szerint a polgárok szavazataikkal olyan politikát választottak, amely munkahelyeket, növekedést, igazságosságot és biztonságot fog teremteni. Közölte, hogy Athén folytatni fogja a pénzügyi konszolidációt és a strukturális reformokat, és tiszteletben fogja tartani nemzetközi kötelezettségeit. Az ND párt a Pánhellén Szocialista Mozgalommal (Paszok) alakít koalíciós kormányt. Mind az Új Demokrácia, mind a Paszok azt állítja,
hogy megpróbálnák újratárgyalni a mentőcsomagról szóló megállapodás egyes részeit annak érdekében, hogy új életet leheljenek a haldokló görög gazdaság-ba.
A világ hét legfejlettebb ipari orszá-gának (G7) – Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada – pénzügyminiszterei üdvözölték a görög parlamenti választások eredményét, és reményüket fejezték ki közleményükben, hogy az euróövezet együttműködik majd az új görög kormánnyal annak érdekében, hogy Görögország „megmaradjon a reform és a fenntarthatóság útján az eurózónán belül”.
Az Európa által aggodalommal és feszült figyelemmel kísért választások tétje Görögország euróövezeti tagságának, illetve az országgal kötött nemzetközi hitelmegállapodásnak, valamint az ennek fejében vállalt, kemény megszorításokkal járó reformprogramnak a jövője.
– A választási eredmény jó Európának – mondta Kiss J. László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója. – Minden olyan megoldás ugyanis, ami Görögország kiválását jelentené az eurózónából, jóval drágább lenne, mint az ország bent tartása; Görögország változatlan euróövezeti tagsága mind politikai, mind gazdasági, mind pénzügyi szempontból mindenképpen a kisebb „költségráfordítást” jelenti. Hangsúlyozta azonban, nem szabad megfeledkezni arról, hogy Görögországban immár hatodik éve tart a recesszió, 22 százalékos a munkanélküliség, alapvető likviditási problémák vannak.
Róna Péter közgazdász szerint már nincs tétje a görög választásoknak. „Görögország csődben van, soha nem tudja majd visszafizetni az adósságot, a vita már csak arról szól, kimondjuk-e ezt, vagy sem, akármeddig húzzuk, hogy kimondjuk-e, a tény tény marad. ... A média egy kicsit el van tájolódva, a piac nagyon jól tudja, hogy ez a helyzet, nincs jelentősége a választásnak. Hétfőn kinyit a piac és az euró problémái gyűrűződnek majd tovább. A bajok ugyanis jóval mélyebbek, és túlmutatnak a görög csődhelyzeten. Az euróövezet szempontjából az egész probléma gyökere az, hogy az euró nem életképes. Németország akkora versenykülönbözetben van a periféria országokkal
szemben, hogy ezt csak befagyasztja az euró, amely a németeknek alulértékelt, a periféria országokban túlértékelt. Ebben a helyzetben pedig a versenykülönbözet csak nő, ennek növekedése mentén a bankok feltöltődnek rossz hitelekkel, ezeket az államoknak kell feltőkésítenie, aminek hatására az állam eladósodik, de megveszi a bank rossz kötvényét – ez egy ördögi kör.”
A Berlusconi család tulajdonában lévő Il Giornale vezércikke szerint hiába a görög választások, a közös európai pénznek nincs jövője. Az újság továbbá úgy látta, hogy az EU-csúcs semmiről sem fog dönteni, „mivel Európában nincsen unió”, illetve a lap úgy értékelte az európai légkört, hogy ugyanolyan, mint amilyen az első világháború előtt volt.
Václav Klaus cseh államfő még az urnazárás előtt a közszolgálati Cseh Rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy a görög választások eredménye nem fogja befolyásolni az euróövezet mostani válságát. Még ha nyernek is az Európa-párti görögök, Athén adóssága megmarad, s a mai helyzet csak elhúzódik. „Ellenkezőleg: Görögországnak egyértelmű megoldásra lenne szüksége. Én ismételten azt mondom, hogy nem a görögök okozták ezt a válságot, a görögök a válság áldozatai.”
Olvassuk, hogy a londoni Fitch Ratings hitelminősitő a májusi görög osztályzatrontással együtt bejelentette azt is, hogy az újabb görög választások után az összes euróövezeti tagállam adósbesorolását leminősítés lehetőségére utaló negatív megfigyelési listára veszi, ha úgy ítéli meg, hogy valószínűvé vált Görögország rövid időn belüli távozása az euróövezetből. A negatív felülvizsgálat a nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban az érintett adós akár néhány napon belüli leminősítésének lehetőségére utal.
Lehetséges, hogy ilyen szöveg olvasásakor nem sértődik az önbecs Európa országaiban? Londonból, New York-ból jön a fenyegetés, Brüsszelből az utasítás. – Mi van? Big Brother megérkezett?
– A Fitch londoni elemzése szerint ugyanakkor a görögországi és az euróövezeti válság továbbra is „intenzív”, és a költségvetési szigor, a fájdalmas szerkezeti reformok, valamint a további megszorításokat elvető, radikális
baloldali Sziriza párt-vezette erős parlamenti ellenzék azt jelenti, hogy az új görög kormány is valószínűleg „törékeny” lesz.
– A Fitch Ratings szerint ráadásul szinte bizonyos, hogy a görög gazdaság teljesítménye gyorsuló ütemben zsugorodik. Az ország likviditási pozíciója ugyancsak gyorsan romlik, és mindez jelzi, hogy mennyire sürgős az új kormány megalakítása és az EU/IMF-program folyósításainak felújítása.
– A hitelminősítő szerint jóllehet a Görögország-jelentette kockázatok egyelőre csökkentek, valószínűtlen azonban az euróövezet egészét elborító rendszerszintű válság súlyosságának enyhülése mindaddig, amíg az európai vezetők elő nem állnak egy olyan hite-les útitervvel, amely a monetáris uniót a jelenleginél sokkal szélesebb költségvetési és pénzügyi integrációval egészíti ki.
Hát itt van a lényeg. A „jelenleginél sokkal szélesebb költségvetési és pénzügyi integráció” azt jelenti, hogy az unió tagországai önálló pénzgazdálkodása a jelenlegi ellenőrzési állapotból átmegy olyan állapotba, amelyben költségvetése és pénzügyei központi irányítás alá kerülnek. Azért, hogy ez alól ne lehessen kibújni – itt olvaható:
– A Fitch Ratings szerint erősödni fog az euróövezeti országok szuverén adósprofiljára és besorolásaira nehezedő nyomás, amíg nincs kijelölve a szorosabb unió és a koherensebb, egységesebb gazdaságpolitikai válaszlépések intézményesítése felé vezető út. A Fitch a szükséges intézkedések közé sorolta az euróövezeti válság jár-ványhatásai elleni pénzügyi biztosítékok keretének jelentős emelését is.
– A Standard & Poor’s Londonban összeállított elemzésében közölte, hogy várakozása szerint az új görög kormány megkísérli majd újratárgyalni a segélyprogram feltételrendszerét az Európai Bizottság, az eurójegybank (EKB) és az IMF alkotta trojkával. Az S&P szerint azonban több euróövezeti tagállam ellenállása korlátozza a trojka készségét a program feltételeinek enyhítésére.
Tehát, ha nem működik együtt az új görög kormány saját polgárai kifosztásában, elősegítik majd Görögország szuverén „törlesztésképtelenségét”, vagyis gazdasági összeomlását. Erről szól a következő két mondat:
– A cég szerint ha a politikai pártoknak nem sikerül életképes koalíciót kialakítaniuk, és emiatt júliusra újabb választásokat kell kiírni, akkor a Görögországnak szánt további folyósításokat felfüggeszthetik, és ez gyorsan a görög szuverén törlesztésképtelenséghez vezethet. Ugyancsak a folyósítások felfüggesztését eredményezheti, ha Görögország nem tartja magát a segélyprogram feltételeihez.
*
A hitelminősítőknek különleges hatalom van a kezükben. Kinek dolgoznak? Kik fizetik meg a szolgálataikat? A hitelezők? Valahogy úgy tűnik, hogy egyetlen óriási szervezet veszi kézbe az eladósodott (szándékosan eladósított) országok pénzügyi ellenőrzését, míg a politikai ellenőrzést az Európai Unió hatalmi szervei végzik. A Pénzvilág – így nevezik a láthatalan erőközpontot. Kormányokat buktatnak meg, belekotornak minden ország pénztárcájába. Amelyik ország rossz minősítést kap, az már csak magasabb kamatra kap kölcsönt. Kölcsön nélkül nem lehet kimászni a gödörből, a kamatfizetést nem lehet megtagadni, hitelfelvétel nélkül nem lehet gazdálkodni.
Az IMF támogatásával csak nől az adósság, és tovább romlik az adós ország helyzete. Európában minden ország eladósodott. A hitelminősítők osztályozzák az országokat, az EU fegyelmezési gyakorlatokat ír elő, eljárást folytat, ítélkezik és számonkér, fenyeget és büntet.
Sem a görög válságot, sem az európai gazdasági válságot nem lehet politikai ideológiákkal megmenteni. A baj az, hogy sokféle gazdasági egységet akarnak egyetlen nagy gazdasági egységbe olvasztani, politikailag és pénzügyileg. Politika és pénzvilág is csak munkából, vagyis termelésből tud létezni. Ha Európa gazdasági egységeiben (országaiban) szerves fejlődés által megközelítően homogén gazdasági jelleget öltene az Európa nevű kontinens, akkor lehetne szóba hozni egységes európai pénz bevezetését, és ugyancsak ezt követően lehetne lé-rehozni valamilyen kontinensméretű államot. Előre vetíthető tehát egy hosszas politikai és gazdasági küzdelem, egy – bár nem fegyveres – újabb harminc-éves háború, amiről tudjuk, hogy felekezeti és politikai világnézetek küzdelme volt, majd amikor 1648-ban lezárult a
westfáliai békével, már egészen más elvek és gondolatok kerestek megoldást a nagyon óhajtott békével, ami új értékrendet adott, új folyamatokat indított el, oda vezetett, hogy együttélési elveket fogalmaztak meg Európa részére. Ekkor vált lehetővé a török kiszorítása a magyar királyságból. Létrejött a hatalmi egyensúly, amit majd a XX. században borítanak fel.
A jelenlegi Európa nem szerves folytatása a westfáliai európai rendnek. A megalkotott Európai Unió nem saját belső fejlődési folyamatából alakult ki, hanem a két világháborút szenvedett kontinens felett ellenőrzést gyakorló globális pénzügyi és politikai hatalom érdekei és tervei szerint jött létre, és egy ma még beláthatatlan cél felé tör utat. Hosszú, talán éppen harmincéves küzdelem kell ahhoz, hogy a földrész népei olyan kontinentális egységbe rendeződjenek, amely mentes minden kontinensen kívüli hatástól.
Valóban a harmincéves háború képlete ismétlődik, a déli (akkor katolikus) országokkal szembekerültek az északiak (akkor protestánsok), utóbbiak mára az anyagfölénnyel erősödött materializmus szellemében az élet minden terepét a gazdasági eredmények alá rendelnek. Az erőszakolt termelési és fogyasztási hajszába szorított országok (gazdasági egységek) teljesítménykövetelményeinek tőkeigényeit globális pénzhatalom látja el, és annak ellenében irányítást akar megszerezni a teljes globális gazdaság felett.
Ezt a hatalmi játékot Bogár László közgazdász egyetemi tanár így jellemzi:
„A globális pénzhatalmi rendszer ekezdte hiszterizálni a világ közvéleményét azzal, hogy a PIGS-országok [tehát a déli országok: Portugália, Itália, Görögország és Spanyolország] államadóssága veszedelmes gyorsasággal növekszik, és ez a Pénzhatalmat súlyos aggodalmakkal tölti el. S ennek az oka, legalábbis szerinte, mi is lehetne más, mint az állam és polgárainak »túlfogyasztása«, lustasága, hedonizmusa s léha, felelőtlen életvitele, az általa »fiskális alkoholizmusnak« nevezett hamis jelenség. És mivel a »felelősen gondolkodó« befektetők ezt nem tűrhetik, meg kell fegyelmezni ezeket az országokat. A fegyelmezés legfőbb eszköze az államkötvények kamatainak drasztikus emelése lett, aminek nyomán, ha addig nem volt válság, ezután lett! És mivel ez a mesterségesen keltett hisztériára épülő öngerjesztő folyamat egy
kritikus ponton túl már mindent megsemmisítéssel fenyegetett, így főként Görögország, de lassan a többi PIGS ország esetében is a második világháború óta soha nem tapasztalt dimenziójú társadalmi robbanás, polgárháború felé közelítenek az események.”
A görög választások után megnyugodtak a kedélyek, felállhat olyan kormány, amely engedelmesen igyekszik eleget tenni a nemzetközi pénzügyi kötelezettségeknek, de az egy másik kérdés, hogy a művelet megszenvedői hogyan reagálnak azokra a következményekre, amelyek elkerülhetetlenül megjelennek a görög társadalom részére. Ez azt jelenti, hogy a politikai lépés pillanatnyi sikert mutatott fel, de a lényegen nem változtathat. A következő lépcső a bankunió. Június 28–29-én egy EU csúcs fogja ezt tárgyalni, mint lehetséges megoldást.
Ez egy központi bank létesítését, központi bankfelügyeletet hoz, ami a tagországok részére még annyi beleszólást sem enged, mint ami most van.
» vissza a HUNSOR honlapjára
írta Csapó Endre
a HUNSOR munkatársa, a Magyar Élet főszerkesztője
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Csapó Endre korábbi cikkei:
• A magyar út jobboldali
• Kísértet járja be Európát
• Az Unió szovjetizálása – brüsszeli törekvés
• Egy divatos politikai megbélyegzés
• Párizs balra lépett, jobbra tart
• A termôföld a nemzet erôforrása
• Uniós támadás sodrában
• A magyar felzárkózás küzdelmei
• Függetlenségért örök küzdelem
• Magyarüldözés - baloldali program
• Szent versenyszabadság
• Vörösök — régen is, most is
• Gazdasági bajokra politikai támadás
• A büntetés, mert az ország meg akart állni saját lábán
• „Óriási politikai átalakulás kezdetén”
• Az euro megmentése a tét – vagy ürügy
• „Megharcolunk minden magyarért!”
• Az elvándorlás népe
• Új magyar párt alakult Erdélyben
• Orbán háborúja az ország védelmében
• Meddig magyar a magyar, idegenben?
• Hitelfelvételek elszámoltatása
• „Magyarország nagyon súlyos veszélyhelyzetbe sodródott”
• Munkaalapú gazdaság
• Közép-Európa — nemzeti alapon...
• Rossz hírünknek mélyebb oka van
• A liberalizmus alkonya
• Lehet-e magyar nemzet a román államban?
• A harmadik nemzetrész
• A "levitézlett" emigráció
• Médiatörvény: Tisztátalan háború folyik Magyarország ellen a nagyvilágban
• Befejezhetô a rendszerváltás
• Vörös áradat
• Románia kutyaszorítóban
• Vörös áradat
• Kinek az alkotmánya?
• A vármegyék is életre kelnek
• A kommunizmus tetemrehívása
• A honfoglalás folyamatos feladat
• "Gazdasági szabadságharcot vívunk"
• Nemzetközi (beavatkozási) Valutaalap
• A média a nemzet alkotmányos intézménye lesz
• Brüsszel: "Engedékenységnek nincs helye!"
• Szemben az árral
• A jobboldal történelmi színre lép
• A váltás ne csak a kormányt érintse, takarítsák el a rontó irányzatokat is
• A kettős állampolgárság rejtelmei
• Szólunk időben
• Rosszhangzású szó a "nemzet "?
• A magyar baloldal csupa vörös ugye?
• Országbitorlók balra el!
• Korrupcionista Respublika
• Nemzeti kapitalizmust!
• A nemzeti reakció együttműködése
• Éveleji látóhatár 2010
• Húsz év után ott tartunk...
• A költségvetés is a hitelezőké
• A pályáról lelépni tilos!
• Ellenkorrupció cselgáncs
• Benes bűnbe ötvözött két népet
• Nagyhatalmak ölelésében
• Új (régi) oroszpolitika
• Globális fölmelegedés
• Beszéljük meg
• A megrontott alapot helyre kell állítani
• Az ország arculata Bajnai módra
• A nemzeti könyvkiadás hetven éve
• Jobbra húzódás ajánlatos
• Húsz év értékelése
• A száműzetés egyelőre fokozódik
• "Előre tör a jobboldal!"
• Trianon oldása az unióban
• A rendszerváltozás európai ügy
• EP választás június 7
• Bajnai kicsomagolt
• A globalizmus csapdájában
• A baloldal alkonya
• Veszi a kalapját, és marad
• A kapitalizmus megtérítése
• A válság oka a túltermelés
• A kaptár élősködői
• Szélsôségek alkonya
• Az élősködő állam élősködői
• "Eredj, ha tudsz"
• Csapataink harcban állnak…
• A forradalom ma már közpréda
• Magyar Atlantisz
• A bankokrácia csődje
• Milyen legyen az Amerika-barátság?
• Gyurcsány utolsó mutatványa
• Olympia - új nagyhatalom jelentkezik
• Az új osztály lapos ügyei
• Pártunk és kormányunk - Meddig?
• Tisztuló médiavilág
• Európa Afganisztánja
• Az ismeretlen emigráció
• Ős-szlovák ábrándok alkonya
• Mérföldköveink
• Délvidék újabb veszélyei
• A demokrácia próbaköve
• Új korszak a kisebbségi kérdésben
• A schengeni övezet
• Ország és emigráció
• Erdély: Remény és végzet
• Szovjetvederbôl globálcsöbörbe
• A Kárpát-medence új esélyei
• Lopják a forradalmat is
• Ötvenhat nem alku tárgya
• Ötvenhat a felelôsség hínárjában
• Takarodik vagy eltakarítják?
• Aradtól Pozsonyig
• Fundamentalizmus-alapozta politika
• Lássuk hát a medvét!
• Világra szóló hisztériakeltés
• A magyar prizma
• Get away – Jön Big Brother
• Számlakommandó a neve...
• A baloldal hagyományosan társadalomellenes
• "Erôs Európa, erôs közösségek"
• Minden baj gyökere...
• A vörös múlt szeplôtelenítése
• Sikos talaj az olajos
• Európa második élete
• Újra felfedezett Trianon
• Félrajoszlop balra!
• Trianon – eszmetörténeti gyalázat
• A föld is eladó
• A baloldal belbajai
• Ibolyántúli üzenet
• Délvidék újabb kálvária-állomásai
• Felvidék utat mutat
• Gázvezeték-kötelék
• Nemzeti ünnep és a hatalom
• Székely, küzdj és bízva bízzál!
• Reformdemagógia
• Politikai dráma — fôszerepben Gyurcsány Ferenc
• Politikai koncert: vezényel Orbán Viktor
• Ügyeletes ármány — a populista
• A Gorka-jelenség
• A Globálbolsevik Kiáltvány
• Éveleji látóhatár
• "Rendôrállamban élünk..."
• Forradalom, érdekek hálójában
• Ünnep után még zavarosabb a kép
• A bajok gyökere
• Ünnep és igazság kisajátítása
• Proliberal diktatúra
• Kinek és miért veszélyes a jobboldal?
• Újabb darab tört le Trianonból
• Az állam társadalom iránti hűsége
• A szoborpark fölkerekedett
• Budapest a "bűnös város"
• Tájkép csata elôtt
• Jön-e a kor embere?
• Európa elözönlése
• Autonómia elodázhatatlan
• Iráni urán, dúsít vagy búsít
• Választások éve
• Újévi gondolatok
• Nemzet az Alkotmányban
• Globália über alles
• Szobor és politika
• Délvidék emlékeztet
• Szomszédsági szédelgés
• Kéttornyú politika
• A forradalmat is elprivatizálták
• A hatalom kvantumelmélete
• Októberi gondolatok
• Köztársaság-vita a parlamentben
• Magyarverés Szerbiában
• Állampolgárság nemzetpolgárság
• A természet néha visszaüt
• Három hónap Magyarországon
• Lendületben az ország sorvad a nemzet!
• Európa-majális
• A győzelem ünnepe
• Magyar Fórum Lakitelek
• A Társaság elnöke
• A lengyel pápa hagyatéka
• Hatalombitorlók hitelesítése
• Hatalom és nemzet
• A mezőgazdák ügye nemzeti létkérdés
• Politikai nemzetegységet!
• Jön a balkanyar!
• A vajdasági vizsgálat kétes kimenetele
• Új román kormány Lesz-e autonómia?
• Pozsonyi füge az EU-nak
• Orbánvadászat balról-jobbról
• Éveleji Látóhatár
• Ki vétett? Mi ellen?
• Ukrajna széteshetne
• Csak hangulat minden
• Pártalkotta miniszterelnök
• A Magyar Demokrata Fórum alkonya
• Kormánydöntő SZDSZ
• Szakadozó déli partok
• Válaszúton az MSZP
• Állam és korrupció
• Ünnepelni már tudunk
• Fel a Felvidékre!
• Örömóda, új zászló, új hódolat
• A választás tétje
• Megyünk vagy visznek
• "Egy nap süt ránk"
• "Vannak jó terroristák is"
• Magyarság és Európa
• Medgyessy medgy-e?
• Mozog a föld népe
• A Felvidék sem rózsakert
• Fortyog a szerb katlan
• Pártok világa
• A nemzet mégis élni akar
• Autonómia és demokrácia
• Lesz-e nagymosás?
• A mai helyzet a Szent Korona szemléletében
• Magyar tájékoztatás
• Van-e forradalmi feszültség?
• Az ország - úgy általában
• Egy nemzet sok államban - kettős állampolgárság
• Alakuló világrend
• Bálványos - magyarok Mekkája
• Autonómia az idő kapujában
• Az ébredés napja
• Forr a politikai fazék
• Megmaradásunk
• Denaturált státustörvény
• A magyar nép nagykövete
• Trianon - a jelenvaló
• Nyugaton a helyzet változatlan
• Székelyföldi fejlesztési régió
• A rendszerváltozás álságai
• Az állandóság elemei a változásban
• Az unióban is helyt kell állni
• "Tagok legyünk, vagy szabadok?"
• Más lesz a világ ezután...
• Európa merre van?
• Nemzet és baloldal
• Gazdaság és politika
• Új időket jelző tüntetések
• Nemzeti ellenzék
• Globália háborúja
• Éveleji látóhatár
• A csatlakozás aggodalmai
• Amerika háborúja
• Az Újvilág világbirodalma
• Magyar Állandó Értekezlet 2002 novemberében
• Politikai táj tizenöt év múltán
• Médiavadászat
• Délvidéki Parnasszus
• A Föld a gazdagoké
• A bölcsesség tizennégy pillére
• A medve ébresztése
• Államok alkonya
• Mit hoz a változás? - írta Csapó Endre
• A környezet természetrajza
• Jugoszlávia nincs többé
• Háborúnak lenni kell
• A NATO mint politikai haderő
• Bankár és szocialista
• Egy könyv, amely iránytű lehetne
• EU bővítés: Előnytelen kilátások
• Ahol templomok rogynak térdre...
• Erdély - az európaiság határa
• Éveleji Látóhatár
• Újévi gondolatok
• Nemzet és emigráció
• Egy csendes győzelem
• Egy csendes háború
• A fejlődés árnyai
• A kedvezménytörvény életbe lép
• Negyvenöt év után
• Győzni csak együtt lehet
• Lépfene és új világrend
• Emigráció a hazáért
• A medve előjött
• A huszadik század még velünk van
• "Ma is van jövőnk!"
• A baloldal félelmei
• Öntik már a sódert
• Színjáték Genovában
• Magyar bemutató napok a NSW-i Parlamentben
• Tíz szakdolgozat a Szent Koronáról
• Épül a magyar jövő
• "A haza nem eladó"
• Szlovákia lecsúszott a Balkánra
• A délvidékiek autonómiájának esélyei
• Jól vizsgázott az Országgyűlés
• Tanácskozás után
• Európa közepe Budapest
• Népszavazás - kétes cselfogás
• Lesze-e valaha Magyarok Világszövetsége?
• "Lefejezik"-e a Kisgazdapártot?
• A nemzetegyesítés további feladatai
• A nemzetegyesítés első törvénye
• Ahány ház, annyi egyház
• Délvidéki remények és aggodalmak
• Dabas beindította a választási kampányt
• Sajtóelvtársi összefogás
• A zámolyi romák cigányútra mentek
• Szétverni a szobrot is - ha magyar
• Trianon burjánzó ártalmai
• Tologatják már a villamost
• A kirándulás végetért...
• Gátak és rögeszmés gátépítők
• Nyugatról másszínű a táj
• Nemzetállam helyébe nemzetországot!
• Perpatvar a kisgazdapártban
• Éveleji látóhatár
• A Világszövetség sarokba állítása
• "Kis ország is mondhat érdekeset"
• Győzött a Balkán Romániában
• Szlovák demokrácia benesi árnyakkal
• Pro Transilvania - Önálló Erdély
• Cser Ferenc interjú: Gyökerek - írta Csapó Endre
• Honnan ered a felemás világ?
• Elnökválasztás - a döntetlen eldöntése
• Pozsonyban is szakad a cérna
• Veszélyes lakoma Bukarestben
• MVSZ rendkívüli küldöttgyűlés lesz dec. 1-én
• A választások előszele
• Ünneplések nyomában
• Középeurópa-politika kellene
• Fogy a magyar! kit érdekel?
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
HUNSOR - All Rights Reserved -
., A.D.
|
|