 |
|
írta Csapó Endre
a HUNSOR munkatársa, a Magyar Élet főszerkesztője
2012. július 26., Magyar Élet, HUNSOR.se
Az ember társas lény, élete rendjét a közösségben találja meg, megélhetését a közösségi munkamegosztás teszi lehetôvé. Az egymásra utaltság közösségképzô tényezô, elsô és alapvetô, kikerülhetetlen társadalmi életkeret a család, amiben 15–20 évet kell eltölteni a megszületett egyénnek, hogy saját életét maga intézze. Valamikor nagy szerepe volt a nagycsaládnak, a rendezett állami életben azonban a következô természetes társadalmi életkeret a nemzet. A nemzet egyúttal kultúrateremtô, közös sorsot viselô, közös feladatot vállalló szellemi és dologi alkotóműhely. A dinasztikus államalakulatokkal szemben jól vizsgáz a történelemben a nemzet államalkotó képessége. A nemzetállam ideológiája a patriotizmus, ami a nacionalizmus türelmes válfaja.
Az elsô világháború Európa keleti felén három soknemzetiségű monarchikus birodalmat megszüntetett, tucatnyi nemzetállamot hozott létre. A második világháború meghozta Európa hanyatlását, politikai és gazdasági alárendeltségét. Ötödfél évtizedre a Szovjetunió feladata volt a világháborúkkal létrejött helyzet konszolidálása. (Ezt mi
magyarok különösképpen megéreztük, a kormányzóság idején elért etnikailag megfelelô alapon visszacsatolt területek ismételt elvesztésével azalatt a 45 év alatt a magyar többségi arány mindenütt összezsugorodott.) Európa politikai térképe állandósult. Európa nem nyerte vissza sorsa irányítását a szovjet összeomlás után sem, politikailag és fôleg gazdaságilag alárendelôdött annak a világhatalmi szisztémának, ami a század háborúinak következtében létrejött. Ez a szisztéma szorgalmazza az európai államok összeolvadását. Mibôl áll, és kik működtetik ezt a szisztémát?
„Az 1914-tôl 1945-ig tartó idôszakot az a 30 éves háborúskodás jellemezte – egy kétmenetes 30 éves háború –, amelyet az Egyesült Államok, pontosabban az ôt kontrolláló pénzügyi- és gazdasági elitek vívtak Németországgal a gazdasági világrendszer ellenôrzéséért. Még pontosabban azért, hogy Németország ne haladhasson a kamatmentes finanszírozás és a termelôgazdaságnak elsôbbséget biztosító fejlôdés útján. A német út azért volt nagyon veszélyes a hatalmát és befolyását egyre jobban kiépítô nemzetközi pénzügyi közösség számára, mert kétségbevonta a pénzvagyonnal rendelkezôk pénzteremtési és kamatszedési monopóliumát, vagyis a pénzpiac elsôbbségét
az értékelôállító reálgazdasággal szemben. Azaz emberközpontú alternatívát kínált azzal a gazdasági rendszerrel szemben, amelyben a pénzvagyon monopóliumával rendelkezôk a pénz visszatartásával aránytalan nagy kamatjövedelem fizetésére tudják kényszeríteni a társadalom értéket elôállító részét. Mint tudjuk ezt a küzdelmet az Egyesült Államok és a háttérbôl irányító nemzetközi pénzügyi elitek nyerték meg. 1989 óta pedig már annak lehetünk tanúi, hogy a kapitalista világgazdaság strukturális válsága közepette a gazdasági és társadalmi liberalizmus többé már nem hatékony politikai eszköz, és fokozatosan átadja helyét a globalizmus új világrendszerének, a korlátlanná és gátlástalanná vált szélsôséges liberalizmus egyeduralmának.” (Dr. Drábik János: Világdemokratúra, 2006.)
A globális világgazdaság követeli meg Európa egyetlen államba tömörítését. A felülrôl vezérelt egyesítés a nemzetközi pénzvilág szempontjai szerint történik, a végrehajtásra legkészségesebb európai ország Németország. Talán éppen azért, mert belátja, hogy okosabb harmadik alkalommal nem ellenállni, hanem engedelmeskedni.
Az Európai Központi Bank megteremtése az Európai Gazdasági és Monetáris Unió létrehozásának gondolatával együtt vetôdött fel. Az áttörést az 1992-ben aláírt
maastrichti szerzôdés hozta meg: ekkor fogadták el a tagállamok a Központi Bankok Európai Rendszere, az Európai Központi Bank és az Európai Monetáris Intézet alapokmányairól szóló jegyzôkönyveket. Az ezekben foglaltaknak megfelelôen jött létre 1994. január 1-jén az Európai Monetáris Intézet, amelynek két fô feladata az euró bevezetésének és az egységes közösségi monetáris politikának az elôkészítése, valamint az EU-országok monetáris politikájának koordinálása volt.
Látni fogjuk, hogy az európai szuperállamot – ami nem azonos az eredeti elgondolások szerinti európai nemzetek szövetségével – kizsarolt darabonként rakják össze. A pénzügyi válság ad okot minden alkalommal, és máris jelezni lehet, hogy válságalkalom mindaddig lesz, amíg Európa államainak szuverenitása el nem fogy.
A június 28–29-i EU-csúcson (a tagállamok elnökei illetve miniszterelnökeinek tanácskozásán) minden korábbi esetnél világosabban működött a pénzügyi zsarolás, a nyakszorítás egyhítése nemzeti szuverenitások átadása ellenében. Amolyan Észak–Dél párviadal volt ez a tanácskozás, az utóbbi évtized hitelmanipulációi során eladósodott és a tönk szélére jutott déli államok támogatást kértek az uniós mentôalapból (ESM). A szerencsésebb (mert ahol vesztesek
vannak, ott vannak nyertesek is) északiak furcsa szerepet visznek. Jelezzük egyelôre avval, hogy atlantista elkötelezettségbôl hívei és megvalósítói minden programnak, amik szükségesek az Európai Uniónak föderális állammá alakításához. Tehát a németek és a hollandok jelezték: nincs közös áldozat, elôbb beszéljenek arról, hogyan lesz szoros brüsszeli felügyelet, szigorú szabályrendszer. Hajnalba nyúló alkudozás keletkezett, amirôl szóló beszámoló így hangzik:
„A kompromisszumnak két fontos eleme lett. Az egyik, hogy az EU-s mentôalapok (EFSF, ESM) ezentúl adhatnak pénzt arra is, hogy az Európai Központi Bankon keresztül állampapírokat vásároljanak. Ez egy nagyon fontos lépés a tartozások szétterítése terén. Eddig ugyanis a mentôalapokból csak a kormányok kaphattak, kölcsönbe, szigorú feltételekkel és adósságállományuk növelésével. Akármennyire is berzenkednek a németek a közös kötvényektôl, ez egy óvatos lépés mások adósságainak átvállalása terén.
Cserébe persze adni is kellett. Csak olyan országok esetében működhet ez, amelyek vállalják, hogy mindent betartanak az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásaiból, és egyébként is, szigorú közös felügyelet alá helyezik költségvetésüket és gazdálkodásukat.” (Index, Magyari Péter).
Négy lépéssel a federációba!
Az államfôk júniusvégi tanácsozásán az Európai Unió négy vezetôje elôadta a nagy tervet, amit négy lépésben kell megtenni ahhoz, hogy az eurozóna olyan legyen, hogy „ellenálljon minden válságnak”:
1.) bankunió (ebben máris megállapodtak),
2.) a költségvetések összehangolása,
3.) gazdaságpolitikai unió, adótörvényekkel is,
4.) új politikai rendszer.
A pénzpiacok rég nem látott lelkesedéssel fogadták az EU-csúcson született megállapodásokat, jelezve: „a világgazdaság egésze szempontjából meghatározó jelentôségű, hogy Európa képes-e nem csupán kezelni a pénzügyi válságot, de az azt okozó szerkezeti problémákat is megoldani. Az eddigi lépések sorra kudarcot vallottak, és kétségesnek látszott, hogy az uniót szétfeszítô érdekellentéteken és a döntéshozatali tehetetlenségen sikerül-e felülemelkedni. Jellemzô, hogy az elôzetes elemzések többsége nem várt igazi áttörést a csúcstól, és a piacok már kezdték beárazni az újabb halogatást.”
Elôre mutató döntésként értékeli a pénzpiac a kompromisszumot: a közvetlen válságkezelésben Merkel engedett, az eurózóna pedig elindult a szorosabb integráció felé.
A spanyolok és az olaszok jól jártak azzal, hogy bankjaik a közös mentôalapból közvetlenül is kaphatnak olcsó pénzt, nehéz feltételek nélkül, kötvényeiket megvásárolhatják stb., pénzügyi helyzetük stabilabbá válik, aminek kedvezô hatása lesz a befektetôi hangulatra is. Ennél sokkal nagyobb horderejű az a döntés, hogy néhány napon belül javaslatot tesznek a közös bankfelügyelet létrehozására, ami az elsô lépés a bankunió felé. Még ennél is messzebbre mutat, hogy a brüsszeli vezetôk által kidolgozott koncepciót követve a fiskális föderációt tűzték ki célul, a konkrét megvalósításra októberre kértek javaslatot, és még ebben az évben dönteni akarnak róla.
Viszont a csúcson az is kiderült, hogy a bankuniót az EU alapszerzôdése szerint nem lehet csak 17-es körben megcsinálni. Vagyis elvben a zónán kívülieknek is jóvá kell hagyniuk. Viszont várhatóan a zónán kívüliek kaphatnak majd mentességet a csatlakozás alól. Orbán Viktor a csúcs után azt mondta, komoly egyeztetések kellenek itthon, hogy eldöntsük, akarunk-e csatlakozni.
*
Van ellenhang, az Idôk Jelei hírportál erôsen fogalmaz: „A puccs (amivel az olasz és a görög miniszterelnököt leváltották) célja egy európai szuperhatalom létrehozása az euró
adósságválságát kihasználva, hogy a mostanáig megmaradt kevés szuverén hatalom is Brüsszel teljes fennhatósága alá kerüljön. A globalisták elindították a folyamatot, saját kezűleg jelölve ki a választás nélkül kinevezett személyeket a görög és olasz miniszterelnöki posztra. ... A mentôcsomaghoz kötött feltételek természetesen pont azt a célt fogják elérni, amit az eurokraták elterveztek: egy szorosabb politikai uniót, ahogyan Angela Merkel, német kancellárasszony nyilatkozta. Ez pedig nem egyéb, mint egy európai szuperhatalom, ami a maradék szuverenitásuktól is megfosztja Európa nemzeteit. Ezek ugyanazok a bűnözôk, akik a pénzügyi katasztrófát elôidézték. Ez olyan mintha egy rakás piromániást kérnénk fel a tűz eloltására – írja Alessandro Sallusti, a Berlusconi család tulajdonában lévô milánói Il Gornale lap szerkesztôje.”
Mélyreható változások tanúi vagyunk. Az az Európa amely Szent István koronázása idején létrejött, megszűnésre ítéltetett. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy volt már világátalakító törekvés a múltban, a közelmúltban is, de rendre visszaállt az, ami a természetes türelemben létrejött.
» vissza a HUNSOR honlapjára
írta Csapó Endre
a HUNSOR munkatársa, a Magyar Élet főszerkesztője
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Csapó Endre korábbi cikkei:
• Szuperunió a láthatáron
• Görögország még bent, de meddig?
• A magyar út jobboldali
• Kísértet járja be Európát
• Az Unió szovjetizálása – brüsszeli törekvés
• Egy divatos politikai megbélyegzés
• Párizs balra lépett, jobbra tart
• A termôföld a nemzet erôforrása
• Uniós támadás sodrában
• A magyar felzárkózás küzdelmei
• Függetlenségért örök küzdelem
• Magyarüldözés - baloldali program
• Szent versenyszabadság
• Vörösök — régen is, most is
• Gazdasági bajokra politikai támadás
• A büntetés, mert az ország meg akart állni saját lábán
• „Óriási politikai átalakulás kezdetén”
• Az euro megmentése a tét – vagy ürügy
• „Megharcolunk minden magyarért!”
• Az elvándorlás népe
• Új magyar párt alakult Erdélyben
• Orbán háborúja az ország védelmében
• Meddig magyar a magyar, idegenben?
• Hitelfelvételek elszámoltatása
• „Magyarország nagyon súlyos veszélyhelyzetbe sodródott”
• Munkaalapú gazdaság
• Közép-Európa — nemzeti alapon...
• Rossz hírünknek mélyebb oka van
• A liberalizmus alkonya
• Lehet-e magyar nemzet a román államban?
• A harmadik nemzetrész
• A "levitézlett" emigráció
• Médiatörvény: Tisztátalan háború folyik Magyarország ellen a nagyvilágban
• Befejezhetô a rendszerváltás
• Vörös áradat
• Románia kutyaszorítóban
• Vörös áradat
• Kinek az alkotmánya?
• A vármegyék is életre kelnek
• A kommunizmus tetemrehívása
• A honfoglalás folyamatos feladat
• "Gazdasági szabadságharcot vívunk"
• Nemzetközi (beavatkozási) Valutaalap
• A média a nemzet alkotmányos intézménye lesz
• Brüsszel: "Engedékenységnek nincs helye!"
• Szemben az árral
• A jobboldal történelmi színre lép
• A váltás ne csak a kormányt érintse, takarítsák el a rontó irányzatokat is
• A kettős állampolgárság rejtelmei
• Szólunk időben
• Rosszhangzású szó a "nemzet "?
• A magyar baloldal csupa vörös ugye?
• Országbitorlók balra el!
• Korrupcionista Respublika
• Nemzeti kapitalizmust!
• A nemzeti reakció együttműködése
• Éveleji látóhatár 2010
• Húsz év után ott tartunk...
• A költségvetés is a hitelezőké
• A pályáról lelépni tilos!
• Ellenkorrupció cselgáncs
• Benes bűnbe ötvözött két népet
• Nagyhatalmak ölelésében
• Új (régi) oroszpolitika
• Globális fölmelegedés
• Beszéljük meg
• A megrontott alapot helyre kell állítani
• Az ország arculata Bajnai módra
• A nemzeti könyvkiadás hetven éve
• Jobbra húzódás ajánlatos
• Húsz év értékelése
• A száműzetés egyelőre fokozódik
• "Előre tör a jobboldal!"
• Trianon oldása az unióban
• A rendszerváltozás európai ügy
• EP választás június 7
• Bajnai kicsomagolt
• A globalizmus csapdájában
• A baloldal alkonya
• Veszi a kalapját, és marad
• A kapitalizmus megtérítése
• A válság oka a túltermelés
• A kaptár élősködői
• Szélsôségek alkonya
• Az élősködő állam élősködői
• "Eredj, ha tudsz"
• Csapataink harcban állnak…
• A forradalom ma már közpréda
• Magyar Atlantisz
• A bankokrácia csődje
• Milyen legyen az Amerika-barátság?
• Gyurcsány utolsó mutatványa
• Olympia - új nagyhatalom jelentkezik
• Az új osztály lapos ügyei
• Pártunk és kormányunk - Meddig?
• Tisztuló médiavilág
• Európa Afganisztánja
• Az ismeretlen emigráció
• Ős-szlovák ábrándok alkonya
• Mérföldköveink
• Délvidék újabb veszélyei
• A demokrácia próbaköve
• Új korszak a kisebbségi kérdésben
• A schengeni övezet
• Ország és emigráció
• Erdély: Remény és végzet
• Szovjetvederbôl globálcsöbörbe
• A Kárpát-medence új esélyei
• Lopják a forradalmat is
• Ötvenhat nem alku tárgya
• Ötvenhat a felelôsség hínárjában
• Takarodik vagy eltakarítják?
• Aradtól Pozsonyig
• Fundamentalizmus-alapozta politika
• Lássuk hát a medvét!
• Világra szóló hisztériakeltés
• A magyar prizma
• Get away – Jön Big Brother
• Számlakommandó a neve...
• A baloldal hagyományosan társadalomellenes
• "Erôs Európa, erôs közösségek"
• Minden baj gyökere...
• A vörös múlt szeplôtelenítése
• Sikos talaj az olajos
• Európa második élete
• Újra felfedezett Trianon
• Félrajoszlop balra!
• Trianon – eszmetörténeti gyalázat
• A föld is eladó
• A baloldal belbajai
• Ibolyántúli üzenet
• Délvidék újabb kálvária-állomásai
• Felvidék utat mutat
• Gázvezeték-kötelék
• Nemzeti ünnep és a hatalom
• Székely, küzdj és bízva bízzál!
• Reformdemagógia
• Politikai dráma — fôszerepben Gyurcsány Ferenc
• Politikai koncert: vezényel Orbán Viktor
• Ügyeletes ármány — a populista
• A Gorka-jelenség
• A Globálbolsevik Kiáltvány
• Éveleji látóhatár
• "Rendôrállamban élünk..."
• Forradalom, érdekek hálójában
• Ünnep után még zavarosabb a kép
• A bajok gyökere
• Ünnep és igazság kisajátítása
• Proliberal diktatúra
• Kinek és miért veszélyes a jobboldal?
• Újabb darab tört le Trianonból
• Az állam társadalom iránti hűsége
• A szoborpark fölkerekedett
• Budapest a "bűnös város"
• Tájkép csata elôtt
• Jön-e a kor embere?
• Európa elözönlése
• Autonómia elodázhatatlan
• Iráni urán, dúsít vagy búsít
• Választások éve
• Újévi gondolatok
• Nemzet az Alkotmányban
• Globália über alles
• Szobor és politika
• Délvidék emlékeztet
• Szomszédsági szédelgés
• Kéttornyú politika
• A forradalmat is elprivatizálták
• A hatalom kvantumelmélete
• Októberi gondolatok
• Köztársaság-vita a parlamentben
• Magyarverés Szerbiában
• Állampolgárság nemzetpolgárság
• A természet néha visszaüt
• Három hónap Magyarországon
• Lendületben az ország sorvad a nemzet!
• Európa-majális
• A győzelem ünnepe
• Magyar Fórum Lakitelek
• A Társaság elnöke
• A lengyel pápa hagyatéka
• Hatalombitorlók hitelesítése
• Hatalom és nemzet
• A mezőgazdák ügye nemzeti létkérdés
• Politikai nemzetegységet!
• Jön a balkanyar!
• A vajdasági vizsgálat kétes kimenetele
• Új román kormány Lesz-e autonómia?
• Pozsonyi füge az EU-nak
• Orbánvadászat balról-jobbról
• Éveleji Látóhatár
• Ki vétett? Mi ellen?
• Ukrajna széteshetne
• Csak hangulat minden
• Pártalkotta miniszterelnök
• A Magyar Demokrata Fórum alkonya
• Kormánydöntő SZDSZ
• Szakadozó déli partok
• Válaszúton az MSZP
• Állam és korrupció
• Ünnepelni már tudunk
• Fel a Felvidékre!
• Örömóda, új zászló, új hódolat
• A választás tétje
• Megyünk vagy visznek
• "Egy nap süt ránk"
• "Vannak jó terroristák is"
• Magyarság és Európa
• Medgyessy medgy-e?
• Mozog a föld népe
• A Felvidék sem rózsakert
• Fortyog a szerb katlan
• Pártok világa
• A nemzet mégis élni akar
• Autonómia és demokrácia
• Lesz-e nagymosás?
• A mai helyzet a Szent Korona szemléletében
• Magyar tájékoztatás
• Van-e forradalmi feszültség?
• Az ország - úgy általában
• Egy nemzet sok államban - kettős állampolgárság
• Alakuló világrend
• Bálványos - magyarok Mekkája
• Autonómia az idő kapujában
• Az ébredés napja
• Forr a politikai fazék
• Megmaradásunk
• Denaturált státustörvény
• A magyar nép nagykövete
• Trianon - a jelenvaló
• Nyugaton a helyzet változatlan
• Székelyföldi fejlesztési régió
• A rendszerváltozás álságai
• Az állandóság elemei a változásban
• Az unióban is helyt kell állni
• "Tagok legyünk, vagy szabadok?"
• Más lesz a világ ezután...
• Európa merre van?
• Nemzet és baloldal
• Gazdaság és politika
• Új időket jelző tüntetések
• Nemzeti ellenzék
• Globália háborúja
• Éveleji látóhatár
• A csatlakozás aggodalmai
• Amerika háborúja
• Az Újvilág világbirodalma
• Magyar Állandó Értekezlet 2002 novemberében
• Politikai táj tizenöt év múltán
• Médiavadászat
• Délvidéki Parnasszus
• A Föld a gazdagoké
• A bölcsesség tizennégy pillére
• A medve ébresztése
• Államok alkonya
• Mit hoz a változás? - írta Csapó Endre
• A környezet természetrajza
• Jugoszlávia nincs többé
• Háborúnak lenni kell
• A NATO mint politikai haderő
• Bankár és szocialista
• Egy könyv, amely iránytű lehetne
• EU bővítés: Előnytelen kilátások
• Ahol templomok rogynak térdre...
• Erdély - az európaiság határa
• Éveleji Látóhatár
• Újévi gondolatok
• Nemzet és emigráció
• Egy csendes győzelem
• Egy csendes háború
• A fejlődés árnyai
• A kedvezménytörvény életbe lép
• Negyvenöt év után
• Győzni csak együtt lehet
• Lépfene és új világrend
• Emigráció a hazáért
• A medve előjött
• A huszadik század még velünk van
• "Ma is van jövőnk!"
• A baloldal félelmei
• Öntik már a sódert
• Színjáték Genovában
• Magyar bemutató napok a NSW-i Parlamentben
• Tíz szakdolgozat a Szent Koronáról
• Épül a magyar jövő
• "A haza nem eladó"
• Szlovákia lecsúszott a Balkánra
• A délvidékiek autonómiájának esélyei
• Jól vizsgázott az Országgyűlés
• Tanácskozás után
• Európa közepe Budapest
• Népszavazás - kétes cselfogás
• Lesze-e valaha Magyarok Világszövetsége?
• "Lefejezik"-e a Kisgazdapártot?
• A nemzetegyesítés további feladatai
• A nemzetegyesítés első törvénye
• Ahány ház, annyi egyház
• Délvidéki remények és aggodalmak
• Dabas beindította a választási kampányt
• Sajtóelvtársi összefogás
• A zámolyi romák cigányútra mentek
• Szétverni a szobrot is - ha magyar
• Trianon burjánzó ártalmai
• Tologatják már a villamost
• A kirándulás végetért...
• Gátak és rögeszmés gátépítők
• Nyugatról másszínű a táj
• Nemzetállam helyébe nemzetországot!
• Perpatvar a kisgazdapártban
• Éveleji látóhatár
• A Világszövetség sarokba állítása
• "Kis ország is mondhat érdekeset"
• Győzött a Balkán Romániában
• Szlovák demokrácia benesi árnyakkal
• Pro Transilvania - Önálló Erdély
• Cser Ferenc interjú: Gyökerek - írta Csapó Endre
• Honnan ered a felemás világ?
• Elnökválasztás - a döntetlen eldöntése
• Pozsonyban is szakad a cérna
• Veszélyes lakoma Bukarestben
• MVSZ rendkívüli küldöttgyűlés lesz dec. 1-én
• A választások előszele
• Ünneplések nyomában
• Középeurópa-politika kellene
• Fogy a magyar! kit érdekel?
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
HUNSOR - All Rights Reserved -
., A.D.
|
|
